elvesz szinonimái

ige
  • magához vesz, elhúz, elránt, átvesz, elszed, lecsíp
  • elkoboz, elragad, elrabol, megkaparint, csen, csór, elmarkol, elkarmol (tájnyelvi), elzsebel, elmar (szleng), elzabál (bizalmas), elcsikar (tájnyelvi), elhappol (szleng), elharácsol (régies), elbitorol (régies), eldúl (régies)
  • ellop, elemel, eltulajdonít, eloroz, megfúj (szleng), elcsakliz (bizalmas), hozzányúl (valamihez), lenyúl (szleng), megdézsmál, elsikkaszt
  • kivon, levon
  • igénybe vesz, elfoglal, kitölt
  • feleségül vesz, nőül vesz, beköti a fejét, oltárhoz vezet, feleséget vesz (tájnyelvi), asszonyt visz a házhoz, megfeleségesedik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lehetetlen I.

melléknév
  • valószínűtlen, hihetetlen, elképzelhetetlen, képtelen, irreális, abszurd
  • megvalósíthatatlan, megoldhatatlan, keresztülvihetetlen, kivihetetlen, elérhetetlen, kizárt, imposszíbilis (régies), unmöglich (idegen)
  • megengedhetetlen
  • elviselhetetlen, tűrhetetlen, kényelmetlen, alkalmatlan

bűvöl

ige
  • (régies): igéz, varázsol, bájol, megigéz, megbabonáz, elbűvöl, megbűvöl, elvarázsol, megront
  • fűz (valakit)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elvesz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

élősködő

főnév
  • élősdi, ingyenélő, kenyérpusztító, parazita, pióca

egyén

főnév
  • egyed, személy, ember, lény, alak, egyki (régies), valaki, én, polgár, fő, civil, elem, reprezentáns, persona (idegen), egyéniség, személyiség, individuum, alany, szubjektum (idegen)
  • fráter, flótás, szent, teremtmény

drusza

főnév
  • névrokon, egynevű, ját (régies), azonegy nevű (régies)
  • (tájnyelvi): barát, pajtás, cimbora

csendít

ige
  • (tájnyelvi): csenget, harangoz

eltakarít

ige
  • elhord, elrak, eltesz, elpakol, elrámol, elsöpör
  • (régies): eltemet, elföldel, elhantol (választékos), koporsóba helyez, örök nyugalomra helyez
  • eltüntet, eltávolít

évad

főnév
  • idény, szezon, évszak, időszak, ciklus

megsebez

ige
  • megsért, megsebesít, sebet ejt, felsebez, felsért, megmar
  • megrongál, megcsonkít
  • megbánt, feldúl, felzaklat, fájdalmat okoz

bohém I.

főnév
  • (bizalmas): művészlélek, művészember, művész

bifláz, biflázik

ige
  • memorizál, tanul, emlékezetébe vés, betanul, magol, megtanul, beverkliz (bizalmas), beszajkóz, bevág (bizalmas), bebifláz (bizalmas), beemléz (régies), benyal (szleng), beseggel (durva)

bölcsész

főnév
  • (régies): filozófus, bölcselő, gondolkodó
  • bölcsészhallgató, bölcsészettan-hallgató, filosz (bizalmas), filozopter (idegen)

faiskola

főnév
  • csemetekert, csemeteiskola, csemetés (bizalmas), növényiskola, nevendékház (régies), fanövelde (régies), pepinéria (idegen)

felkelt, fölkelt

ige
  • felébreszt, felriaszt, felver, felzavar, fellármáz, álmából kelt, felráz, kiugraszt (ágyból)
  • előidéz, létrehoz, feltámaszt, megindít, megmozgat, felkavar, felgerjeszt

harmatsúly

főnév
  • bantamsúly (szaknyelvi)

garat

főnév
  • torok, pharynx (szaknyelvi)
  • nyelőcső, nyeldeklő (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): torkolat, beömlőnyílás, száj

elvétve

határozószó
  • ritkán, nagy ritkán, néha, alig, néhol, imitt-amott, itt-ott, szórványosan, elszórtan, hellyel-közzel, helyenként, olykor, időnként, időközönként, némelykor, néhanapján, koronként, hébe-hóba, egyszer-máskor (régies), egyszer-másszor, egyszer-egyszer, ütve-vétve (tájnyelvi), tél-túl (tájnyelvi)

előnév

főnév
  • predikátum (idegen), cím

értekezik

ige
  • tanácskozik, tárgyal, ülésezik, gyűlésezik, konferenciázik (régies), megvitat, dévánkodik (régies)
  • fejteget, tárgyal, taglal, előad, disszertál (régies)
  • (régies): tudakozik, tudakol

fülzúgás

főnév
  • fülcsengés, bombus (szaknyelvi)

emléktárgy

főnév
  • emlék, szuvenír, ereklye, relikvia
  • trófea

egykettőre

határozószó
  • sebbel-lobbal, sebtében, sebtiben, rögvest, hamar, hamarjában, tüstént, azonnal, rögtön, haladéktalanul, üstöllést (tájnyelvi), hirtelen, gyorsan, ripsz-ropsz, íziben (tájnyelvi), ukmukfukk (bizalmas), mirniksz dirniksz (régies), késedelem nélkül, tétovázás nélkül, mindjárást (tájnyelvi), ájucvájra (tájnyelvi), egykettőben (tájnyelvi)

estefelé

határozószó
  • estendőn (tájnyelvi), estendén (tájnyelvi), szürkületkor, alkonyattájt, alkonyatkor, este

galóca

főnév
  • amanita (szaknyelvi), keserűgomba (régies)