elnevez szinonimái

ige
  • elkeresztel, megnevez, denominál (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pipacs

főnév
  • vadmák, lúdmák (tájnyelvi), kutyamák (tájnyelvi), mákrózsa (tájnyelvi)

elterjed

ige
  • tovaterjed, kiterjed, szétterjed, elharapódzik, eltenyész (régies), bejár (valamit), befut (valamit), divatba jön, lábra kap, szokásba jön, meghonosodik, meghonosul, meggyökerezik, gyökeret ver, tért hódít, elszaporodik, elburjánzik, elhatalmasodik, eluralkodik, elburjad (tájnyelvi)
  • híre megy, híre jár, híre fut, eltenyészedik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elnevez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elhallgattat

ige
  • elcsendesít, lecsendesít, elcsitít
  • csendre int, leint, beléfojtja a szót, elnémít, letorkol, lehurrog, letromfol (bizalmas), torkára forrasztja a szót, befogja a pofáját (szleng, durva), betömi a száját Sz: a szájára ül vkinek; lakatot vet a szájára; nyakába kanyarítja a szót; megállítja vkinek a malmát; befalatja vele a szót
  • (szleng): megöl, eltesz láb alól, kinyír (szleng)

dicsőít

ige
  • magasztal
  • áld, bálványoz, istenít, glorifikál (választékos), dicshimnuszokat zeng, dicsér, tömjénez

dagályos

melléknév
  • (régies): felfuvalkodott, gőgös, dölyfös, kevély, nagyképű
  • (beszéd): fellengzős, terjengős, nagyhangú, szónokias, ömlengő, bőbeszédű, szószaporító, frázispufogtató, hatásvadászó, cikornyás, sallangos, üres, cifra, patetikus, szenvelgő, pleonasztikus (idegen), hangzatos, bombasztikus, deklamáló (idegen), tirádás (idegen)

bűnlajstrom

főnév
  • bűnjegyzék

ellencsapás

főnév
  • ellenakció, ellentámadás, visszavágás, ellenoffenzíva

emelkedik

ige
  • ível, felszáll, hág, emeledik (tájnyelvi)
  • felül, feláll
  • árad, dagad, duzzad
  • magaslik, magasodik, tornyosodik, tornyosul, kiemelkedik, kimagaslik, felnyúlik
  • nő, növekedik, nőttön-nő, fokozódik, erősödik, gyarapodik, szaporodik, nagyobbodik, felfut, (ár) felmegy, (láz) felszökik
  • előlép, előrejut, előrukkol, avanzsál (régies)

megfelelő

melléknév
  • felelő, válaszoló
  • alkalmas, alkalmatos (tájnyelvi), felhasználható, használható, adekvát, helyes, elfogadható, rátermett
  • kielégítő, célravezető, célszerű, jó, kívánatos
  • helyénvaló, illedelmes, szabályszerű, odavágó, odaillő, odavaló, arravaló, találó, időszerű
  • hozzáillő, hozzávaló, összhangban álló, harmonikus, homológ (idegen), illő, passzoló (idegen), testhezálló (bizalmas)
  • azonos, szabályos, egyenértékű, analóg (idegen), kongruens (idegen), ekvivalens

bepiszkol

ige
  • bepiszkít, beszennyez, összekoszol, bekoszol, összeken, bemocskol, besároz, összemaszatol, foltot ejt (valamin)
  • megrágalmaz, gyaláz, sárba tipor, hírbe hoz, rossz hírét költi, becsületébe gázol, megszentségtelenít, profanál, profanizál (választékos)

belélegzés

főnév
  • belégzés, beszívás, inhalálás (szaknyelvi), inspiráció (szaknyelvi)(szaknyelvi)

bevasal

ige
  • (pénzt) (bizalmas): kierőszakol, kicsikar, kizsarol, kikényszerít, kiprésel
  • behajt, visszaszerez
  • (tájnyelvi): megpatkol
  • (tájnyelvi): megbilincsel

épületszárny

főnév
  • traktus (bizalmas), épületrész, toldalék, ála (idegen)

fárad

ige
  • lankad, pilled, tikkad, ernyed, gyengül, bágyad, kimerül, kókad, lanyhul, erőtlenedik, csügged, árnyad (tájnyelvi)
  • fáradozik, igyekszik, dolgozik, törődik, bajlódik, szorgoskodik, serénykedik, buzgólkodik, munkálkodik, erőlködik, verejtékezik

gyűszűvirág

főnév
  • digitálisz (szaknyelvi)

fokmérő

főnév
  • értékmérő, fokoló (tájnyelvi)

elnyel

ige
  • bekap, lenyel
  • (föld, víz): magába zár, eltemet
  • (sötétség): eltakar, beburkol
  • (hangot): elnyom, túlharsog
  • felszív, abszorbeál (szaknyelvi)
  • (vállalkozás pénzt): felemészt

elforgácsol

ige
  • szétforgácsol, elgyalul, eldarabol, elfarigcsál (tájnyelvi), elaprít (tájnyelvi)
  • elfecsérel, elapróz, aprópénzre vált

eltávolít

ige
  • eltüntet, eltakarít, elvisz, levisz (bizalmas), lekapar, letisztít, (akadályt) elhárít, félretol, eliminál (idegen)
  • (szervet, végtagot): kivesz, kioperál, kimetsz, reszekál (szaknyelvi), amputál (szaknyelvi)
  • kitesz, kirak, kidob, elbocsát, kizár, kicsap, eltanácsol, elküld, kiebrudal, kiadja az útját, kihajít, elkerget, kirúg (bizalmas), kivág, destituál (idegen), relegál (régies), leráz, elobsitol (tájnyelvi), meneszt
  • elidegenít, elhidegít, elmar, elválaszt, elszakít, elszakaszt (régies)

flexibilis

melléknév
  • hajlékony, rugalmas, alakítható, képlékeny, elasztikus, plasztikus
  • formálható, meggyőzhető, alkalmazkodó, simulékony, készséges, együttműködő

előnyös

melléknév
  • jutányos, jövedelmező, gazdaságos, gyümölcsöző, kifizetődő, nyereséges, kedvező, hasznot hajtó, hasznos, rentábilis (szaknyelvi), termelékeny, produktív, hathatós, célravezető, célszerű
  • kedvező, tetszetős, vonzó, kellemes, hívogató, megnyerő, rokonszenves, szerencsés, üdvös, alkalmas, jótékony hatású, kecsegtető

disszonáns

melléknév
  • diszharmonikus, összhangtalan, széthangzó, fülsértő, fülhasogató, kakofonikus (idegen)
  • zavaró, oda nem illő, össze nem illő, kirívó, elütő

elvégez

ige
  • befejez, bevégez (választékos), teljesít, végrehajt, megcsinál, megvalósít, megtesz, végbevisz, véghezvisz, végére ér, elfogyat (tájnyelvi), letud (bizalmas), elintéz, (iskolát) kijár
  • (régies): elhatároz, rászánja magát

fogy

ige
  • csökken, csappan, fogyatkozik, kevesbedik, kevesbül, fogytán van, apad, olvad, kopik, keskenyedik, vékonyodik, zsugorodik, szűkül (régies), kisebbedik, felhasználódik, lankad, mérséklődik, halványul, elhalkul, szűnőfélben van, csökik (tájnyelvi), apaszt (tájnyelvi), kopogat (tájnyelvi)
  • csillapodik, csillapul
  • soványodik, karcsúsodik, hitványodik (tájnyelvi), aszik, sorvad