fejtörő szinonimái

főnév
  • rejtvény, feladat, feladvány, talány, rébusz (idegen), találós kérdés, rejtély

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

beszűrődik

ige
  • beszivárog, beszüremlik (választékos), beszüremkedik (választékos), behatol, beivódik, befolyik

porosz

melléknév, főnév
  • burkus (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fejtörő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ez

névmás
  • ezen, e, emez, eme

előérzet

főnév
  • sejtés, sejtelem, megsejtés, megérzés, előjel, intő jel, gyanítás, intuíció, prognózis, ándung (tájnyelvi), balérzet (régies), balsejtelem, dunszt (szleng), spúr (szleng), spuri (szleng)

elkötelez

ige
  • lekötelez, lekenyerez, angazsál (idegen), megken (szleng)
  • (régies): elígér, odaígér
  • (elkötelezi magát): elígérkezik, angazsálja magát

dübörög

ige
  • robajlik, döng, dörög, zeng, zörög, morajlik, zakatol, csattog, csörömpöl, dobog, duhog (tájnyelvi), dübög (tájnyelvi), dübörög-doborog (tájnyelvi)
  • (taps): felcsattan, harsog, viharzik, zúg

fásult

melléknév
  • érzéketlen, elfásult, közönyös, közömbös, érdektelen, kérges, kiégett, tompult, tompa, egykedvű, enervált, blazírt, kedvetlen, kedélytelen, apatikus, életunt, unott, kiélt, megcsömörlött, csüggedt, letargikus, szenvtelen, flegmatikus, részvétlen, kábult, tespedt

féltékenység

főnév
  • szerelemféltés (választékos), féltés (régies), féltékenykedés

mozzanat

főnév
  • részlet, rész, elem, momentum, szakasz, fázis
  • körülmény, tényező, epizód

csendít

ige
  • (tájnyelvi): csenget, harangoz

csákány

főnév
  • krampács (szaknyelvi), bucsák (tájnyelvi)

akárhány

névmás
  • bármennyi, akármennyi, amennyi csak, ahány csak

csontképződés

főnév
  • csontosodás, ossificatio (szaknyelvi), oszteogenezis (szaknyelvi)

fenyegetés

főnév
  • fenyegetődzés, ijesztgetés

főzőedény

főnév
  • edény, fazék, lábas, serpenyő, kukta, üst, kondér

húzgál, huzigál

ige
  • ráncigál, cibál
  • húzogat

hallgató I.

melléknév
  • néma, fülelő, figyelő, csendes
  • szótlan, hangtalan

feketepiac

főnév
  • zugpiac, KGST-piac (tréfás)
  • feketegazdaság, feketézés (szleng), feketekereskedelem, zugkereskedelem, láncolás (szleng), csencselés (bizalmas), seftelés (bizalmas), kupeckedés (bizalmas)

evező

főnév
  • evezőlapát
  • (szleng): kéz

felmenő, fölmenő II.

főnév
  • ős, előd

hajóhinta

főnév
  • csónakhinta, bibuca (tájnyelvi)

feledhetetlen

melléknév
  • felejthetetlen, emlékezetes, maradandó, kitörölhetetlen, örök, örökkévaló, múlhatatlan, időtálló
  • gyönyörű, élményszerű, csodás, csodálatos, tüneményes, bámulatos

előremegy

ige
  • előrelép, előresiet, előrenyomul, megelőz, továbbmegy
  • előrehalad, felemelkedik, javul, halad, érvényesül, gyarapszik, növekszik, boldogul, sikert arat, feljavul, megjavul, tökéletesedik, nemesedik, kiművelődik, prosperál, virágzik, terjed, virul

félrevonul

ige
  • elvonul, félrehúzódik, bezárkózik, elzárkózik, elkülöníti magát, visszavonul, izolálja magát (régies), elhuzakodik (tájnyelvi)

haldoklik

ige
  • haldokol (választékos), agonizál (idegen), haldosik (tájnyelvi), utolján van (tájnyelvi)
  • halódik, halófélben van, pusztulóban van Sz: a végét járja, az utolját járja, végsőket vonaglik, utolsókat lélegzik, halálán van, halálküzdelmet vív (választékos), haláltusáját vívja, az utolsókat rúgja (durva), dögrováson van (durva), a halál révén áll; a nyelve hegyén van a lélek; ásóra, kapára nem soká fog várni; búcsúzik az árnyékvilágtól; csak órái vannak hátra; Istennél az obsitja; kiveri a halál vize; lába is a temető felé áll; oly aprót lélegzik, mint a moharmag; orrában hordozza a harangozópénzt; orrában van már a harangkötél; tépi a kontraktust; tusakodik a halállal