felépít, fölépít szinonimái

ige
  • megépít, felhúz
  • megvalósít, megteremt
  • megszerkeszt, megkonstruál, megalkot, alkot, összeállít
  • alapít, alapoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

újsütetű

melléknév
  • új, friss, újonc, kezdő
  • újdonsült

cent

főnév
  • (tagadó kifejezésekben): fillér, garas, fitying, fabatka
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felépít, fölépít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fáradság

főnév
  • fáradozás, fáradalom, vesződség, kínlódás, erőfeszítés, törődés, töredelem (tájnyelvi), munka, igénybevétel, meló (bizalmas), strapa (bizalmas), ügybaj (régies)
  • nehézség, vesződés, kellemetlenség, gond, baj, nyűg

elporlad

ige
  • elporlik, elhamvad, elpizled (tájnyelvi)
  • szétmállik, elkorhad

elnőiesedik

ige
  • effeminálódik (pejoratív)

egyenetlen

melléknév
  • érdes, durva, buckás, gödrös, göröngyös, hegyes, hepehupás, dombos, rögös, göcsörtös, darabos, barázdált, rovátkás, ráncos, redős, bütykös, göcsös (tájnyelvi), zökögős (tájnyelvi), grádicsos (tájnyelvi), hoportyos (tájnyelvi), kátyalos (tájnyelvi), csajtorjás (tájnyelvi), girbe-gurba, oldalgós (tájnyelvi), varancsagos (tájnyelvi)
  • változó, hullámzó, ingadozó, szabálytalan, szaggatott, szakadozott, rapszodikus, tökéletlen, pontatlan, kiegyensúlyozatlan, döcögő, döcögős, akadozó

fekvőhely

főnév
  • ágy, fekhely, hálóhely, alvóhely, nyughely, kerevet, rekamié, pamlag (régies), nyoszolya (régies), heverő, hencser (tájnyelvi), sezlon, dívány, ottomán (régies), kanapé, dikó (tájnyelvi), priccs, ágyszék (tájnyelvi), hálópad (tájnyelvi), hálólóca (tájnyelvi)
  • alom, tanya, vacok

fényreklám

főnév
  • transzparens, fénycégér

műtét

főnév
  • operáció, sebészeti beavatkozás, sebészi beavatkozás, művi beavatkozás, műtétel (régies)

csipkés

melléknév
  • csipkézett, kicsipkézett, recés, fogazott, cakkos, fűrészes, fűrészelt

csellista

főnév
  • gordonkás, csellós

alapszín

főnév
  • főszín
  • tónus

dagadó I.

melléknév
  • kidomborodó, duzzadó, felpuffadó, dobzó (tájnyelvi), dudorodó, kelő (tészta)
  • növekvő, túláradó, terjedő, gyarapodó, nagyobbodó, szaporodó
  • bővülő, táguló, terjeszkedő, szélesedő, fejlődő, fokozott

filmtekercs

főnév
  • film, filmszalag

fürdőhely

főnév
  • üdülőhely, fürdő
  • gyógyhely
  • (régies): fürdőház

igazán

határozószó
  • igazában, igazából, valójában, valóságosan, valóban, bizony, csakugyan, tényleg, ténylegesen, komolyan, tagadhatatlanul
  • nagyon, őszintén, szívből, igaziból (bizalmas), igazándiból (tájnyelvi), igen, úgy, alaposan, istenigazában, frankón (szleng)
  • okvetlenül, kétségtelenül, kétségkívül, vitathatatlanul, biztosan, bizonyosan, tényleg

hányódik

ige
  • dobálódik, lökődik, taszítódik, hánykolódik, himbálózik, lógálódik (tájnyelvi), rázódik (régies), döcög
  • tépelődik, töpreng, vívódik, sodródik, ingadozik
  • kusnyad (tájnyelvi), keveredik, hányódik-vetődik, kallódik, lappang, hever

felesleg, fölösleg

főnév
  • többlet, maradvány, maradék, reziduum (szaknyelvi), plusz (bizalmas), tartalék, bővelkedés, fölöznek (tájnyelvi), excedens (idegen), resztli (bizalmas), szuperplusz (régies)(valaminek)

falánk

melléknév
  • mohó, torkos, éhes, nagyevő, nagyétkű, étkes, pákosztos (bizalmas), haspárti, haspók (bizalmas), gourmand (idegen), kajtár (tájnyelvi), ettes (tájnyelvi), kodé (tájnyelvi), mohos (tájnyelvi), habzsi (tájnyelvi), bőbélű, nagybelű, sáskabélű (tájnyelvi), bélpoklos, lóbelű (szleng), zabagép (szleng) Sz: a vasszöget is megeszi; a fogával ás magának vermet; álmában is bográcshoz ül; annyit eszik, mint egy ló; csak azt bánja, hogy mint az ökörnek, két gyomra nincs; csecsemő korában hat rágó dajkája volt; első és utolsó az asztalnál; farkas lakik a gyomrában; farkasétvágya van; feneketlen a gyomra, mint a szabó gyűszűje; ha jóllakott is, a szeme éhezik; kenyérrel hál az ágyban; két pofára eszik; ki nem veszik a kezéből a sódart; köpülővel tömi magába; lyukas a gyomra; maga fogával ássa a sírját; mindent bevesz a béle, mint a moslékos sajtár; mindent maga akar elnyelni, mint a farkas; mindig kásán, babon az esze; mintha kaptafára verték volna a gyomrát; nem rágja a falatot, csak nyeli; ördög van a begyében; telhetetlen Mohamed; tepsi túrós lepény lyukas fogát tölti; zabál, mint a disznó(bizalmas)

felszarvaz, fölszarv

ige
  • megcsal, hűtlenkedik, félrelép, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng)

hamis

melléknév
  • ál, fals, hamisított, nem valódi, utánzott, pszeudo-, látszat-, mű-, talmi, apokrif (szaknyelvi), csalóka, hazug, alaptalan, koholt, valótlan, művi, megtévesztő, mesterséges, színlelt, tettetett, fiktív, megjátszott, silány, csinált, mesterkélt, mondvacsinált, álcázott, korcs
  • csalárd, ravasz, álnok, igaztalan, huncut, csaló, ámító, kétkulacsos, körmönfont, kétszínű, hitszegő, szószegő, alattomos, ármányos, álszent, hipokrita, szemforgató, csalafinta, trükkös (bizalmas), perfid (idegen), simlis (szleng), csalavér (tájnyelvi)
  • téves, helytelen, alaptalan
  • kacér, pajzán, csalfa, csapodár, hamiskás, pajkos, csintalan, dévaj
  • (kutya): harapós, vad

felír, fölír

ige
  • följegyez, felvés, rögzít, leír, ráír, írásba foglal, összeír, lajstromoz, nyilvántart, katalogizál, regisztrál, feltüntet, megörökít
  • (orvos): rendel, előír, utasítást ad, meghagy, rendelkezik, javall, ajánl

elszállít

ige
  • elvisz, elfuvaroz, eltalicskáz, eltargoncáz, elhord, eltranszportál (tájnyelvi), eltorboncáz (tájnyelvi), eltakarít

felver, fölver

ige
  • felriaszt, felébreszt, felzavar, felráz, fellármáz, alarmíroz (régies)
  • (alkalmi építményt): felállít, összeállít, felhúz, felüt
  • (gaz): benő, belep, ellep
  • (árat): felhajt, felemel, felsrófol (bizalmas)
  • (régies): feldúl, kirabol
  • felkutat, felkajtat (tájnyelvi), fürkész, keres

hányad

főnév
  • rész, osztályrész, köteles rész (szaknyelvi), adag, darab, törtrész, töredék
  • dézsma, járandóság, kontingens, részesedés
  • arány, részarány, számarány, kvóta (szaknyelvi), ráta (idegen)
  • mérték, mennyiség, hányados, viszonyszám