cselekvő szinonimái

melléknév
  • tevékeny, tevékenykedő, ténykedő, tevőleges, tettre kész, tetterős, dolgos, alkotó, ható, teremtő, gyakorló, munkás, dolgozó, munkálkodó, működő, művelő, szorgalmas, igyekvő, buzgó, eleven, teljesítő, fáradozó, szolgáló, fáradhatatlan, iparkodó, törekvő, sürgölődő, nyüzsgő, fontoskodó, lendületes, robotoló, aktív, energikus, dinamikus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megsért

ige
  • felsért, megsebez, megsebesít, megvág, megkarcol, fölhorzsol
  • megrongál, kárt tesz (valamiben), tönkretesz
  • áthág, megszeg, megsért, semmibe vesz, felrúg
  • megbánt, fájdalmat okoz, belemar (valakibe), becsületébe gázol (valakinek), vérig sért, megaláz, lemarház (durva), megvét (tájnyelvi), inzultál, dehonesztál (idegen)

boltozatos

melléknév
  • bolthajtásos, boltíves, boltozott, boltos, félköríves, csúcsíves, árkádos, íves, ívelt, karajos (tájnyelvi), tekerületes (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a cselekvő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cigányasszony

főnév
  • romaasszony

berepülés

főnév
  • próbarepülés
  • betolakodás, légtérsértés

belélegzés

főnév
  • belégzés, beszívás, inhalálás (szaknyelvi), inspiráció (szaknyelvi)(szaknyelvi)

asztalnemű

főnév
  • asztalteríték, teríték

csalárd

melléknév
  • csaló, megbízhatatlan, állhatatlan, álnok, csalfa, szószegő, hitszegő, hazug, hamis, alattomos, ravasz, kétszínű, képmutató, sunyi, perfid, csapzi (tájnyelvi), tisztességtelen, hűtlen
  • megtévesztő, csalóka, csalékony, becsapós (bizalmas)

derengés

főnév
  • hajnalodás, hajnalfény, hajnalpír, pirkadat, napkelte, napkelet (tájnyelvi), pitymallat (tájnyelvi), félhomály

követelmény

főnév
  • kívánalom, feltétel, posztulátum (szaknyelvi), előfeltétel

agyondicsér

ige
  • magasztal, agyba-főbe dicsér, az egekig dicsér, dicshimnuszt zeng (valakiről)

alaptőke

főnév
  • kezdőtőke, alapítótőke, indulótőke, törzsvagyon (régies), bankalap, erőforrás, fonds (szaknyelvi), stock (idegen)

díszítés

főnév
  • ékesítés, ékítés, cifrázás
  • díszítmény, díszítőelem, dísz, ék, ékítmény, ékesség, sallang, cicoma, cafrang, ciráda, dekoráció, ornamens (szaknyelvi), ornamentum (szaknyelvi), staffázs (régies), (zenében) fioritura (szaknyelvi), (zenében) koloratúra (szaknyelvi)

együgyű

melléknév
  • jámbor, naiv, gyermeteg, gyámoltalan, tudatlan, botor, ostoba, balga, bárgyú, gyerekes, oktondi, korlátolt, ütődött, ügyefogyott, mulya, hülye, mamlasz, málé, mafla, bamba, fajankó, tökfilkó, csacsi, süsü (bizalmas), bakó (régies), kukkó (régies), lüdöge (tájnyelvi), gyüre (tájnyelvi), muszmák (tájnyelvi) Sz: nincs ki mind a négy kereke
  • (régies): egyszerű, tanulatlan

felfog, fölfog

ige
  • felkap, felragad, felvesz, felnyalábol
  • megfog, felemel
  • véd, elszigetel, hárít, (ütést) kivéd, feltartóztat
  • (vizet): gyűjt, vesz, elnyel
  • megért, érzékel, észlel, érez, ésszel felér, belát, felismer, kapcsol, beugrik (bizalmas), meghall, appercipiál (idegen), recipiál (idegen), kapiál (régies), recipiskál (régies), agnoszkál (idegen), elmél (régies), elért (régies), általért (tájnyelvi), felfogalmaz (tájnyelvi), felgondol (tájnyelvi), intefintél (tájnyelvi), kapiskál (bizalmas), eljut az agyáig (szleng) Sz: világosság gyúl az agyában; fény gyúl a fejében; leesik a tantusz (szleng); leesik a húszfilléres (szleng); veszi a lapot (bizalmas)

elvakít

ige
  • (fény): elkápráztat
  • elszédít (bizalmas), megszédít (bizalmas), elkábít, elbódít, elámít, félrevezet, rászed, megtéveszt, tévedésbe ejt

csemege

főnév
  • ínyencfalat, ínyencség, finomság, édesség, nyalánkság, nass (bizalmas), desszert, delikatesz, konfekt (idegen), delicia (régies), bonbon, mandoletti (régies), poszpász (régies), konfitura (idegen)

centenáris

melléknév
  • centenáriumi

csukamájolaj

főnév
  • halolaj

elszökik

ige
  • megszökik, elinal, meglóg (bizalmas), elfut, megugrik (bizalmas), megfutamodik, odábbáll, kereket old, elmenekül, elszalad, eloson, elillan, elsurran, ellopódzik, eltűnik, eliramodik, elrohan, nyakába vesz (valamit), eltávozik, eliszkol, elslisszol (bizalmas), meglép (bizalmas), lelép (bizalmas), elpárolog (bizalmas), felveszi a nyúlcipőt (bizalmas), elkalapol (tájnyelvi), elriszel (tájnyelvi), elsittyen (tájnyelvi), elorozkodik (tájnyelvi), elsuttyan (tájnyelvi), dobbant (szleng), megpattan (szleng), lelécel (szleng), eldönget, elporol (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), elpucol (szleng), lefalcol (szleng)

csikorgó

melléknév
  • csikorgós, nyikorgó, fülsértő, fülhasogató, bántó, agyargó (tájnyelvi)
  • (hideg): dermesztő, farkasordító

beszív

ige
  • belélegez, beszippant, belehel, inhalál (szaknyelvi)
  • felszív, magába szív, felitat, beiszik (bizalmas), elnyel, abszorbeál (szaknyelvi)
  • (szleng): berúg, beiszik (bizalmas), benyakal (bizalmas), betintázik, beszeszel (bizalmas), bevedel, felönt a garatra, bepiál (szleng), bekávézik (szleng)

de II.

kötőszó
  • ám, ámde, ámbár, azonban, csak, csakhogy
  • ellenben, viszont, ezzel szemben, egyébként, pedig, viszontag (régies), pediglen (régies)
  • hanem
  • mégis, mégiscsak, azért, mindamellett, mindazonáltal
  • és
  • dehogynem

elújságol

ige
  • elmond, közöl, tudtul ad, tudtára ad