felbuzdulás, fölbuzd szinonimái

főnév
  • nekibuzdulás, nekihevülés, hév, lendület, lelkesedés, elragadtatás, buzgóság, eksztázis

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kérészéletű

melléknév
  • tiszavirág-életű, múlékony, mulandó, ideiglenes, tűnő, elmúló, efemer (idegen), röpke, elillanó, tovatűnő, rövid

indukció

főnév
  • rávezetés, következtetés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felbuzdulás, fölbuzd szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fájdít

ige
  • fájlal, fájást érez, sajdít, fájít (tájnyelvi), sajdol (tájnyelvi), sajnál (tájnyelvi), bán
  • panaszkodik, panaszol

előrejut

ige
  • előbbre halad, előrenyomul, előretör, előremegy, előreszalad
  • sikert arat, beérkezik, érvényesül, gyarapszik, boldogul, terjed, tért hódít, kiművelődik, virágzik, virul

elmagyaráz

ige
  • megmagyaráz, kifejt, elmond, megvilágít, értelmez
  • fényt derít (valamire), világosságot derít (valamire) Sz: szájába rág

egész II.

határozószó
  • egészen, teljesen, igen, nagyon

fehérnép

főnév
  • (régies): nő, asszony, lány, fehércseléd (régies), fehérszemély (régies), vászoncseléd (régies), asszonyszemély (tájnyelvi), némber, csaj (szleng)
  • (régies): asszonyok, asszonynép (régies), szépnem (régies), a szebbik nem (bizalmas), nőstényszer (régies)

felzaklat, fölzaklat

ige
  • felkavar, felbolygat, megbolygat, feldúl, felizgat, felingerel, felturkál (választékos), kihoz a sodrából, izgalomba hoz, felidegesít, nyugtalanít

mustrál

ige
  • nézeget, szemügyre vesz, vizsgálgat, szemlél, számba vesz
  • végignéz, végigmér
  • (tájnyelvi): elver, megver
  • kordában tart

csigolya

főnév
  • nyakcsiga (tájnyelvi), csigó (tájnyelvi), gerinccsontocska (tájnyelvi), spondylus (szaknyelvi), vertebra (szaknyelvi)

csat

főnév
  • kapocs, ruhakapocs, zár, zárókapocs, fibula (szaknyelvi), kösöntyű (régies), boglár (régies)
  • hajcsat, hajcsipesz

alagsor

főnév
  • szuterén, pince

csúcsteljesítmény

főnév
  • rekord, csúcseredmény, csúcsidő, csúcs

fésülködik

ige
  • fésülődik (tájnyelvi), simakodik (tájnyelvi)

futár

főnév
  • követ, küldött, küldönc, hírvivő, fullajtár, kengyelfutó, hírész (régies), hírnök, nyargonc (régies), futnok (régies), kurír (régies), csausz (régies), galapin (régies), herold (régies)
  • futó (szaknyelvi), huszár

ideig-óráig

határozószó
  • átmenetileg, időlegesen, ideiglenesen, időszakosan, alkalmilag, egyelőre

hangfogó II.

főnév
  • szordínó (választékos)

feldagad, földagad

ige
  • felpuffad, felduzzad, felhólyagzik (régies), felpüffed, megdagad, dudorodik, evődik (régies), felguvadik (tájnyelvi), feljön (tájnyelvi), felnő (tájnyelvi), felpöcced (tájnyelvi)

faanyag

főnév
  • faáru, fa, deszka, lignin (szaknyelvi)

félreérthetetlen

melléknév
  • egyértelmű, világos, nyilvánvaló, érthető, magától értetődő, szemmel látható, kétségtelen, kétségbevonhatatlan, megkérdőjelezhetetlen, félremagyarázhatatlan, vitathatatlan, bizonyos, leplezetlen, kézenfekvő, szembeszökő, szembetűnő, határozott, csalhatatlan, tevőleges (régies), igenleges (régies), kategorikus, szabatos, pontos, egyenes, evidens

haldokló II.

főnév
  • moribundus (szaknyelvi)

felfújt, fölfújt II.

főnév
  • koch, szuflé, kók (régies)

elrémít

ige
  • megrémít, elijeszt, elborzaszt, megijeszt, megfélemlít, elképeszt, megrendít

feltárás, föltárás

főnév
  • leleplezés, felfedés, felderítés, kitakarás
  • feltáró munka, ásatás

hamvas

melléknév
  • hamuszín, hamuszínű, szürke
  • bársonyos, üde
  • fiatalos
  • ártatlan, szűzies, tiszta
  • (régies): hamus