elnevet szinonimái
ige
- (elneveti magát): felnevet, kitör a nevetés (valakiből), nevetésben tör ki, jókedvre derül, elkacagja magát, megkacagja magát (tájnyelvi), elviccsantja magát (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
oltári
melléknév
- (szleng): pompás, remek, kiváló, óriási, rendkívüli, klassz, isteni, állati (szleng), haláli (szleng), világi (szleng), tuti (bizalmas), baró (szleng)
köpönyegforgató
melléknév, főnév
- kétszínű, képmutató, kétkulacsos, helyezkedő, szélkakas, ingatag, kaméleon (választékos), színlelő, elvtelen, renegát, kapcaforgató (tájnyelvi), opportunista
elhallgat
ige
- elcsendesedik, elnémul, torkán akad a szó, befogja a száját (bizalmas), pianóban nyomja (szleng), megkukul (bizalmas), elkussol (durva), begombolkozik (szleng, tréfás) Sz: azt se mondja, fapapucs; befagy a szája; befogja a lepénylesőt; befogja a kenyeres zsák száját; bőrt húz a fogára (szleng); felteszi a szájkosarat (szleng); felteszi a hangfogót (szleng); kikopik a beszédből, mint a mogyoró a tokjából; lecsapja a reteszt
- (zene, taps): abbamarad, bevégződik, véget ér, elül, megszűnik
- hallgat, figyel, figyelemmel kísér
- (valamit): eltitkol, rejteget, leplez, palástol, álcáz, takargat, magába fojt, visszatart, lenyel (bizalmas), eltussol
dicső
melléknév
- dicsőséges, fenséges, felséges, magasztos, gloriózus (régies), majesztatikus (választékos)
dagály
főnév
- ár, áradás, áradat, árhullám, árvíz, nagyvíz (tájnyelvi), vízözön, tengerár, tengerjárás
- fellengzősség, terjengősség, frázispufogtatás, szószaporítás, szóáradat, tiráda, ömlengés, álpátosz, bombaszt (idegen), koturnus (idegen)
- (régies): gőg, kevélység, felfuvalkodottság
ellenben
kötőszó
- de, azonban, csakhogy, ezzel szemben, ezzel ellentétben, viszont, pedig, különben, máskülönben, holott, ámbár, habár, bár, jóllehet, viszontag (régies)
emelkedett
melléknév
- ünnepélyes, fennkölt, fenséges, ünnepi, magasztos, szárnyaló, magasröptű, választékos (stílus), nemes (gondolkodás), méltóságteljes, patetikus
- (kedv, hangulat): eleven, vidám, önfeledt, virgonc, víg, szertelen, lelkes, lelkesült, örömteli, örömittas, megittasult (választékos), mámoros, felajzott, ujjongó, rózsás
megfelel
ige
- felel, válaszol, befelel (tájnyelvi)
- visszafelel, visszavág, replikáz
- állja a próbát, állja a versenyt, állja a sarat
- megüti a mértéket, eleget tesz (valaminek), kielégít (valakit valami), fekszik (bizalmas), konveniál (idegen), beválik
- tetszik, jó, kielégítő
- illik, beillik, összevág, összhangban áll, egybeesik, egyezik, egyenlő, harmonizál, stimmel (bizalmas), passzol (bizalmas)
bepiszkít
ige
- bepiszkol, beszennyez, összeken, bekoszol, összekoszol, bemaszatol, összemaszatol, bemocskol, foltot ejt (valamin), elrondít (tájnyelvi), befen (tájnyelvi), bepocskol (tájnyelvi), betojkol (tájnyelvi)
- megbecstelenít, meggyaláz, szégyenbe hoz, szégyent hoz (valamire, valakire), lebecsmérel, lepocskondiáz, megrágalmaz, ócsárol, megszeplősít, besároz, sárba tipor
- becsinál, berezel (bizalmas), berosál (szleng), bekakál (bizalmas), beszarik (durva), bepisál (durva), belőköl (tájnyelvi)
bevarr
ige
- beölt, összevarr, megvarr, összetűz, bestoppol
- szűkít, bevesz
- belevarr, belehímez
- (szleng): lecsuk, bebörtönöz, fogdába zár, bekasztliz (szleng), rács mögé dug (bizalmas), hűvösre tesz (bizalmas), lesittel (szleng), bekóteroz (tájnyelvi)
far
főnév
- fenék, ülep, hátulsó fél, hátsó, popsi (bizalmas), popó (bizalmas), alfél, hátsó fertály, ülőgumó (tréfás), koffer (bizalmas), tompor, segg (durva), valag (durva)
- tat, hátsó rész, hátoldal
elfordul
ige
- félrenéz, elfordítja a fejét, elserül (tájnyelvi)
- elkanyarodik, letér, elterelődik, (út) elhajlik, divergál (szaknyelvi)
- eltávolodik, elhidegül, elpártol
- (régies): (veszedelem) elhárul
eltaszít
ige
- ellök, félrelök, ellódít, eltol, eltávolít, eltaszigál (tájnyelvi)
- kivet, kitaszít, megtagad, elkerget, elküld, repudiál (régies)
disszonancia
főnév
- diszharmónia, széthangzás, kakofónia (szaknyelvi), hangzavar
- nézeteltérés, nézetkülönbség
elvásik
ige
- elkopik, elfoszlik, elfeslik, eldörzsölődik (tájnyelvi), elkeshed (tájnyelvi)
- (fog): elvásolódik (tájnyelvi), elvásul (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): eltelik, elenyészik, elmúlik
- elfogy (tájnyelvi), elhasználódik (tájnyelvi)
fogva
névutó
- (valaminél): folytán, következtében, következőleg (valamiből)
- (valamitől): kezdve, kezdődően, számítva