felemelkedik, föleme szinonimái

ige
  • feláll, felkel, fölkel, felegyenesedik
  • felmered, égnek áll, égnek mered
  • felszáll, felszökik, felhág, magasba emelkedik, felrepül, felrebben
  • érvényesül, meggazdagodik
  • felmagasztosul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

evangélium

főnév
  • örömhír, az üdvösség híre

forradalmi

melléknév
  • revolúciós (idegen), fellázadó, rebellis (régies)
  • gyökeres, mélyreható, alapos, határozott, radikális
  • erőszakos, kíméletlen, szélsőséges, felforgató, anarchikus, zavargó
  • heves, nyugtalan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felemelkedik, föleme szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fárad

ige
  • lankad, pilled, tikkad, ernyed, gyengül, bágyad, kimerül, kókad, lanyhul, erőtlenedik, csügged, árnyad (tájnyelvi)
  • fáradozik, igyekszik, dolgozik, törődik, bajlódik, szorgoskodik, serénykedik, buzgólkodik, munkálkodik, erőlködik, verejtékezik

elpilled

ige
  • elfárad, elbágyad, ellankad, elernyed, elgyengül, lankad, kókad, elerőtlenedik, kimerül

elnevez

ige
  • elkeresztel, megnevez, denominál (szaknyelvi)

egyenérték

főnév
  • ellenérték, hasonérték, ekvivalencia (szaknyelvi), paritás (szaknyelvi)
  • egyenértéksúly (szaknyelvi)

fekszik

ige
  • pihen, hever, nyugszik, alszik, hál (választékos), hasal, pihizik (szleng), buvál (tájnyelvi)
  • lustálkodik, az ágyat őrzi, heverészik, hentereg, henyél, döglik (durva)
  • betegeskedik, ágynak esik, nyomja az ágyat
  • elterül, kiterjed, elnyúlik, elhelyezkedik, van
  • (valakinek): megfelel, kielégít, konveniál (bizalmas), smakkol (bizalmas), klappol (bizalmas), megüti a mértéket, tetszik, illik

fénykor

főnév
  • virágkor, aranykor, hőskor, virágzás, kiteljesedés

műszerész

főnév
  • technikus, gépész, szerelő, mechanikus

csipkebokor

főnév
  • csipkefa, csipkerózsa, vadrózsabokor, ebrózsa (tájnyelvi)

cselekvő

melléknév
  • tevékeny, tevékenykedő, ténykedő, tevőleges, tettre kész, tetterős, dolgos, alkotó, ható, teremtő, gyakorló, munkás, dolgozó, munkálkodó, működő, művelő, szorgalmas, igyekvő, buzgó, eleven, teljesítő, fáradozó, szolgáló, fáradhatatlan, iparkodó, törekvő, sürgölődő, nyüzsgő, fontoskodó, lendületes, robotoló, aktív, energikus, dinamikus

alaposan

határozószó
  • részletesen, mélyrehatóan, töviről hegyire, behatóan, kimerítően, istenigazában, istenesen, tüzetesen, körültekintően, gondosan, okszerűleg, szőrszálhasogatóan, hogy jobban se kell, ától cettig (bizalmas), belterjileg (régies)
  • pontosan, tökéletesen, precízen, jól, hibátlanul, akkurátusan (régies)(bizalmas)
  • nagyon, rendesen, kiadósan, derekasan, tisztességesen, istenigazában, istenesen, csúnyán, keményen, cefetül, magyarmiskásan (régies)

dacos

melléknév
  • ellenszegülő, ellenálló, rebellis (régies), makacs, konok, durcás (bizalmas), hajthatatlan, nyakas, akaratos, fejes (tájnyelvi), keményfejű, fafejű, csökönyös, truccos (bizalmas), megátalkodott, makrancos, önfejű, dölyfös, gőgös, visszadunnyogó (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi), engedetlen, morózus, rakoncátlan, lázadó, ellenkező, keménynyakú

filmfelvevő

főnév
  • kamera, kinematográf (régies)

fülsiketítő

melléknév
  • fülhasogató, fülsértő, fülrepesztő, fülhasító, éles, harsány, harsogó, erős, eget verő, mennydörgő, velőtrázó

ifjúság

főnév
  • fiatalság, fiatalkor, ifjúkor, serdülőkor, kamaszkor, gyerekkor, gyermekkor
  • fiatalok, ifjak

hanyatt-homlok

határozószó
  • nyakra-főre (tájnyelvi), fejvesztve, fejetlenül, ész nélkül, eszeveszetten, pánikszerűen, árkon-bokron át, lélekszakadva, teljes gőzzel, sebbel-lobbal, villámsebesen, vakon, hűbelebalázs módjára, lóhalálában

felerősít, fölerősít

ige
  • rögzít, megerősít, odaerősít, ráerősít, odaszegecsel, felszegel, ráköt, felköt, odaköt, odamadzagol, odaszorít, odatűz, rávarr, odavarr, felvarr
  • felhangosít
  • növel, fokoz, emel (zajt)
  • feltáplál, feljavít, felhizlal, felpárkál (tájnyelvi), felzsendít (tájnyelvi)

faksznis

melléknév
  • szeszélyes, hóbortos, bogaras, rigolyás, raplis (bizalmas)

felszáll, fölszáll

ige
  • felemelkedik, felrepül, felröppen, felreppen, felrebben, felszárnyal, szárnyra kap, magasba száll, elbendül (tájnyelvi)
  • fellebben, szétoszlik (köd), magasba emelkedik, felhág (tájnyelvi), felverődik (harmat) (tájnyelvi)
  • (járműre): fellép, felül, felugrik, beszáll, beül, felkapaszkodik, felkászálódik

hám2

főnév
  • kültakaró (szaknyelvi), külhártya, felhám, hámszövet, epidermisz (szaknyelvi)

félig

határozószó
  • feléig, felerészben
  • valamennyire, félig-meddig, nem egészen, nem teljesen, némileg, tökéletlenül, félen (tájnyelvi), félent (tájnyelvi), feleszeg (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félkészségig (tájnyelvi)
  • majdnem, szinte
  • fél lábbal

elszakít

ige
  • eltép, széttép, széjjeltép, szétszakít, kettéhasít, hasít, kettérepeszt, repeszt, szétszaggat, elszaggat, összeszaggat, kitép, kiszakít

felvált, fölvált

ige
  • helyettesít, kicserél, felcserél, levált, örökébe lép, helyébe lép
  • követ, rákövetkezik
  • (pénzt) vált

hanta

főnév
  • mellébeszélés, fecsegés, üres beszéd, halandzsa (bizalmas), blabla (bizalmas), zagyvaság, szószátyárkodás, locsogás, mesebeszéd, szájjártatás, süketelés (szleng), karattyolás (bizalmas), süket duma (szleng), sóder (szleng), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng)
  • hazudozás, füllentés, lódítás, kitaláció, hasalás (bizalmas)