felemelkedik, föleme szinonimái
ige
- feláll, felkel, fölkel, felegyenesedik
- felmered, égnek áll, égnek mered
- felszáll, felszökik, felhág, magasba emelkedik, felrepül, felrebben
- érvényesül, meggazdagodik
- felmagasztosul
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kavics
főnév
- sóder, kő, kövecs (választékos), murva, kőtörmelék, kőzúzalék, zúzottkő, zúzalék (szaknyelvi), morzsalék, kőszar (tájnyelvi)
fárad
ige
- lankad, pilled, tikkad, ernyed, gyengül, bágyad, kimerül, kókad, lanyhul, erőtlenedik, csügged, árnyad (tájnyelvi)
- fáradozik, igyekszik, dolgozik, törődik, bajlódik, szorgoskodik, serénykedik, buzgólkodik, munkálkodik, erőlködik, verejtékezik
elpilled
ige
- elfárad, elbágyad, ellankad, elernyed, elgyengül, lankad, kókad, elerőtlenedik, kimerül
egyenérték
főnév
- ellenérték, hasonérték, ekvivalencia (szaknyelvi), paritás (szaknyelvi)
- egyenértéksúly (szaknyelvi)
fekszik
ige
- pihen, hever, nyugszik, alszik, hál (választékos), hasal, pihizik (szleng), buvál (tájnyelvi)
- lustálkodik, az ágyat őrzi, heverészik, hentereg, henyél, döglik (durva)
- betegeskedik, ágynak esik, nyomja az ágyat
- elterül, kiterjed, elnyúlik, elhelyezkedik, van
- (valakinek): megfelel, kielégít, konveniál (bizalmas), smakkol (bizalmas), klappol (bizalmas), megüti a mértéket, tetszik, illik
cselekvő
melléknév
- tevékeny, tevékenykedő, ténykedő, tevőleges, tettre kész, tetterős, dolgos, alkotó, ható, teremtő, gyakorló, munkás, dolgozó, munkálkodó, működő, művelő, szorgalmas, igyekvő, buzgó, eleven, teljesítő, fáradozó, szolgáló, fáradhatatlan, iparkodó, törekvő, sürgölődő, nyüzsgő, fontoskodó, lendületes, robotoló, aktív, energikus, dinamikus
alaposan
határozószó
- részletesen, mélyrehatóan, töviről hegyire, behatóan, kimerítően, istenigazában, istenesen, tüzetesen, körültekintően, gondosan, okszerűleg, szőrszálhasogatóan, hogy jobban se kell, ától cettig (bizalmas), belterjileg (régies)
- pontosan, tökéletesen, precízen, jól, hibátlanul, akkurátusan (régies)(bizalmas)
- nagyon, rendesen, kiadósan, derekasan, tisztességesen, istenigazában, istenesen, csúnyán, keményen, cefetül, magyarmiskásan (régies)
dacos
melléknév
- ellenszegülő, ellenálló, rebellis (régies), makacs, konok, durcás (bizalmas), hajthatatlan, nyakas, akaratos, fejes (tájnyelvi), keményfejű, fafejű, csökönyös, truccos (bizalmas), megátalkodott, makrancos, önfejű, dölyfös, gőgös, visszadunnyogó (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi), engedetlen, morózus, rakoncátlan, lázadó, ellenkező, keménynyakú
fülsiketítő
melléknév
- fülhasogató, fülsértő, fülrepesztő, fülhasító, éles, harsány, harsogó, erős, eget verő, mennydörgő, velőtrázó
ifjúság
főnév
- fiatalság, fiatalkor, ifjúkor, serdülőkor, kamaszkor, gyerekkor, gyermekkor
- fiatalok, ifjak
hanyatt-homlok
határozószó
- nyakra-főre (tájnyelvi), fejvesztve, fejetlenül, ész nélkül, eszeveszetten, pánikszerűen, árkon-bokron át, lélekszakadva, teljes gőzzel, sebbel-lobbal, villámsebesen, vakon, hűbelebalázs módjára, lóhalálában
felerősít, fölerősít
ige
- rögzít, megerősít, odaerősít, ráerősít, odaszegecsel, felszegel, ráköt, felköt, odaköt, odamadzagol, odaszorít, odatűz, rávarr, odavarr, felvarr
- felhangosít
- növel, fokoz, emel (zajt)
- feltáplál, feljavít, felhizlal, felpárkál (tájnyelvi), felzsendít (tájnyelvi)
felszáll, fölszáll
ige
- felemelkedik, felrepül, felröppen, felreppen, felrebben, felszárnyal, szárnyra kap, magasba száll, elbendül (tájnyelvi)
- fellebben, szétoszlik (köd), magasba emelkedik, felhág (tájnyelvi), felverődik (harmat) (tájnyelvi)
- (járműre): fellép, felül, felugrik, beszáll, beül, felkapaszkodik, felkászálódik
félig
határozószó
- feléig, felerészben
- valamennyire, félig-meddig, nem egészen, nem teljesen, némileg, tökéletlenül, félen (tájnyelvi), félent (tájnyelvi), feleszeg (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félkészségig (tájnyelvi)
- majdnem, szinte
- fél lábbal
elszakít
ige
- eltép, széttép, széjjeltép, szétszakít, kettéhasít, hasít, kettérepeszt, repeszt, szétszaggat, elszaggat, összeszaggat, kitép, kiszakít
felvált, fölvált
ige
- helyettesít, kicserél, felcserél, levált, örökébe lép, helyébe lép
- követ, rákövetkezik
- (pénzt) vált
hanta
főnév
- mellébeszélés, fecsegés, üres beszéd, halandzsa (bizalmas), blabla (bizalmas), zagyvaság, szószátyárkodás, locsogás, mesebeszéd, szájjártatás, süketelés (szleng), karattyolás (bizalmas), süket duma (szleng), sóder (szleng), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng)
- hazudozás, füllentés, lódítás, kitaláció, hasalás (bizalmas)