felhajtás, fölhajtás szinonimái

főnév
  • lárma, hűhó, cécó (bizalmas), feltűnés, zaj, fontoskodás, buzgólkodás, izgalom, sürgés-forgás, sürgölődés, nyüzsgés, felbolydulás, nyugtalanság, zűrzavar, kavarodás, kapkodás, cirkusz, hecc, hajcihő, kravál (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meghonosodik

ige
  • elterjed, megtelepedik, meggyökeresedik, gyökeret ver, szokássá válik, divatba jön, lábra kap (választékos), felkapják (választékos), bekerül (tájnyelvi), akklimatizálódik, állandósul

vérzés

főnév
  • vérfolyás, haemorrhagia (idegen)
  • menstruáció (szaknyelvi), menses (szaknyelvi), hónapszám (tájnyelvi), vendég (bizalmas), paradicsomérés (szleng), piroska (szleng), piros betűs ünnep (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felhajtás, fölhajtás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fedélzet

főnév
  • födözet (régies), ferdekk (régies), fedezet (régies)

elsül

ige
  • (fegyver): eldördül, durran, pukkan, dörren, felrobban
  • (növény): kiég, elfonnyad, megrekken (tájnyelvi), elaszik (tájnyelvi)
  • (szleng): kielégül, elélvez, ejakulál (szaknyelvi), evakuál (szleng), ellövi a patront (szleng)

előjegyez

ige
  • feljegyez, felír, előjegyzésbe vesz, rezervál, nyilvántartásba vesz

egyistenhit

főnév
  • monoteizmus

feldobál, földobál

ige
  • felhajigál, felszór (bizalmas), felhány, felgór (tájnyelvi), felgórál (tájnyelvi)

feszült

melléknév
  • felcsigázott, izgatott, zaklatott, ingerült, ideges, spannolt (bizalmas)
  • (figyelem): élénk, megfeszített, éber, odaadó, intenzív, lankadatlan, fáradhatatlan
  • elmérgesedett, puskaporos, ellenséges, kiélezett, éles, bizalmatlan

nagyítás

főnév
  • túlzás, nagyzás, túljátszás
  • felértékelés
  • fokozás, túlbecslés
  • nagyobbítás, kitágítás, terjesztés
  • növelés, gyarapítás, emelés, fokozás, nyújtás

csónakverseny

főnév
  • evezőverseny, regatta (szaknyelvi)

csermelyciprus

főnév
  • átán, atkafű, hangafa, jászfenyő, némettamariska, tamarik, tamariska

aljasság

főnév
  • alávalóság, hitványság, gonoszság, gaztett, becstelenség, gyalázat, galádság, gazság (választékos), erkölcstelenség, jellemtelenség, romlottság, gazemberség, komiszság, disznóság, szemétség (szleng), piszokság (bizalmas)

dekáz, dekázik

ige
  • aprólékoskodik, kicsinyeskedik, deciz (tájnyelvi), fukarkodik, méricskél
  • (labdát) emelget

focizik

ige
  • (bizalmas): futballozik

gallér

főnév
  • hajtóka, kihajtó, krágli (idegen), nyakkerítő (régies), nyaki ékesség (régies)
  • örv

iksz-lábú

melléknév
  • csámpás, görbe lábú, erőtlen lábú (régies), cibekelő (régies), csabajkos (tájnyelvi), csajtorás (tájnyelvi), dévaj (tájnyelvi), kaszibás (tájnyelvi), csimpi-limpi (tájnyelvi), juhtérdű (tájnyelvi) Sz: úgy áll a lába, mint az ekeló

hárpia

főnév
  • házisárkány, szörnyeteg, szipirtyó (pejoratív), boszorkány, csoroszlya, satrafa, banya, fúria

felhasznál, fölhaszn

ige
  • elhasznál, elfogyaszt, elkölt, kimerít, felemészt
  • ráfordít, rákölt
  • hasznosít, alkalmaz, értékesít, feldolgoz, igénybe vesz, kiaknáz, utilizál (idegen), fruktifikál (idegen)
  • kihasznál, él (valamivel), hasznára fordít, hasznot húz (valamiből)

faszeg

főnév
  • csap, facsap, csapszeg, faék, pecek (bizalmas)

felügyel

ige
  • vigyáz, ügyel, őrködik, felvigyáz, őriz, strázsál, csőszködik, elügyel (tájnyelvi)
  • ellenőriz, kontrollál, inspiciál (régies), szemmel tart, felülvizsgál, átnéz

hanta

főnév
  • mellébeszélés, fecsegés, üres beszéd, halandzsa (bizalmas), blabla (bizalmas), zagyvaság, szószátyárkodás, locsogás, mesebeszéd, szájjártatás, süketelés (szleng), karattyolás (bizalmas), süket duma (szleng), sóder (szleng), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng)
  • hazudozás, füllentés, lódítás, kitaláció, hasalás (bizalmas)

fellobogóz, föllobog

ige
  • felzászlóz, zászlódíszbe öltöztet

elterjeszt

ige
  • bevezet, népszerűsít, közkinccsé tesz, divatba hoz, meghonosít, propagál
  • elhíresztel, közhírré tesz, közzétesz, szétkürtöl, elhírlel (régies)
  • (betegséget): széthord, széthurcol, továbbad, átragaszt (valakire)
  • (régies): elszór, elhint, elszillal (tájnyelvi), elszéllyez (tájnyelvi)

fényesít

ige
  • csiszol, fényez, políroz (szaknyelvi), lakkoz, politúroz, (padlót) vikszel, (cipőt) bokszol, (cipőt) kefél, (fémtárgyat) szidoloz, csutakol, dörzsöl, suvikszol (tájnyelvi), glancol (bizalmas), pampucol (tájnyelvi)

harmadjára

határozószó
  • harmadszorra, harmadízben, harmadszor