dagadó I. szinonimái

melléknév
  • kidomborodó, duzzadó, felpuffadó, dobzó (tájnyelvi), dudorodó, kelő (tészta)
  • növekvő, túláradó, terjedő, gyarapodó, nagyobbodó, szaporodó
  • bővülő, táguló, terjeszkedő, szélesedő, fejlődő, fokozott

dagadó II. szinonimái

főnév
  • páflik (tájnyelvi), bauchfleck (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

áttelel

ige
  • téli álmot alszik, kitelel

gyakorlatlan

melléknév
  • tapasztalatlan, járatlan, kezdő, újonc, ügyetlen, zöldfülű, hátulgombolós (pejoratív), mazsola (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dagadó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csigavonal

főnév
  • csavarvonal, spirál, spirális, spirálvonal, tekervény, kacskaringó, hélix (szaknyelvi)

bodobács

főnév
  • fényköltő, mezei poloska, suszterbogár (tájnyelvi)

bevés

ige
  • kivés, metsz, marat, gravíroz (szaknyelvi), ró, beleró, rávés
  • memorizál, megjegyez, emlékezetébe vés, betanul, megtanul, beverkliz (bizalmas), bemagol, beszajkóz, bevág (bizalmas), bebifláz (bizalmas), beemléz (régies), benyal (szleng), beseggel (durva)

balul

határozószó
  • rosszul, szerencsétlenül, kedvezőtlenül

csótány

főnév
  • svábbogár, sváb, ruszni (tájnyelvi), kakerlák (régies), géber (tájnyelvi), göbecs (tájnyelvi), ruszli (tájnyelvi)

eb

főnév
  • kutya, kutyó (tájnyelvi), kutyus (bizalmas), kutyuli (bizalmas), csahos, kan, szuka
  • (régies): gazember, gazfickó

lábal, lábol

ige
  • gázol
  • (tájnyelvi): lót-fut, talpal, talpon van

állatvásár

főnév
  • baromvásár (régies)

alapzat

főnév
  • alap, aljzat, lábazat, talapzat, alapfal, fundamentum (választékos), bázis, fenék (régies)

áporodott

melléknév
  • állott, pállott, megbüdösödött, büdös, bűzhödött (régies), bűzhödt (régies), romlott, poshadt, bannyus (tájnyelvi), tószagú (tájnyelvi)
  • (helyiség): szellőzetlen, levegőtlen, fülledt, dohos, dohszagú, bűzös, rekedt (régies)
  • (levegő): nehéz, dögletes, elhasznált, rossz

egyenetlenség

főnév
  • érdesség, göröngyösség, hepehupásság, rögösség, göcsörtösség, ráncosság, redősség
  • egyenetlenkedés, nézeteltérés, súrlódás, civódás, ellentét, pártoskodás, perpatvar, viszály, összeveszés, békétlenség, széthúzás, villongás, meghasonlás, elidegenülés, összezördülés, konfliktus, szakadárság, feszültség
  • diszharmónia, diszkrepancia (idegen), diszkordancia (idegen), disszonancia (idegen), divergencia (szaknyelvi), differencia (idegen)

elhalálozás

főnév
  • meghalás, haláleset, elmúlás, elhunyta (valakinek), eltávozás, jobblétre szenderülés

felüvölt, fölüvölt

ige
  • felkiált, felordít, elkiáltja magát, felkurjant, elkurjantja magát, elbődül, felcsattan

érvényesít

ige
  • jogosít (szaknyelvi), hatályba léptet, foganatosít, ratifikál (szaknyelvi), jóváhagy, megpecsétel
  • érvényre juttat, érvényt szerez (valaminek), keresztülvisz, megvalósít, végrehajt

dajkamese

főnév
  • mesebeszéd, mendemonda, szófia beszéd (régies), aggrege (régies)

cserél

ige
  • csereberél, cserébe ad, ad-vesz, cserekereskedik (bizalmas), kereskedik, csencsel (szleng), feketézik (szleng), csakliz (régies), seftel (régies)
  • vált, változtat, módosít(valami, valaki mellett)

domborít

ige
  • trébel (szaknyelvi), belenyom, prégel, kikalapál, dombormintáz
  • (szleng): büszkélkedik

éretlen

melléknév
  • zöld, fanyar, savanyú, gyenge
  • kifejletlen, kialakulatlan, fejletlen, fiatal, serdülő, gyermekes, gyerekes, gyermeteg, infantilis, gyermekded, gyakorlatlan, tapasztalatlan, kezdő, mazsola (bizalmas), tacskó (bizalmas), tejfelesszájú, zöldfülű, nyálasszájú (durva), taknyos (bizalmas), takonypóc (durva), csipás (pejoratív), hátulgombolós (pejoratív) Sz: alig bújt ki a földből; csecs még a szájában; még tejes a szája; még az anyja teje a száján; még ott a tojáshéj a fenekén; nem nőtt még be a feje lágya; pép való még a szájába
  • kiérleletlen, zsenge, kiforratlan, elhamarkodott, korai, sületlen, tökéletlen

depresszió

melléknév
  • levertség, lehangoltság, elkedvetlenedés, nyomottság, búskomorság, kedvetlenség, mélabú, életuntság, letörtség, szomorúság, kétségbeesés, csüggedtség, reménytelenség, elesettség, melankólia, szplín (választékos)

boltos1

melléknév
  • (régies): boltozatos, boltíves, bolthajtásos

dresszíroz

ige
  • idomít, betör, betanít, edz
  • szoktat, ránevel, nevel, treníroz, rákapat (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): formáz

értelmetlenség

főnév
  • badarság, zagyvaság, zagyvalék, képtelenség, abszurdum, nonszensz (bizalmas), összevisszaság, sületlenség, zöldség (bizalmas), ökörség (durva), szamárság, marhaság (bizalmas), hülyeség