felír, fölír szinonimái

ige
  • följegyez, felvés, rögzít, leír, ráír, írásba foglal, összeír, lajstromoz, nyilvántart, katalogizál, regisztrál, feltüntet, megörökít
  • (orvos): rendel, előír, utasítást ad, meghagy, rendelkezik, javall, ajánl

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

begörcsöl

ige
  • görcsöt kap, görcsbe rándul
  • (tájnyelvi): becsomóz, beköt

hanta

főnév
  • mellébeszélés, fecsegés, üres beszéd, halandzsa (bizalmas), blabla (bizalmas), zagyvaság, szószátyárkodás, locsogás, mesebeszéd, szájjártatás, süketelés (szleng), karattyolás (bizalmas), süket duma (szleng), sóder (szleng), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng)
  • hazudozás, füllentés, lódítás, kitaláció, hasalás (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felír, fölír szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fejében

névutó
  • ellenében, helyében, viszonzásul, ellenértékként, ellenértékül
  • (régies): gyanánt, nevében (régies)

elszomorodik

ige
  • elszontyolodik, elkomorul, elhagyja magát, magába roskad, reményét veszti, elkedvetlenedik, letörik, lekonyul, elkeseredik, bánkódik, elbúsul, kesereg, búsong, búslakodik, emészti magát, elfancsalodik (tájnyelvi), elkompolodik (tájnyelvi), elkuncsorodik (tájnyelvi), elszompolyodik (tájnyelvi), megfelhőzik (tájnyelvi), elkámpicsorodik, kétségbe esik, elszorul a szíve

előránt

ige
  • előhúz, előkap, elővesz
  • (valakit): előkerít, előteremt, előráncigál
  • (bizalmas): szóba hoz, előhoz, megemlít

egyszerűsödik

ige
  • letisztul, redukálódik

felépít, fölépít

ige
  • megépít, felhúz
  • megvalósít, megteremt
  • megszerkeszt, megkonstruál, megalkot, alkot, összeállít
  • alapít, alapoz

filmfelvevő

főnév
  • kamera, kinematográf (régies)

nagyúr

főnév
  • főúr, hűbérúr (régies), kiskirály, oligarcha (idegen), főnemes, fejedelem, uralkodó
  • padisah, szultán, mogul (régies)

csődület

főnév
  • tömeg, tolongás, csoportosulás, összesereglés, sokaság, sokadalom, gyülekezés, tumultus

csillagász

főnév
  • asztronómus, csillagvizsgáló, csillagkém (régies), égvizsgáló (régies)

áll1

ige
  • álldogál, ácsorog, vár, rostokol, várakozik, posztol (régies), strázsál, silbakol (régies), szobrozik (szleng), dekkol (szleng), parkol, vesztegel
  • pang
  • szünetel, megakad
  • érvényes, érvényben van, hatályos, él
  • mered, emelkedik, feláll, égnek áll, magaslik, magasodik, tornyosul, toronylik
  • van, található, elhelyezkedik, fekszik
  • (valakin valami): múlik, függ (vkitől vmi)
  • (valaki valamit): bír, tűr, visel, elvisel, elszenved
  • (állja a szavát): tart, megtart, érvényesít

depresszió

melléknév
  • levertség, lehangoltság, elkedvetlenedés, nyomottság, búskomorság, kedvetlenség, mélabú, életuntság, letörtség, szomorúság, kétségbeesés, csüggedtség, reménytelenség, elesettség, melankólia, szplín (választékos)

fogkrém

főnév
  • fogpaszta, fogpép, fogtisztító szer

gázálarc

főnév
  • gázmaszk, védő álarc, bajuszkötő (szleng), szimatszatyor (szleng), szájkosár (szleng)

ilyenkor

határozószó
  • most, jelenleg
  • ilyen alkalommal, ilyen esetben

hasznavehetetlen

melléknév
  • használhatatlan, haszontalan, alkalmatlan, hasztalan, haszonvehetetlen (tájnyelvi), semmirevaló, vásott, értéktelen, semmit érő (tájnyelvi), szemétrevaló

feljáró, följáró

főnév
  • kapaszkodó, lépcső, kocsifelhajtó, rámpa

fedezék

főnév
  • óvóhely, rejtekhely, búvóhely, menedék, menedékhely, lövészárok, sánc, bunker, dekkung (szaknyelvi)

felvon, fölvon

ige
  • felhúz, felhúzkod

harangvirág

főnév
  • csöngettyűke, csengettyűke, galambvirág (tájnyelvi), harangcámoly (tájnyelvi)

feloszlik, föloszlik

ige
  • felbomlik, elrohad, szétmállik, elkorhad, elporlad, szétporlad, szétesik, széthull, széthullik, taplósodik, purhásodik (tájnyelvi), pudvásodik (tájnyelvi), revesedik, revül (tájnyelvi), porhad, elenyészik
  • szétszóródik, szétszéled, szétoszlik
  • szétdarabolódik, megsemmisül, felszámolódik, megszűnik, tönkremegy

elun

ige
  • megun, ráun, beleun, belefárad, megelégel, agyára megy (bizalmas)

fergeteg, förgeteg

főnév
  • zivatar, forgószél, szélvész, szélvihar, vihar, orkán, tornádó, hurrikán, zegernye (tájnyelvi)

hasogat

ige
  • hasít, darabol, metél, vagdal, aprít, forgácsol, hasogál (tájnyelvi), szilánkol (tájnyelvi)
  • nyilallik, szaggat, szúr, sajog, fáj