direktor szinonimái

főnév
  • igazgató, diri (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nőgyógyászat

főnév
  • ginekológia (szaknyelvi)

kiskocsma

főnév
  • étkezde, kifőzés, kifőzde, zöldvendéglő, csehó (szleng), lebuj (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a direktor szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csúnya

melléknév
  • rút, csúf, ronda, randa, ocsmány, rusnya, pocsék, visszatetsző, visszataszító, riasztó, taszító, korcs, utálatos, undok, undorító, förtelmes, iszonyú, éktelen, formátlan, idomtalan, deformis (idegen, régies), ízléstelen, puruttya (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), csunda (tájnyelvi), ragyivátlan (tájnyelvi), szusznya (tájnyelvi), gabisnya (tájnyelvi), gagyma (tájnyelvi), gyeszora (tájnyelvi), tafla (tájnyelvi) Sz: ábrázatnak rossz, pofának megjárja; csúnyább a csonka pipánál; ha ez szép, a légy is madár; olvasva megy a majmok közt; olyan csúnya, hogy a ló az abrakot sem venné el a kezéből; rút, mint a péntek; rút, mint az ördög; se színe, se fonákja
  • (beszéd): illetlen, sikamlós, szemérmetlen, mosdatlan, malac, obszcén, trágár
  • dicstelen, szégyenletes, csúfos, gyalázatos
  • (idő): kellemetlen, barátságtalan

bölcsész

főnév
  • (régies): filozófus, bölcselő, gondolkodó
  • bölcsészhallgató, bölcsészettan-hallgató, filosz (bizalmas), filozopter (idegen)

bokszol1

ige
  • öklöz, püföl, bunyózik (szleng), ökölharcot vív

begurul

ige
  • begördül, behengeredik, begömbörödik (tájnyelvi), bekarikázik (tájnyelvi)
  • feldühödik, megdühödik, indulatba jön, elönti a méreg, kijön a sodrából, kijön a béketűrésből, méregbe gurul, felpaprikázódik, felhergelődik, begorombul, felingerlődik, felbosszankodik, megharagszik, felbőszül, felfortyan, fellobban, felizgatja magát, haragra lobban, begerjed (szleng), begőzöl (szleng), bepipul (szleng), bepöccen (szleng), bepörög (szleng), berág (szleng), kiakad (szleng), zabos lesz (szleng) Sz: falra mászik (szleng), felkapja a vizet (szleng), elborul az agya (szleng), felforr az agyvize (szleng), felmegy a cukra (bizalmas), lila hajat kap (szleng), kimegy a fázis (szleng)

derékszíj

főnév
  • öv, nadrágszíj, deréköv, kardszíj, csintura (tájnyelvi)

együtt

határozószó
  • együttesen, közösen, karöltve, vállvetve, egységesen, együttműködve, váll váll mellett, kéz a kézben, csapatosan, egyetemleg (régies), kollektíve (idegen), in corpore (idegen), szolidárisan, összekapcsolva, összevéve (tájnyelvi), egyesült erővel, egymás mellett, egyszersmind, egyszerre, szimultán, egyben (régies), egyvestében (tájnyelvi), édes kettesben

ledörzsöl

ige
  • levakar, lekoptat, lecsiszol, ledörgöl, lesúrol, lecsutakol, lecsiszál (tájnyelvi), lecsiszorál (tájnyelvi), lenyikel (tájnyelvi)
  • lehorzsol, felsebez, felsért

apróz

ige
  • aprít, metél, darabol, aprogat (tájnyelvi)
  • (lépést): aprít, szaporáz, megkettőz

altest

főnév
  • altáj, alhas, has, abdomen (szaknyelvi)

asszociál

ige
  • társít, kapcsol, kapcsolatba hoz, összefüggésbe hoz, összehoz (bizalmas), összekapcsol, hozzákapcsol, hozzáköt

elbájoló

melléknév
  • elragadó, megragadó, elbűvölő, megnyerő, bűbájos, vonzó, lenyűgöző, lebilincselő, varázslatos, megbabonázó, igéző, megejtő, elkápráztató, káprázatos

elme

főnév
  • ész, értelem, tudat, agy, felfogóképesség, sütnivaló (bizalmas), intelligencia
  • agymunka, agyműködés
  • szellem, koponya, fej, zseni, lumen (bizalmas), lángész, penge (szleng)

firkálmány

főnév
  • firka, firkálás, macskakaparás, ákombákom, irkafirka
  • iromány, fércmű, fércmunka

ezüstös

melléknév
  • ezüstözött, ezüstszínű, ezüstfehér, szürkés, ólomfehér
  • deres, ősz
  • sápadt (holdfény)

díszít

ige
  • ékít, ékesít, cifráz, cicomáz, dekorál, csinosít, szépít, iperéz (régies), ficseréz (tájnyelvi), cifrít (tájnyelvi)

csörgődob

főnév
  • tamburin

egészen

határozószó
  • teljesen, teljességgel, tökéletesen, merőben, hiánytalanul, totál (bizalmas), egész (bizalmas), egészlen (régies), testestől-lelkestől, tisztán, ízig-vérig, totaliter (idegen), száz százalékban, száz százalékig, merőül (tájnyelvi)
  • végig
  • meglehetősen, tűrhetően, eléggé

etnográfia

főnév
  • néprajz, néprajztudomány

doppingszer

főnév
  • dopping, ajzószer, izgatószer, serkentő, stimuláns (szaknyelvi), koksz (szleng)

bugylibicska

főnév
  • bugylikés (tájnyelvi), bugyli (tájnyelvi), zsebkés, tollkés, penicilus (régies), bicsak (tájnyelvi), kusztora (tájnyelvi), gyíkleső (tájnyelvi), békanyúzó (tréfás), halef (szleng), bökő (szleng)

egyetem

főnév
  • főiskola, univerzitás (régies), akadémia
  • (régies): közösség
  • (régies): mindenség, világmindenség, világ, világegyetem, univerzum

ezermester

főnév
  • barkácsoló, ügyes kezű, fúró-faragó, bütykölő (bizalmas), barkács (tájnyelvi), barkácsember (tájnyelvi), bébillér (tájnyelvi)