elvesz szinonimái
ige
- magához vesz, elhúz, elránt, átvesz, elszed, lecsíp
- elkoboz, elragad, elrabol, megkaparint, csen, csór, elmarkol, elkarmol (tájnyelvi), elzsebel, elmar (szleng), elzabál (bizalmas), elcsikar (tájnyelvi), elhappol (szleng), elharácsol (régies), elbitorol (régies), eldúl (régies)
- ellop, elemel, eltulajdonít, eloroz, megfúj (szleng), elcsakliz (bizalmas), hozzányúl (valamihez), lenyúl (szleng), megdézsmál, elsikkaszt
- kivon, levon
- igénybe vesz, elfoglal, kitölt
- feleségül vesz, nőül vesz, beköti a fejét, oltárhoz vezet, feleséget vesz (tájnyelvi), asszonyt visz a házhoz, megfeleségesedik (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
felindult, fölindult
melléknév
- bosszús, zaklatott, nyugtalan, felkavart, izgatott, ingerült, felháborodott, ideges, háborgó, haragos, dühös, dühödt, mérges, feldúlt, bősz, hisztérikus (idegen)
- felajzott, felélénkült, felvillanyozott, eksztatikus (idegen)
nagy I.
melléknév
- nagyobb, nagyobbacska, nagyocska, nagyobbfajta, öles, jókora, óriási, terjedelmes, kiterjedt, nagyméretű, nagyalakú
- magas, langaléta, égimeszelő, testes, megtermett, tagbaszakadt, termetes, robusztus, böhöm (bizalmas), drabális (pejoratív), behemót, böhönc (tájnyelvi), busa (tájnyelvi)
- bő, tágas, téres (régies)
- sok, tetemes, rengeteg, számottevő, bőséges, végtelen, tömérdek
- dús, dupla (adag)
- (idő): hosszú
- fontos, jelentős, nagyszabású, lényeges, komoly, tekintélyes, felbecsülhetetlen
- nagyfokú, öreg (hiba), vaskos (tévedés)
- átütő (siker), extrém, feneketlen, fokozott, gigászi, horribilis, súlyos, titáni, dermesztő (hideg)
- fölényes (tudás), hatalmas, átlagon felüli, erős, túlságos, baró (szleng), óber (szleng)
- bődületes, falrengető, emeletes (marhaság), szembeszökő, éktelen (hőség), Isten ellen való (vétek)
egyén
főnév
- egyed, személy, ember, lény, alak, egyki (régies), valaki, én, polgár, fő, civil, elem, reprezentáns, persona (idegen), egyéniség, személyiség, individuum, alany, szubjektum (idegen)
- fráter, flótás, szent, teremtmény
drusza
főnév
- névrokon, egynevű, ját (régies), azonegy nevű (régies)
- (tájnyelvi): barát, pajtás, cimbora
eltakarít
ige
- elhord, elrak, eltesz, elpakol, elrámol, elsöpör
- (régies): eltemet, elföldel, elhantol (választékos), koporsóba helyez, örök nyugalomra helyez
- eltüntet, eltávolít
megsebez
ige
- megsért, megsebesít, sebet ejt, felsebez, felsért, megmar
- megrongál, megcsonkít
- megbánt, feldúl, felzaklat, fájdalmat okoz
bifláz, biflázik
ige
- memorizál, tanul, emlékezetébe vés, betanul, magol, megtanul, beverkliz (bizalmas), beszajkóz, bevág (bizalmas), bebifláz (bizalmas), beemléz (régies), benyal (szleng), beseggel (durva)
bölcsész
főnév
- (régies): filozófus, bölcselő, gondolkodó
- bölcsészhallgató, bölcsészettan-hallgató, filosz (bizalmas), filozopter (idegen)
faiskola
főnév
- csemetekert, csemeteiskola, csemetés (bizalmas), növényiskola, nevendékház (régies), fanövelde (régies), pepinéria (idegen)
felkelt, fölkelt
ige
- felébreszt, felriaszt, felver, felzavar, fellármáz, álmából kelt, felráz, kiugraszt (ágyból)
- előidéz, létrehoz, feltámaszt, megindít, megmozgat, felkavar, felgerjeszt
garat
főnév
- torok, pharynx (szaknyelvi)
- nyelőcső, nyeldeklő (tájnyelvi)
- (szaknyelvi): torkolat, beömlőnyílás, száj
elvétve
határozószó
- ritkán, nagy ritkán, néha, alig, néhol, imitt-amott, itt-ott, szórványosan, elszórtan, hellyel-közzel, helyenként, olykor, időnként, időközönként, némelykor, néhanapján, koronként, hébe-hóba, egyszer-máskor (régies), egyszer-másszor, egyszer-egyszer, ütve-vétve (tájnyelvi), tél-túl (tájnyelvi)
értekezik
ige
- tanácskozik, tárgyal, ülésezik, gyűlésezik, konferenciázik (régies), megvitat, dévánkodik (régies)
- fejteget, tárgyal, taglal, előad, disszertál (régies)
- (régies): tudakozik, tudakol
egykettőre
határozószó
- sebbel-lobbal, sebtében, sebtiben, rögvest, hamar, hamarjában, tüstént, azonnal, rögtön, haladéktalanul, üstöllést (tájnyelvi), hirtelen, gyorsan, ripsz-ropsz, íziben (tájnyelvi), ukmukfukk (bizalmas), mirniksz dirniksz (régies), késedelem nélkül, tétovázás nélkül, mindjárást (tájnyelvi), ájucvájra (tájnyelvi), egykettőben (tájnyelvi)
estefelé
határozószó
- estendőn (tájnyelvi), estendén (tájnyelvi), szürkületkor, alkonyattájt, alkonyatkor, este