fejletlen szinonimái
melléknév
- éretlen, kiforratlan, kezdetleges, tökéletlen, kezdeti, kialakulatlan, primitív, embrionális (idegen)
- csenevész, satnya, elmaradott, csökevényes, visszamaradott, silány, nyamvadt, rudimentális (szaknyelvi), nyápic, csefre (tájnyelvi), cseplesz (tájnyelvi), csögbög (tájnyelvi), nyevere (tájnyelvi), csökött (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
előáll
ige
- előlép, előjön, jelentkezik, kilép, megjelenik
- (valamivel): előterjeszt, közzétesz, bejelent, bedob, kijelent (bizalmas), jön (valamivel) (bizalmas), javasol, proponál, indítványoz, hivatkozik (valamire), felhoz, említ, előad, kifejt, előjön (valamivel), előhozakodik (valamivel), bevall (valamit), kirukkol (bizalmas)
- létrejön, keletkezik, alakul, formálódik, képződik, mutatkozik
- bekövetkezik, előfordul, előadódik, megesik
elkoptat
ige
- elhasznál, elnyű, elvisel (régies), elvásít (régies), elrongyol, elszaggat, elhord, leszolgál (tájnyelvi), timmed (tájnyelvi), kitapos (cipőt), elcsépel, elnyüstöl (tájnyelvi), elavít (régies)
durva
melléknév
- érdes, egyenetlen, gyalulatlan, simítatlan (régies), megmunkálatlan, köszörületlen, nyers, kezdetleges, kérges, göcsörtös, ripacsos (tájnyelvi), rücskös, repedezett, szélfújta
- nagy szemű, szemcsés, darabos
- odavetett, vázlatos, elnagyolt
- megközelítő, hozzávetőleges
- sértő, erőszakos, kíméletlen, goromba, nyers, állatias, vad, bestiális, brutális, otromba, barbár, útszéli, bunkó, kegyetlen, közönséges, ordináré, udvariatlan, embertelen, drasztikus, csiszolatlan, primitív, agresszív, lelketlen, kőszívű, bugris, szívtelen, kemény szívű, szadista, szadi (szleng), furkó (szleng), durung, tuskó (bizalmas) Sz: durva, mint a pokróc; durva, mint a daróc
- vaskos, erős, trágár, obszcén, ízléstelen, alantas, alpári, mocskos, malac (bizalmas), disznó, sikamlós, szennyes, szemérmetlen, illetlen, nyomdafestéket nem tűrő
- faragatlan, bárdolatlan, parlagi, műveletlen, pallérozatlan, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár
- (hang): rikoltó, rikácsoló, rekedtes, rezes
feltár, föltár
ige
- kinyit, széttár, kitár
- felszínre hoz, kiás, kitermel
- felfed, kitakar
- felnyit, felvág
- napvilágra hoz, megmutat, megismertet, kifejt, kiderít, felderít, leleplez, bevall, revelál (idegen), fellebbenti a fátylat, fényt derít (valamire), délszínre hoz (régies)
mozgó I.
melléknév
- futó, járó
- utazó, házaló
- változó, ingó (szaknyelvi), mobilis (idegen), mobil (idegen), mobilizálható (idegen)(idegen)
csempe2
melléknév
- (régies): törött, csorbult, csorba
- (régies): hazug, csaló, csalárd
- (száj): görbe, pittyedt, biggyedt, félreálló
akar
ige
- szándékozik, szándékszik, szándékában áll, igyekezik, el van szánva (valamire), szándékol (választékos), készül (valamire)
- törekszik, iparkodik, tör (valamire), tervel, tervez, igényel (valamit)
- kíván, óhajt, vágyik, vágyakozik
csomóz
ige
- kötöz, köt, bogoz, hurkol, csombókol (tájnyelvi)
- csomóba köt, kötegel, kepéz (tájnyelvi), kalangyál (tájnyelvi)
fenntartás
főnév
- ébrentartás
- támogatás, patronálás (idegen), szubvencionálás (szaknyelvi), finanszírozás (idegen), pénzelés, működtetés, üzemeltetés
- korlátozás, kikötés, megszorítás, rezerváció, kautéla (szaknyelvi), restrikció (szaknyelvi), klauzula (szaknyelvi)
- kételkedés, kétség, kétely, bizalmatlanság, aggály (választékos), skrupulus
főúr
főnév
- főnemes, nemes, országnagy (régies), nagyúr (régies), arisztokrata, mágnás, kiskirály
- (bizalmas): fizetőpincér, főpincér, fizető (bizalmas)
huszáros
melléknév
- hetyke, nyalka, peckes, feszes, katonás, daliás, deli
- gyors, talpraesett, határozott
- vakmerő, merész
hall1
ige
- felfog, érzékel, érez, ért, neszez (régies), megneszel, neszét veszi, fülel, fülét hegyezi, halldokol (tájnyelvi)
- értesül, megtud (valakiről valamit), hírül vesz(valami elől)
- hallgat, meghallgat
hajnalodik
ige
- hajnallik, dereng, hasad a hajnal, pitymalodik, pitymallik (választékos), pirkad, virrad, pirkallik (tájnyelvi), pitymorodik (tájnyelvi), vidul (tájnyelvi)
- reggeledik, világosodik, nappalodik
feldúl, földúl
ige
- felforgat, szétdúl, felhány, fölkever, szétzilál, felprédál
- lerombol, elpusztít, tönkretesz, kirabol, kifoszt, letarol
- felzaklat, felizgat, felidegesít, felkavar, megráz
- (nyugalmat): megront, megzavar, tönkretesz
előrehaladás
főnév
- haladás, előremenetel, érvényesülés, eredményesség, fejlődés, emelkedés, előrelépés, térnyerés, gyarapodás, boldogulás, progresszivitás (idegen), progresszió, csinosodás (régies), előbbre jutás, előmenetel
hálás
melléknév
- hálatelt, háládatos (tájnyelvi), lekötelezett, viszontszolgálatra kész, hálára kötelezett, hálaadatos (tájnyelvi)
- hasznos, kifizetődő, bevált, tartós