egyén szinonimái

főnév
  • egyed, személy, ember, lény, alak, egyki (régies), valaki, én, polgár, fő, civil, elem, reprezentáns, persona (idegen), egyéniség, személyiség, individuum, alany, szubjektum (idegen)
  • fráter, flótás, szent, teremtmény

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

abortusz

főnév
  • vetélés, abortálás, magzatvesztés (szaknyelvi), művi vetélés, méhkaparás, kaparás (bizalmas), küret (szaknyelvi), magzatelhajtás, terhességmegszakítás, angyalcsinálás (régies)

görögkeleti

melléknév, főnév
  • pravoszláv, görög (bizalmas), óhitű, ortodox, orosz (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyén szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dominál

ige
  • többségben van, fölényben van, túlsúlyban van, ural, uralkodik
  • kimagaslik, kitűnik, kiválik, kiemelkedik
  • (régies): birtokol

cipész

főnév
  • suszter, cipészmester, lábbelikészítő, cipővarga, varga, foltozóvarga, csiszlik (tájnyelvi), cipős (tájnyelvi), csiszlicsuszli (tájnyelvi), csiszlikbaszlik (tájnyelvi), csobotár (tájnyelvi), csizmadia

bűnjel

főnév
  • bizonyíték, bűntárgy (régies), corpus delicti (idegen), indicium (régies)

berukkol

ige
  • (katonának): bevonul, beáll

e

névmás
  • ez, ezen

elhaló

melléknév
  • gyengülő, elhalkuló, halk

létesítmény

főnév
  • intézmény, építmény, épület, objektum

átrepül, átröpül

ige
  • keresztülrepül, átszáll, átszel, átvág, átvonul, áthalad, átkel, átrepdes (régies), átmegy, általéd (tájnyelvi)

asztalkendő

főnév
  • abrosz, terítő, asztalterítő, szalvéta, szervéta (tájnyelvi)
  • konyharuha

balos

melléknév
  • baloldali
  • balkezes, balog (tájnyelvi), balogsuta (tájnyelvi)
  • ügyetlen, félszeg, suta

elkeseredés

főnév
  • szomorúság, fájdalom, bánat, lehangoltság, levertség, rosszkedv, kétségbeesés, reményvesztettség, kedvetlenség, keserűség, csüggedtség, pesszimizmus

eltelik

ige
  • jóllakik, belakik, eltöltőzik (tájnyelvi), elege van, megelégel, megcsömörlik
  • (idő): elmúlik, elröppen (választékos), elrepül, elfut, elszalad, lefolyik, eljár, leforog (régies)

funkció

főnév
  • működés, tevékenység
  • feladat, tisztség, megbízatás, állás, beosztás, poszt
  • hivatás, rendeltetés, szerep, hatáskör, feladatkör
  • (szaknyelvi): függvény
  • (szaknyelvi): vegyérték

felemelő, fölemelő

melléknév
  • lelkesítő, lélekemelő, épületes (szleng), magasztos, fenséges, fennkölt

egyénieskedik

ige
  • különcködik, feltűnősködik

doboz

főnév
  • skatulya, iskátula (régies), kazetta, pikszis (régies), szelence (régies), ládika, ládikó, tok, káva (televízióé), dózni (tájnyelvi), pakli (tájnyelvi)

elégedett

melléknév
  • megelégedett, nyugodt, boldog, békés, kiegyensúlyozott, örömteli, gondtalan, zavartalan, kielégült

feláldoz, föláldoz

ige
  • felajánl, odaad, áldozatul bemutat, szentel, felszán (régies), oltároz (régies), megöl, megsemmisít
  • lemond (valamiről), átenged
  • odadob (pejoratív), odavet, kiszolgáltat, kézre ad, prédául enged (pejoratív)
  • (szabadidőt): rászán, ráfordít

egyszer-másszor

határozószó
  • egyszer-máskor (régies), néha, néha-néha, néhanapján, néhanap, nagy néha, időnként, ritkán, nagy ritkán, kivételesen, alkalomadtán, alkalmilag, esetenként, némelykor, egynémelykor, némelynap, olykor, olykor-olykor, véletlenül, imitt-amott, hébe-hóba, hébe-korba, elvétve, egyedszer-egyedszer (tájnyelvi)

csak

határozószó
  • csakis, csupán, csupáncsak, egyedül, egyesegyedül, kizárólag, kizárólagosan, egymagában, önmagában, mindössze (választékos), pusztán, összesen, száz százalékban, tisztán, csupa (tájnyelvi), csupádon (tájnyelvi), csupádon csupa (tájnyelvi)
  • hadd, bárcsak, legalább

élettapasztalat

főnév
  • bölcsesség, életbölcsesség, életismeret, életfilozófia

felekezet

főnév
  • hitközösség, hitfelekezet (régies), vallás, vallási közösség
  • szekta
  • pártfelekezet
  • (tájnyelvi): embercsoport
  • (tájnyelvi): rokonság