felönt, fölönt szinonimái

ige
  • felhígít, felereszt, vizez, meghamisít
  • (bizalmas): berúg, becsíp, becsiccsent, beszív (bizalmas), beitókál, betütükél (tájnyelvi), becsodálkozik, bekávézik (szleng), van egy kis nyomása (szleng), megittasodik, lerészegedik, felkap (régies), beszeszel (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hitetlenkedik

ige
  • kételkedik, kétkedik, bizalmatlankodik, gyanakodik, él a gyanúperrel, tamáskodik, nem hisz a szemének

elkerít

ige
  • elkülönít, elválaszt, elrekeszt, elzár
  • körülkerít
  • (tájnyelvi): káromkodik, cifráz (tájnyelvi), szitkozódik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felönt, fölönt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feldíszít, földíszít

ige
  • dekorál, feldekorál, kidíszít, felcifráz, felcicomáz (pejoratív), felpiperéz, kicifráz, felékesít, felsallangoz (régies), kicsinosít, kidekorál, ékesít, kirittyent (szleng), kicsicsáz (szleng), fölbizsuz (szleng), felpiktúráz (tájnyelvi)

elvesz

ige
  • magához vesz, elhúz, elránt, átvesz, elszed, lecsíp
  • elkoboz, elragad, elrabol, megkaparint, csen, csór, elmarkol, elkarmol (tájnyelvi), elzsebel, elmar (szleng), elzabál (bizalmas), elcsikar (tájnyelvi), elhappol (szleng), elharácsol (régies), elbitorol (régies), eldúl (régies)
  • ellop, elemel, eltulajdonít, eloroz, megfúj (szleng), elcsakliz (bizalmas), hozzányúl (valamihez), lenyúl (szleng), megdézsmál, elsikkaszt
  • kivon, levon
  • igénybe vesz, elfoglal, kitölt
  • feleségül vesz, nőül vesz, beköti a fejét, oltárhoz vezet, feleséget vesz (tájnyelvi), asszonyt visz a házhoz, megfeleségesedik (tájnyelvi)

elsodródik

ige
  • elúszik
  • elválik, eltávozik, különválik

elbájol

ige
  • elvarázsol, megbabonáz, megigéz, elbűvöl, megragad, megejt, lenyűgöz, lebilincsel, elkápráztat, elragad, megboszorkányoz

feljebb, följebb

határozószó
  • magasabbra, fennebb (tájnyelvi), fennebbent (tájnyelvi), fellebb (tájnyelvi)

foglalkozik

ige
  • tesz, bíbelődik, vesződik, dolgozik, folytat, végez, űz, csinál, művel, vizsgálódik, intéz
  • gondja van rá, figyelmet fordít (valamire), gondját viseli (valakinek, valaminek), törődik (valamivel, valakivel), tanulmányoz, gondolkodik (valamin), figyel (valamire, valakire)
  • vizsgál, taglal, mérlegel

nekigyürkőzik

ige
  • hozzálát, hozzáfog, hozzákezd, nekifog, nekilát, nekiveselkedik, nekifekszik, nekidurálja magát (bizalmas), nekibuzdul, nekilódul, rászánja magát, nekikészül, hozzákészül, nekifohászkodik, megfogja a dolog végét, nekihuzakodik (tájnyelvi)
  • nekivetkőzik, felgyűri az inge ujját, nekitürkőzik (tájnyelvi), köpi a markát, felgyürkőzködik (tájnyelvi)

dallamos

melléknév
  • fülbemászó, melodikus, harmonikus, harmóniás (régies)
  • zengő, zengzetes, kellemes (hang)

csontos

melléknév
  • vézna, szikár, sovány, vékonydongájú, girhes, csont és bőr, ösztövér (régies), cérkó (tájnyelvi), csortos (tájnyelvi), gibárd (tájnyelvi)
  • erős csontú, nagy csontú, vaskos

általánosít

ige
  • tipizál, generalizál, egyetemesít, kiterjeszt

direktor

főnév
  • igazgató, diri (bizalmas)

forgatókönyv

főnév
  • szövegkönyv, szcenárium (szaknyelvi)

gipsz

főnév
  • fősz (régies), alabástrom, fehérföld (régies)
  • gipszkötés

intelligencia

főnév
  • értelem, ész, felfogóképesség, ítélőképesség, értelmesség
  • műveltség

hazamegy

ige
  • hazatér, hazaérkezik, hazaér, hazasétál, hazaballag, hazakecmereg (bizalmas), hazavánszorog, hazaszalad, hazaugrik, hazanéz, hazautazik, hazavakarodik (régies), megtér (régies), hazatakarodik (pejoratív), hazaszerződik (tájnyelvi), hazahajít (tájnyelvi), elpakol (tájnyelvi)

felperzsel, fölperzs

ige
  • feléget, feltüzel (valamit), felgyújt, lángba borít, földig éget, porig éget, elhamvaszt, elpusztít
  • kiszárít, elfonnyaszt, kiéget, kiszikkaszt

félbemaradt

melléknév
  • befejezetlen, abbamaradt, abbahagyott, félbehagyott, lezáratlan, bevégzetlen, elintézetlen, függő, csonka, hiányos, töredékes

feszeget

ige
  • firtat, bolygat, piszkál, bizgat (tájnyelvi), birizgál (bizalmas)

határozatlanság

főnév
  • tétovaság, tétovázás, bizonytalanság, bizonytalankodás, tanácstalanság, ingadozás, habozás, döntésképtelenség, vacillálás (régies), vacilláció (régies), hezitálás, tehetetlenség

felszólít, fölszólít

ige
  • figyelmeztet, óv, óva int, utasít, megkér, felkér, nógat, ösztökél, ösztönöz, invitál, avizál (régies), intimál (régies), perszvadeál (régies)
  • felhív, kihív

emellett

határozószó
  • ezenkívül, ezenfelül, továbbá

fiú

főnév
  • fiúgyerek, fiúgyermek, gyerek (tájnyelvi), gyerekcse (tájnyelvi), csimota (tájnyelvi)
  • fi (régies), srác, skac (szleng), gyerkőc, gyerkőce (tájnyelvi), lurkó, kölyök, legényke, kisfiú, gézengúz (bizalmas), nebuló, ördögfióka, pubi (bizalmas), krapek (szleng), fickó, kamasz, tacskó (bizalmas), siheder, suttyó (tájnyelvi), fattyú (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), süvölvény
  • (birtokszóként): udvarló, jövendőbeli

haza

főnév
  • szülőhaza, szülőföld, szülőhely, hon, anyaföld, pátria, otthon
  • lakóhely, előfordulás, lelőhely