csereügylet szinonimái

főnév
  • csereakció, cserebere

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyümölcsíz

főnév
  • íz, lekvár, dzsem, marmelád (régies), liktárium (régies)
  • (szleng): gépzsír

tekercsel

ige
  • göngyöl, göngyölet, orsóz, csévél, motollál, felteker, összeteker, gombolyít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csereügylet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cipó

főnév
  • zsemle, kenyér, vekni (bizalmas), máró (szleng), gyürke (tájnyelvi), brúgó (tájnyelvi), bufta (tájnyelvi), buci (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): púp, daganat, dudor

beszédhiba

főnév
  • beszédzavar

bélhurut

főnév
  • hasmenés, gyomorrontás, gyomorhurut, vékonybélgyulladás (szaknyelvi), enteritis (szaknyelvi), diaré (idegen)

átgondol

ige
  • végiggondol, meggondol, megfontol, mérlegel, fontolóra vesz, figyelembe vesz, meghány-vet, alszik rá egyet, elmélkedik, megrág (bizalmas), kérődzik (valamin) (bizalmas), morfondírozik

csatatér

főnév
  • harctér, harcmező, harchely (régies), küzdőtér, csatamező, csatahely, ütközethely (régies), hadmező (régies), küzdhely (régies), csatasík (régies), vérmező (régies)

dicstelen

melléknév
  • szégyenletes, szégyellnivaló, szégyenteli, gyalázatos, csúfos, dísztelen (választékos)

közepes II.

főnév
  • (osztályzat): hármas, arany közép (szleng), galamb (szleng), kos (szleng), kígyó (szleng), középfazon (szleng), kukac (szleng), madár (szleng), sün (szleng), teve (szleng), tizenegyes (szleng), tripla (szleng), trojka (szleng)

akarás

főnév
  • szándék, törekvés, elszánás, eltökélés, elhatározás, igenlés
  • akarat

addigra

határozószó
  • akkorra, akkorára (tájnyelvi), ekkorára (tájnyelvi)

aljas

melléknév
  • alávaló, gonosz, elvetemült, becstelen, gyalázatos, sötét, hitvány, alantas, galád, bitang, álnok, elaljasult, cudar (választékos), gaz (választékos), nemtelen (régies), erkölcstelen, gátlástalan, jellemtelen, immorális, utolsó, romlott, rongy (választékos), infámis (régies), szemét (bizalmas), tetű (szleng), mocskos, csuba (tájnyelvi), cemendék (tájnyelvi)

doktor

főnév
  • orvos, doki (bizalmas), gyógyító
  • (régies): egyháztudós, egyházatya

ekképpen

határozószó
  • ekként, így, ilyenformán, eszerint (régies)

felhördül, fölhördül

ige
  • felhorkan, felfortyan, felhorkol (tájnyelvi), felhörrenik (tájnyelvi), feldühödik, felmérgesedik, kitör

elzárkózik

ige
  • bezárkózik
  • elvonul, visszavonul, félrevonul, magába zárkózik, állig begombolkozik, begubódzik, beburkolódzik (választékos), elkülönözi magát (régies), távol marad, távol tartja magát, elrekeszkedik (tájnyelvi)
  • (valamitől, valami elől): elutasít, visszautasít

csermelyciprus

főnév
  • átán, atkafű, hangafa, jászfenyő, némettamariska, tamarik, tamariska

ciklusos

főnév
  • (vegyület) (szaknyelvi): gyűrűs, zárt láncú

dalárda

főnév
  • énekkar, énekegyüttes, kórus, dalegylet, dalosegylet, dalkör (régies), dalosszövetség

eltulajdonít

ige
  • ellop, elvesz, elemel, eltüntet, elsinkófál (bizalmas), elrabol, eloroz, elzsebel, elcsen, meglógat (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), elcsór (szleng), megcsap (szleng), elzabrál (bizalmas), megfúj (szleng), meglovasít (szleng), eltökít (régies), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi)

csiripel

ige
  • csipog, csivitel, csicsereg, énekel, dalol, trillázik, fütyül, csicserél (tájnyelvi), csirimpol (tájnyelvi), zsibol (régies), hangicsál (régies)
  • csacsog, fecseg, locsog, cseveg, beszél, kotyog, karattyol (bizalmas), pletykál

betöltetlen

melléknév
  • kitöltetlen, szabad, üres, lakatlan, tiszta, fehér
  • (állás): megüresedett, ellátatlan, megürült, vákáns (idegen)

demonstráció

főnév
  • bemutatás, demonstrálás (idegen), szemléltetés, bizonyítás, igazolás, magyarázat
  • felvonulás, tüntetés, megmozdulás

elviselhető

melléknév
  • tűrhető, kibírható, tolerálható, meglehetős (tájnyelvi), elszenvedhető, elfogadható, megjárós (tájnyelvi), szenvedhetős (tájnyelvi)