huszáros szinonimái

melléknév
  • hetyke, nyalka, peckes, feszes, katonás, daliás, deli
  • gyors, talpraesett, határozott
  • vakmerő, merész

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szervíroz

ige
  • felszolgál, tálal, feltálal, felad

valahányszor

névmás
  • valamennyiszer, akárhányszor
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a huszáros szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hízelgés

főnév
  • hajbókolás, gazsulálás, nyalizás (bizalmas), seggnyalás (durva), pedálozás (bizalmas), nyalás (szleng)
  • kedveskedés, becézgetés

hadihajó

főnév
  • csatahajó, cirkáló, ágyúnaszád, naszád, repülőgép-anyahajó, monitor (szaknyelvi), korvett (régies)

gyertyatartó

főnév
  • kandeláber, girandole (idegen)
  • menóra

forrongás

főnév
  • elégedetlenség, nyugtalanság, háborgás, hullámzás, zavargás, lázongás, lázadás, zendülés, ellenszegülés, felkelés, pártütés, tumultus (régies), megmozdulás, felfordulás, rendzavarás, forradalom, revolúció (régies)

hozzáillő

melléknév
  • passzoló (idegen), odaillő, adekvát, megfelelő, alkalmas, illendő, hasonszőrű
  • hozzávaló

ismeretlen

melléknév
  • névtelen, idegen, anonim, NN, XY, ignotus (idegen)
  • jelentéktelen, obskúrus (régies)
  • járatlan, megtapasztalatlan, szokatlan, új, újszerű

réz

főnév
  • vörösréz
  • sárgaréz
  • rézkarc, rézmetszet, eau-forte (választékos), radierung (idegen)

felfújt, fölfújt I.

melléknév
  • felpuffadt, duzzadt, duzmadt (tájnyelvi), feldagadt, püffedt, felfúvódott, dobasz (tájnyelvi), dunda (tájnyelvi)
  • eltúlzott, felnagyított, túlméretezett, feltupírozott, túlhajtott
  • nagyhangú, bombasztikus, dagályos
  • felfuvalkodott, beképzelt, pöffeszkedő, gőgös, dölyfös, kivagyi, pökhendi

fel, föl

határozószó
  • felfelé, magasra, magasba, ég felé, felfele (tájnyelvi)

csordul

ige
  • csurran, cseppen

félredob

ige
  • félrevág, félrecsap, félretesz, félrelök, félrelódít, félrehajít, eldob, elvet, kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), kimustrál, megszabadul, sarokba lök, sutba dob

izzó II.

főnév
  • izzólámpa, lámpa, villanykörte, körte, villanyégő, égő

karám

főnév
  • istálló, kerítés, akol, delelőhely, esztena (tájnyelvi), cserény (tájnyelvi)
  • vityilló, kalyiba, kunyhó, gunyhó (tájnyelvi), gurgying (tájnyelvi), viskó, gurgyolag (régies)

kupac

főnév
  • csomó, rakás, halom, földhányás, boglya, bucka, halmaz, dombocska, földtúrás, kazal, gugorcs (tájnyelvi)

kisiet

ige
  • kimegy, kifut, kiszalad, kirohan, kivonul, kifutamodik (régies), kirugaszkodik (régies), kifákol (tájnyelvi), eltávozik

húzgál, huzigál

ige
  • ráncigál, cibál
  • húzogat

hites I.

melléknév
  • esküdt, felesküdött, felesketett, törvényes, hivatalos
  • (régies): megbízható, hű, valódi, igazi, igaz, igazándi (tájnyelvi), eredeti

indulatos

melléknév
  • heves, lobbanékony, ingerlékeny, robbanékony, hirtelen haragú, rabiátus (választékos), féktelen, vad, szilaj, tüzes, szenvedélyes, vérmes, vehemens, zabolátlan, kolerikus (szaknyelvi), heveskedő, fékezhetetlen, pukkancs, faktúrás (tájnyelvi), mordály (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a puskaporos hordó; lobban, mint a száraz szalma; nem szilvalé a vére; a víz is méreggé válik benne; nincs kocsisa az eszének (tájnyelvi)
  • haragos, ingerült, felindult, dühös

kiöregedik

ige
  • kikopik, kivénül (durva), kivénhedik (durva)

idióta

melléknév
  • buta, ostoba, bárgyú, szamár, tökfilkó, bamba, tyúkeszű, dinka (bizalmas), kuka (bizalmas), süsü (bizalmas), barom (durva), marha (durva), hatökör, stupid

Hajnalcsillag

főnév
  • estecsillag, esthajnalcsillag, sarkcsillag, Vénusz, beteggyógyító-csillag (tájnyelvi), kétóráscsillag (tájnyelvi), juhászcsillag (tájnyelvi)

ipariskola

főnév
  • tanonciskola (régies), iparitanuló-iskola, szakiskola

kisemmiz

ige
  • megfoszt, kiforgat, kitúr, kiszorít, elüt (valamitől), kifoszt, megkopaszt, kinulláz (bizalmas), kifírundcvancigol (bizalmas), kitud (tájnyelvi), kiciberéz (tájnyelvi), kifigliz (tájnyelvi), kipergel (tájnyelvi) Sz: cigánysorra vet