fárosz szinonimái

főnév
  • világítótorony
  • irányító, vezérlő szellem, útmutató

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vonogat

ige
  • húzogat, rándítgat

dekkol

ige
  • (szleng): rejtőzik, rejtőzködik, lapul, megbújik, bújkál, meghúzza magát, sunyít, kushad (bizalmas)
  • (szleng): áll, várakozik, szobrozik (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fárosz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eszeveszett

melléknév
  • eszement, zavarodott, eszelős, ámokfutó, lökött (szleng), hangyás (szleng), flúgos (szleng), dilis, őrült, dühöngő, őrjöngő, meggondolatlan, esztelen, fejvesztett, nekivadult, fékevesztett, tébolyodott
  • elkeseredett, vad, nagyfokú, eget verő, falrengető, harsogó, tomboló

ellenzés

főnév
  • helytelenítés, rosszallás, elutasítás, visszautasítás, óvás, tiltakozás, ellentmondás

elhelyez

ige
  • letesz, lerak, elrak, elrendez, arranzsál (régies)
  • raktároz, tárol, deponál (szaknyelvi)
  • elszállásol, elkvártélyoz (régies), bekvártélyoz (régies), állomásoztat, befogad, hajlékot ad
  • álláshoz juttat, beajánl, beprotezsál, bejuttat, elszerez (régies)
  • (pénzt): letétbe tesz, befizet, befektet, invesztál, fordít (valamire)

döf

ige
  • szúr, márt, merít, mélyeszt, bök, öklel, gyak (régies)
  • lök, taszít, taszajt (tájnyelvi), meglódít
  • (bizalmas): sért, megbánt

facsemete

főnév
  • csemete, fácska, sudár (régies), surja (tájnyelvi)

felpezsdül, fölpezsd

ige
  • felfrissül, felbuzog, cirkulál (tájnyelvi)
  • (régies): felforr, felforrad, felbugyorog
  • felélénkül

móló

főnév
  • hullámtörő, kikötőgát, védőgát, cölöpgát, kőgát
  • kikötő, dokk, rakpart, kikötőhely

csámcsog

ige
  • csemcseg (tájnyelvi), csámcsogtat (tájnyelvi), csámmog (tájnyelvi), csemmeg (tájnyelvi)

ciklus

főnév
  • körforgás, körfolyamat, körmozgás, váltakozás, ismétlődés, visszatérés
  • időszak, időköz, korszak, intervallum, periódus, fázis, éra, etap, stádium
  • versciklus, verssorozat

agáve, agávé

főnév
  • amerikai agávé, manilakender, százéves áloé (régies)

csillagász

főnév
  • asztronómus, csillagvizsgáló, csillagkém (régies), égvizsgáló (régies)

feltárul, föltárul

ige
  • kinyílik, felnyílik
  • megmutatkozik
  • kiderül, napvilágra kerül

forgatag

főnév
  • tömeg, forgalom, kavalkád, kavargás, sürgés-forgás, nyüzsgés, viharzás, tevés-vevés
  • örvénylés, áradat, forgószél, légörvény, örvény (régies), szélvihar

hozzáillő

melléknév
  • passzoló (idegen), odaillő, adekvát, megfelelő, alkalmas, illendő, hasonszőrű
  • hozzávaló

hajladozik

ige
  • hajlong, leng, lengedezik, himbálódzik, libeg, billeg, imbolyog, inog, ingadozik, ring, integet (választékos), dülöng, hintázik, gabbadoz (tájnyelvi), bukdosik (tájnyelvi), hajlókázik (tájnyelvi)
  • alázatoskodik, görbedez (régies)

fásult

melléknév
  • érzéketlen, elfásult, közönyös, közömbös, érdektelen, kérges, kiégett, tompult, tompa, egykedvű, enervált, blazírt, kedvetlen, kedélytelen, apatikus, életunt, unott, kiélt, megcsömörlött, csüggedt, letargikus, szenvtelen, flegmatikus, részvétlen, kábult, tespedt

esetleg

határozószó
  • lehet, talán, tán, talántán (tájnyelvi), netalán, netalántán, netán, adott esetben, alkalmasint
  • esetlegesen, akaratlanul, történetesen, váratlanul, véletlenül

felhagy, fölhagy

ige
  • abbahagy, félbehagy, félbeszakít, letesz (valamiről), eláll (valamitől), lemond, leszokik, megáll, leáll, kiugrik (bizalmas), kiszáll (szleng), felmond (tájnyelvi), fennhagy (tájnyelvi), felad, tartózkodik, megszüntet, megszakít, felfüggeszt, véget vet (valaminek), végez (valamivel), belehagy (tájnyelvi)

háború

főnév
  • hadviselés, háborúskodás, hadjárat, harc, csata, összecsapás, összeütközés, ütközet, hadakozás, küzdelem, vérontás, csatározás, csetepaté, villongás, conflagratio (régies)
  • viszály, civódás, pörlekedés, vita, torzsalkodás

fejletlen

melléknév
  • éretlen, kiforratlan, kezdetleges, tökéletlen, kezdeti, kialakulatlan, primitív, embrionális (idegen)
  • csenevész, satnya, elmaradott, csökevényes, visszamaradott, silány, nyamvadt, rudimentális (szaknyelvi), nyápic, csefre (tájnyelvi), cseplesz (tájnyelvi), csögbög (tájnyelvi), nyevere (tájnyelvi), csökött (tájnyelvi)

elnyom

ige
  • szétnyom, agyonnyom
  • kizsákmányol, leigáz, nyomorgat, sanyargat, zsarnokoskodik (valakin), hatalmaskodik (valakin), basáskodik (valakin)
  • elfojt, elsimít, (felkelést) vérbe fojt
  • (hangot, fényt, szagot): elnyel

felküld, fölküld

ige
  • felvitet, felexpediál (régies)

hajbókol

ige
  • hajlong, hízeleg, csúszik-mászik, megalázkodik, hason csúszik (valaki előtt), nyalizik (szleng), gazsulál (szleng)