egész I. szinonimái

melléknév
  • teljes, sértetlen, csonkítatlan, hiánytalan, ép, tökéletes, komplett, integer (idegen), érintetlen, csorbítatlan, osztatlan, kerek, tele, befejezett, fogyatkozatlan (régies), álló (nap), kerek (esztendő) (tájnyelvi)

egész II. szinonimái

határozószó
  • egészen, teljesen, igen, nagyon

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mélyít

ige
  • ás, fúr, váj, süllyeszt, vés, kotor, völgyel (szaknyelvi), kiüregez
  • elsötétít, elkomorít, beárnyékol
  • (válságot): növel, terjeszt, fokoz, nagyobbít, eszkalál
  • öregbít (hírnevet)

szakérettségi

főnév
  • gyorstalpaló (pejoratív)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egész szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

divatáruüzlet

főnév
  • divatáru-kereskedés, divatcikküzlet, divatáruház, divatárubolt, butik, szalon

cigányzenekar

főnév
  • banda, cigánybanda (tájnyelvi), rajkózenekar

burnót

főnév
  • (régies): dohány, tubák (régies), portubák (régies)

beperel

ige
  • pert indít, feljelent, bepanaszol, bevádol, bebírósít (tájnyelvi)

dugó

főnév
  • dugasz, stopli (bizalmas), tömítés, parafa dugó, szádló (régies)
  • stekker (bizalmas), villás csatlakozó, dugós csatlakozó, dugaszoló, banándugó
  • (közlekedési): torlódás, akadály, zavar
  • (bizalmas): gól
  • (bizalmas): elégtelen, egyes

elferdít

ige
  • elgörbít, elcsavar, elkajszít (tájnyelvi)
  • eltorzít, deformál, elváltoztat, megmásít (tájnyelvi), meghamisít, félremagyaráz, kiforgat, csűr-csavar
  • megront, elzülleszt, pervertál (régies)

lesóz

ige
  • besóz, tartósít
  • (pofont): lekever (bizalmas), lekanyarít

átjut

ige
  • átmegy, átér, keresztülmegy, végighalad, átfér, áthatol, átkerül, átsikerül (tájnyelvi)
  • általtörekedik (tájnyelvi), legyőz, legyűr, leküzd

áruszámla

főnév
  • számla, bizonylat, blokk, faktúra (régies)

bádogos

főnév
  • üstfoltozó, üstkészítő, drótostót (régies), kolompár (tájnyelvi)

elillan

ige
  • elpárolog
  • (gáz): eloszlik, eltűnik, szétoszlik, elszökik
  • elmúlik, tovaszáll, eliramlik, elsuhan, szertefoszlik
  • megszökik, elmenekül, továbbáll, eloson, elsompolyog, kereket old, angolosan távozik, meglép (bizalmas), elszelel, elinal, elkotródik, eliszkol, elpucol (szleng), meglóg, eliszkódik (régies), megugrik (bizalmas), olajra lép (szleng), lelécel (szleng), felszívódik (szleng), megpattan (szleng) Sz: eltűnik, mint szürke szamár a ködben (szleng)

elszámolás

főnév
  • számadás, kiegyenlítés, (bankátutalással) klíring (szaknyelvi)
  • beszámoló, mérleg, számvetés, kimutatás

fővárosi

melléknév
  • székvárosi

felcsap, fölcsap

ige
  • felnyit, felránt
  • feltesz, feldob, felhajít
  • magasba szökik, magasba csap
  • beáll, elszegődik, elszerződik
  • (tájnyelvi): meggazdagodik, feltör

eget verő

melléknév
  • (siker, taps): kitörő, frenetikus, eszeveszett, falrengető, harsogó, fülsiketítő, fülhasogató, dörgő, mennydörgő, dörgedelmes (választékos), viharos, viharzó, bömbölő, tomboló, vad, zabolátlan, orkánszerű
  • óriási, emberfölötti, szédületes, szerfeletti, rendkívüli, gigantikus, monumentális, gigászi, kolosszális (bizalmas), óriás, mamut

díszes

melléknév
  • feldíszített, ékes, cifra, cikornyás, dali (régies), cafrangos, sallangos, dekoratív, pompás, pazar, műves, hímes (tájnyelvi), címeres (tájnyelvi), lafrancos (tájnyelvi), hacacárés (tájnyelvi) Sz: cifra, mint a rác oltár
  • díszbe öltözött, ünnepélyes, fényes, parádés
  • tekintélyes, rangos
  • (gúnyosan): semmirekellő, hitvány

elbúcsúztat

ige
  • elparentál (régies), végbúcsút mond, elénekel, elharangoz, elsirat, eltemet

fejkendő

főnév
  • kendő, fejrevaló, fityula (szaknyelvi), fédel (tájnyelvi), fidel (tájnyelvi)

egyfajta

melléknév
  • egyféle, egyforma, egyfajtú (tájnyelvi), egységes
  • bizonyos, valamilyen, valamifajta, valamiféle

citadella

főnév
  • fellegvár, vár, erőd, erődítmény, erődítés, erősség (régies)

elemzés

főnév
  • analízis, vizsgálat, vizsgálódás, ízekre szedés, boncolgatás, fejtegetés, tanulmányozás, taglalás, szemrevételezés, diszkusszió (szaknyelvi)
  • kritika, bírálat

felbillen, fölbillen

ige
  • feldől, ledől, felfordul, felborul, felbukik
  • (egyensúly) megbomlik