elpihen szinonimái

ige
  • lefekszik, lepihen, elalszik, elszenderül, elcsendesedik
  • meghal, elhuny, elnyugszik, kimúlik
  • elcsendesedik, lecsendesedik, elcsitul, lecsillapodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kábulat

főnév
  • kábultság, bódulat, bódultság, érzéketlenség, tompaság, szédülés, sopor (szaknyelvi), mákonyálom (régies), letargia, álomkór
  • ájultság, aléltság, eszméletlenség, önkívület, narkózis

közvetlenül

határozószó
  • közvetlen, egyenesen, mindjárt, nyomban, spontán, rögtön, éppen, direkte
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elpihen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenőr

főnév
  • felügyelő, felülvizsgáló, cenzor, revizor

döngöl

ige
  • egyenget
  • bunkóz, megtapos, tapos, tömörít, présel, sulykol, megsulykol, dömöcköl (tájnyelvi), csömöszöl (tájnyelvi), dupóz (tájnyelvi)
  • (tréfás): ver, páhol

dicső

melléknév
  • dicsőséges, fenséges, felséges, magasztos, gloriózus (régies), majesztatikus (választékos)

cipész

főnév
  • suszter, cipészmester, lábbelikészítő, cipővarga, varga, foltozóvarga, csiszlik (tájnyelvi), cipős (tájnyelvi), csiszlicsuszli (tájnyelvi), csiszlikbaszlik (tájnyelvi), csobotár (tájnyelvi), csizmadia

előjáték

főnév
  • bevezetés, előkészítés, prológus, prelúdium (szaknyelvi), előversenyzés (szaknyelvi), introdukció (régies)
  • tapogatás, enyelgés, etyepetye (bizalmas), vihánc (bizalmas), kézimunka (szleng), csöcsörészés (durva), petting (idegen)

érettségizik

ige
  • maturál (régies), érik (bizalmas)

megkedvel

ige
  • megbarátkozik, megszeret, kedvet kap (valamire), összemelegedik, beleszédül (bizalmas), beletőked (tájnyelvi), barátságot köt, közelkerül, összejön (valakivel) (bizalmas), rájön valaminek az ízére

betűtípus

főnév
  • betűfajta

bereped

ige
  • felreped, behasad, beszakad

bocskor

főnév
  • talpsaru, lábi öltözet (régies)
  • (szaknyelvi): csülökkosár

érző

melléknév
  • érzékeny, fogékony
  • gyengéd, részvétteljes, szenzitív (szaknyelvi), érző szívű, mély érzésű, együtt érző, szerető, lágyszívű

felakaszt, fölakaszt

ige
  • felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
  • feltűz
  • felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba

haladó

melléknév
  • felvilágosult, progresszív (idegen), élenjáró, korszerű, modern, mai, előremutató, reformpárti
  • jövő-menő, járkáló, előremozgó

főszereplő

főnév
  • főhős, címszereplő, főalak
  • hősnő
  • vezető, főember, főkolompos (pejoratív), hangadó, prímás (pejoratív)

elpuhult

melléknév
  • elkényelmesedett, puhány, tohonya, elsatnyult, erélytelen, nyámnyila, nyamvadt, kényes, kényeskedő, elkényeztetett, anyámasszony (bizalmas), finnyás, nyafka, elnőiesedett, férfiatlan, effeminált (idegen), feminin (választékos), vénasszonyos, szibarita, kuluska (tájnyelvi)

elkötelez

ige
  • lekötelez, lekenyerez, angazsál (idegen), megken (szleng)
  • (régies): elígér, odaígér
  • (elkötelezi magát): elígérkezik, angazsálja magát

émelyeg

ige
  • háborog, kevereg (tájnyelvi), kavarog (tájnyelvi)
  • émelyedik, felfordul a gyomra, felkavarodik a gyomra, hányingere van, undorodik

formula

főnév
  • minta, modell, szabály, frázis, képlet, előírás, megkötés, szövegminta
  • recept, utasítás
  • összegzés, meghatározás, tétel
  • kifejezés, szólásmód, szólás
  • (régies): ige, varázsszó, varázsige

elszigetelődik

ige
  • elhatárolódik, korlátozódik, magára marad

dulakodik

ige
  • tülekszik (régies), birkózik, verekedik, hadakozik, küzd, hajba kap, ölre megy, ökölre megy, birokra kel, tusakodik, viaskodik, győzködik (tájnyelvi), külekedik (tájnyelvi), hatajkodik (tájnyelvi)

építkezik

ige
  • (házat) épít, építtet
  • (valamiből): tanul, okul, töltekezik

fölébe

határozószó
  • fölé, rá, föléje, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)