durva szinonimái

melléknév
  • érdes, egyenetlen, gyalulatlan, simítatlan (régies), megmunkálatlan, köszörületlen, nyers, kezdetleges, kérges, göcsörtös, ripacsos (tájnyelvi), rücskös, repedezett, szélfújta
  • nagy szemű, szemcsés, darabos
  • odavetett, vázlatos, elnagyolt
  • megközelítő, hozzávetőleges
  • sértő, erőszakos, kíméletlen, goromba, nyers, állatias, vad, bestiális, brutális, otromba, barbár, útszéli, bunkó, kegyetlen, közönséges, ordináré, udvariatlan, embertelen, drasztikus, csiszolatlan, primitív, agresszív, lelketlen, kőszívű, bugris, szívtelen, kemény szívű, szadista, szadi (szleng), furkó (szleng), durung, tuskó (bizalmas) Sz: durva, mint a pokróc; durva, mint a daróc
  • vaskos, erős, trágár, obszcén, ízléstelen, alantas, alpári, mocskos, malac (bizalmas), disznó, sikamlós, szennyes, szemérmetlen, illetlen, nyomdafestéket nem tűrő
  • faragatlan, bárdolatlan, parlagi, műveletlen, pallérozatlan, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár
  • (hang): rikoltó, rikácsoló, rekedtes, rezes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kényszerűség

főnév
  • szükség, szükségszerűség, szorongatottság, szorultság, muszáj, kénytelenség, kényszer, kényszerültség, kényszerhelyzet

avult

melléknév
  • idejétmúlt, ósdi, avítt, egykori, ódivatú, divatjamúlt, régies, elévült, ó (régies)
  • (tájnyelvi): kopott, nyűtt, elnyűtt, viseltes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a durva szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

didaktika

főnév
  • tanítástan, oktatástan

cápa

főnév
  • kutyahal (régies)

brummog

ige
  • dörmög
  • zsörtölődik, mormog

belorusz

melléknév, főnév
  • fehérorosz

döf

ige
  • szúr, márt, merít, mélyeszt, bök, öklel, gyak (régies)
  • lök, taszít, taszajt (tájnyelvi), meglódít
  • (bizalmas): sért, megbánt

elemzés

főnév
  • analízis, vizsgálat, vizsgálódás, ízekre szedés, boncolgatás, fejtegetés, tanulmányozás, taglalás, szemrevételezés, diszkusszió (szaknyelvi)
  • kritika, bírálat

lemond

ige
  • (valamiről): megtagad magától, tartózkodik (valamitől), megvon magától, eláll, letesz (valamiről), átenged, átruház, beletörődik, visszalép, elenged, felad, renunciál (régies)(valamihez)
  • leköszön, lelép (bizalmas), távozik, visszavonul, abdikál (idegen), rezignál (idegen)
  • abbahagy, leszokik, felhagy
  • visszamond, lerendel (bizalmas), letelefonál (bizalmas)

átalakítás

főnév
  • átdolgozás, átírás, adaptálás, alkalmazás, transzformálás, transzformáció, modifikáció (szaknyelvi), módosítás, helyesbítés, kijavítás, korrekció, átjavítás, megváltoztatás, megmásítás, reform, konverzió, felújítás
  • átszervezés, újjászervezés

áremelés

főnév
  • árdrágítás, árfelhajtás, felár

autóbusz

főnév
  • busz, társasgépkocsi (szaknyelvi), kisbusz, mikrobusz, minibusz

elgondolkodik, elgon

ige
  • eltűnődik, elmereng, elábrándozik, elmélázik, révedez, eltöpreng, eltépelődik, mérlegel, fontolgat
  • elmerül, elmélyed, gondolatokba merül, meditál, elmogéroz (tájnyelvi)
  • magába száll

elpocsékol

ige
  • eltékozol, elveszteget, elherdál, elpazarol, elfecsérel, elprédál, elszór, elkótyavetyél, nyakára hág, elver, elabánol (tájnyelvi), elfecsel (tájnyelvi)

forrongás

főnév
  • elégedetlenség, nyugtalanság, háborgás, hullámzás, zavargás, lázongás, lázadás, zendülés, ellenszegülés, felkelés, pártütés, tumultus (régies), megmozdulás, felfordulás, rendzavarás, forradalom, revolúció (régies)

fejlődés

főnév
  • kibomlás, kialakulás, kibontakozás, növekedés, gyarapodás, kifejlés
  • előrehaladás, haladás, előrejutás, előrelépés, előmenetel, evolúció (szaknyelvi), progresszió, fellendülés
  • csiszolódás, tökéletesedés, javulás(szaknyelvi)

dübörög

ige
  • robajlik, döng, dörög, zeng, zörög, morajlik, zakatol, csattog, csörömpöl, dobog, duhog (tájnyelvi), dübög (tájnyelvi), dübörög-doborog (tájnyelvi)
  • (taps): felcsattan, harsog, viharzik, zúg

dévaj

melléknév
  • vidám, pajkos, pajzán, könnyűvérű, kacér, könnyelmű, frivol, léha, ledér, sikamlós
  • játékos, játszi, mókás, csintalan, huncut, jókedvű, vásott, élénk, eleven, víg, könnyed, ugribugri, rakoncátlan, incselkedő, tréfálkozó, bohókás, bolondozó, ingerkedő, kötődő, bolondos, kötekedő

ekhós

melléknév
  • (szekér): ponyvás, ponyvatetős, sátoros

fattyú

főnév
  • törvénytelen gyerek, szerelemgyerek, kakukktojás, kakukkfióka, basztard (idegen), orozva kelt (régies), zabigyerek, korcs (durva), ebfaj (durva), bitang, kölyök (régies), vörönty (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): fiúgyermek, gyermek
  • siheder, suhanc, legény
  • (jelzőként): hamis, megveszett (kutya)

egy II.

névmás
  • valamely

cigánykodik

ige
  • rimánkodik, kunyerál, alkudozik
  • hízeleg, törleszkedik
  • (tájnyelvi): veszekszik, civakodik, perlekedik

elbűvölő

főnév
  • bűbájos, bájoló, elbájoló, bájos, bűvös, elragadó, igézetes, igéző, varázsos, vonzó, megejtő, megnyerő, lebilincselő, megragadó, magával ragadó, varázslatos, imádandó

fejedelmi

melléknév
  • uralkodói, hercegi, kegyúri, vezéri, fővezéri, nagyúri, szuverén, monarchikus
  • fenséges, felséges, pompás, fényűző, nagyszerű, kiváló, előkelő, pazar, értékes, busás