elnőiesedik szinonimái

ige
  • effeminálódik (pejoratív)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kártalanít

ige
  • kárpótol, kármentesít (választékos), jóvátesz, megtérít, visszatérít, regresszíroz (idegen, régies), rekompenzál (idegen), bonifikál (idegen), gratifikál (régies)

morális

melléknév
  • erkölcsi, etikai, erkölcstani
  • erkölcsös, etikus, tisztességes, becsületes
  • helyes, jó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elnőiesedik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elhamvad

ige
  • elég, leég, porig ég

didereg

ige
  • fázik, vacog, cidrizik (bizalmas), borzong, borzadoz (régies), reszket, remeg, fagyoskodik, cebeg (tájnyelvi), dudorog (tájnyelvi), zsebereg (tájnyelvi), citerázik (bizalmas), debereg (régies)

dajkál

ige
  • ringat, nevel, táplál, ápol, gondoz, gondot visel (valakire), őriz
  • becéz, babusgat, pátyolgat, szeretget, simogat, ölelget, cirógat, kényeztet, ajnároz, pesztrál, csicsígat (tájnyelvi), dúcoltat (tájnyelvi)
  • (érzést): ápol, ébren tart, dédelget, melenget

bűntárs

főnév
  • bűnrészes, tettestárs (szaknyelvi), bűnsegéd (szaknyelvi), bűnpártoló, cinkos, cinkostárs, cimbora, kollaboráns (idegen), belebeszélő (szleng), násznagy (szleng), bűnbánó kabóca (szleng)

ellenérzés

főnév
  • ellenszenv, idegenkedés, averzió, visszatetszés, nemtetszés

emelvény

főnév
  • dobogó, pódium, esztrád, szószék, ambó, pulpitus (régies), piedesztál (idegen), katedra, rostrum (régies), tribün, lelátó

megfeneklik

ige
  • (hajó): megsüllyed, megakad, zátonyra fut, megreked, fennakad, leszáll, elmerül
  • elakad, holtpontra jut, csődöt mond, meghiúsul, összeomlik, megbukik

bepörög

ige
  • (bizalmas): megdühödik, feldühödik, dühbe gurul
  • (bizalmas): megőrül, megzavarodik, megháborodik (választékos), elmegy az esze

belemar

ige
  • beleharap, belekap, belekarmol, belecsíp
  • megbánt, megsért, belerúg, beledöf, belegázol

bevés

ige
  • kivés, metsz, marat, gravíroz (szaknyelvi), ró, beleró, rávés
  • memorizál, megjegyez, emlékezetébe vés, betanul, megtanul, beverkliz (bizalmas), bemagol, beszajkóz, bevág (bizalmas), bebifláz (bizalmas), beemléz (régies), benyal (szleng), beseggel (durva)

érckohó

főnév
  • huta (szaknyelvi), vashuta (régies), ércolvasztó

fáradság

főnév
  • fáradozás, fáradalom, vesződség, kínlódás, erőfeszítés, törődés, töredelem (tájnyelvi), munka, igénybevétel, meló (bizalmas), strapa (bizalmas), ügybaj (régies)
  • nehézség, vesződés, kellemetlenség, gond, baj, nyűg

habarodik

ige
  • (valakibe): beleszeret, belebolondul

fokozatosan

határozószó
  • lassan, fokonként, lépésenként, fokról fokra, lépésről lépésre

elnyomó

melléknév
  • zsarnoki, önkényuralmi, diktátori, diktatórikus, despotikus, kegyetlen, embertelen, erőszakoskodó, hatalmaskodó, basáskodó, önkényeskedő, önkényes, parancsuralmi, totalitárius (idegen), kényúri

elfuserál

ige
  • (szleng): elront, eltol (bizalmas), elhibáz, elpuskáz (bizalmas), elügyetlenkedik, tönkretesz, elsuszterol (szleng), elbaltáz (szleng), elpackáz (bizalmas), elszúr (bizalmas)

eltelik

ige
  • jóllakik, belakik, eltöltőzik (tájnyelvi), elege van, megelégel, megcsömörlik
  • (idő): elmúlik, elröppen (választékos), elrepül, elfut, elszalad, lefolyik, eljár, leforog (régies)

foci

főnév
  • (bizalmas): labdarúgás, futball
  • (bizalmas): futball-labda, focilabda, bőrlabda, futball, laszti (bizalmas), bőrgolyó (tájnyelvi), bogyó (szleng), pöttyös (bizalmas)

előránt

ige
  • előhúz, előkap, elővesz
  • (valakit): előkerít, előteremt, előráncigál
  • (bizalmas): szóba hoz, előhoz, megemlít

dívány

főnév
  • pamlag, kanapé, rekamié, heverő, kerevet, sezlon, ágy, hencser (tájnyelvi), szófa (régies)

elvesz

ige
  • magához vesz, elhúz, elránt, átvesz, elszed, lecsíp
  • elkoboz, elragad, elrabol, megkaparint, csen, csór, elmarkol, elkarmol (tájnyelvi), elzsebel, elmar (szleng), elzabál (bizalmas), elcsikar (tájnyelvi), elhappol (szleng), elharácsol (régies), elbitorol (régies), eldúl (régies)
  • ellop, elemel, eltulajdonít, eloroz, megfúj (szleng), elcsakliz (bizalmas), hozzányúl (valamihez), lenyúl (szleng), megdézsmál, elsikkaszt
  • kivon, levon
  • igénybe vesz, elfoglal, kitölt
  • feleségül vesz, nőül vesz, beköti a fejét, oltárhoz vezet, feleséget vesz (tájnyelvi), asszonyt visz a házhoz, megfeleségesedik (tájnyelvi)

fogyatékosság

főnév
  • hiányosság, elégtelenség, pontatlanság, negatívum
  • testi hiba, gyengeelméjűség, tökéletlenség, csökkent képesség, sérülés, defekt (régies), betegség, visszamaradottság, elégtelenség