elpilled szinonimái

ige
  • elfárad, elbágyad, ellankad, elernyed, elgyengül, lankad, kókad, elerőtlenedik, kimerül

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

faág

főnév
  • ág, ágacska, gally, nyúlvány, vessző, csangota (tájnyelvi)

sületlen

melléknév
  • nyers, ehetetlen, élvezhetetlen, félnyers, szalonnás, ragacsos, ragadós, csirizes, nyúlós, cupákás (tájnyelvi), birbancs (tájnyelvi), bodagos (kenyér) (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a peszmeg
  • ostoba, idétlen, badar, otromba, ízetlen, csél (régies), éretlen, helytelen, tökéletlen, ócska, lapos, üres, balga, bárgyú, dőre, meggondolatlan, nevetséges, zagyva, suta (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elpilled szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenőriz

ige
  • kontrollál, felülvizsgál, felülbírál, egybevet, szondáz, szemügyre vesz, felügyel, felvigyáz, meóz, rovancsol (szaknyelvi), igazoltat, tesztel, kipróbál, cenzúráz (szaknyelvi)
  • átnéz, tanulmányoz, revideál, inspiciál (régies), utánanéz
  • lenyomoz, lekáderez, utánanéz, priorál (szaknyelvi)

dönt

ige
  • billent, megbillent, fektet, támaszt
  • taszít, juttat, visz
  • borít, önt, folyat
  • határoz, elszánja magát (valamire), döntést hoz, ítélkezik, döntésre jut, állást foglal, választ, ítél, megítél, odaítél, kijelöl, rendelkezik, diszponál Sz: dűlőre viszi az ügyet; dűlőre jut; kenyértörésre viszi a dolgot; elveti a kockát (választékos); kimondja a végső szót

dicsőít

ige
  • magasztal
  • áld, bálványoz, istenít, glorifikál (választékos), dicshimnuszokat zeng, dicsér, tömjénez

cipó

főnév
  • zsemle, kenyér, vekni (bizalmas), máró (szleng), gyürke (tájnyelvi), brúgó (tájnyelvi), bufta (tájnyelvi), buci (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): púp, daganat, dudor

előjegyez

ige
  • feljegyez, felír, előjegyzésbe vesz, rezervál, nyilvántartásba vesz

érez

ige
  • érzékel, felfog, tapasztal, észlel, észrevesz
  • átél
  • sejt, hisz, vél, alít (régies), gyanít, lát, minősít, megsejt, megszimatol, sejdít, orront (régies)

megkegyelmez1

ige
  • megbocsát, megkönyörül, kegyelmet gyakorol, irgalmaz, feloldoz, elnéz, könyörül, pardoníroz (régies), szemet huny, fátylat borít rá
  • életben hagy, megkímél

betűvetés

ige
  • írás, írásmód, kézírás, szépírás
  • firka, macskakaparás, irkafirka

berepülés

főnév
  • próbarepülés
  • betolakodás, légtérsértés

bocskoros

főnév
  • (pejoratív): műveletlen, faragatlan, elmaradott, paraszt, bunkó
  • (nemes) (régies): földetlen, földnélküli, szegény, nincstelen, hétszilvafás

érződik

ige
  • érzékelhető, észrevehető, érzik, átsüt

fel-alá, föl-alá

határozószó
  • ide-oda, előre-hátra, oda-vissza, összevissza

haladvány

főnév
  • sor, sorozat, számsor, progresszió

főtér

főnév
  • piactér, fórum (régies)

elpuskáz

ige
  • elront, eltéveszt, elhibáz, bakot lő, elfuserál (bizalmas), elpaccol (bizalmas), eltol (bizalmas), pancsol (szleng), elbazilikáz (bizalmas), elcsellóz (bizalmas), elbaszik (durva)

elkövet

ige
  • megtesz, megcsinál, megvalósít, cselekszik, véghezvisz, végrehajt, létrehoz, (hibát) ejt

émelygés

főnév
  • hányinger, öklendezés, undor, undorodás, csömör, rosszullét, émely (régies)

forog

ige
  • körbejár, perdül, csavarodik, kering, kereng, pörög, megfordul, cirkulál, rotációt végez (szaknyelvi), karingálózik (tájnyelvi), forgolózik (tájnyelvi), kavarog, örvénylik
  • hentereg, gurul, hengeredik, hempereg, átfordul
  • fészkelődik, hánykolódik, izeg-mozog
  • (valahol): forgolódik, megfordul, tartózkodik
  • forgalomban van, kézről-kézre jár
  • táncol
  • piruettezik (szaknyelvi)

elszigetelt

melléknév
  • magános, magányos, egyedülálló, zárkózott, hallgatag, különálló, visszavonult, izolált, el van vágva (valamitől)
  • szórványos, egyes, elválasztott, elkülönített

dúl-fúl

ige
  • mérgelődik, morog, dühöng, tombol, tajtékzik, magánkívül van, haragszik, mérgeskedik, bufog (tájnyelvi), dummaszkodik (tájnyelvi), agyarkodik (régies), begőzöl (szleng), berág (szleng)

építmény

főnév
  • épület, fal, alkotmány, alkotvány (régies), szerkezet, csinálmány, létesítmény, műtárgy, objektum, tákolmány, ház

főleg

határozószó
  • főként, főképp, kivált, kiváltképp, leginkább, elsősorban, mindenekelőtt, leggyakrabban, különösen, jórészt, túlnyomóan, majdnem, többnyire, rendszerint