fegyverszünet szinonimái

főnév
  • tűzszünet, fegyvernyugvás, tűzcsend (régies), fegyverállás (régies), hadszünet (régies), treuga dei (régies)
  • béke, békesség, nyugalom

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egy-két

számnév
  • néhány, egypár, kevés, egy-kettő

intelligens

melléknév
  • értelmes, eszes, okos, fogékony, gyors felfogású, logikus, gondolkodó, éles eszű, éles elméjű, intellektuális
  • tanult, képzett, pallérozott, csiszolt
  • tanulékony
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fegyverszünet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

evégből

határozószó
  • evégett, ezért, e célból, evégre

elnőiesedik

ige
  • effeminálódik (pejoratív)

elkártyáz

ige
  • eljátszik, elveszteget, elveszít

dudor

főnév
  • kidomborodás, daganat, duzzanat, tipli (bizalmas), púp, búb, kinövés, megnagyobbodás, bibircsók, bütyök, pukli (bizalmas), csomó, görcs (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi), göcsört (tájnyelvi), bog (tájnyelvi), göb (tájnyelvi), gumó

familiáris

melléknév
  • családias, otthonos
  • bizalmas, bizalmaskodó, tolakodó

felszakít, fölszakít

ige
  • feltép, feltör, felszaggat, felszakaszt (tájnyelvi), fölrepeszt, felhasít, felnyit, felbont
  • felidéz, megidéz, felhoz, felelevenít, előhív, előhoz, feltámaszt, visszaemlékezik, emlékezetbe idéz

mostoha I.

melléknév
  • szeretetlen, rideg, gonosz, kegyetlen
  • kedvezőtlen, rossz, hátrányos, zord

csavaros

melléknév
  • tekervényes, tekergős, kanyargó, kanyargós, csigavonalú, kagylódad (régies), kacskaringós, facsaratos (tájnyelvi)
  • furfangos, fortélyos, ravasz, körmönfont, csalafinta, nyakatekert, agyafúrt, fondorlatos, cseles, facsintos (tájnyelvi)

cm

főnév
  • centiméter, centi (bizalmas)

ahogy, ahogyan

határozószó
  • amint, miként, amiként, miképpen, amiképpen, valamint (régies)
  • amennyire
  • mihelyt, amint, miközben, midőn (régies)

csivitel

ige
  • csiripel, csicsereg, csipog, énekel, dalol, trillázik, csivog (tájnyelvi), csevetel (tájnyelvi)
  • csacsog, cseveg, fecseg, locsog, kotyog, tereferél, trécsel (bizalmas), szaporítja a szót, be nem áll a szája, dumcsizik (bizalmas), dumál (szleng), karattyol (bizalmas), pletykázik, pletykál

felvirrad, fölvirrad

ige
  • megvirrad, kihajnalodik, kivirrad, kivilágosodik, pirkad, pitymallik
  • elérkezik, eljön, megkezdődik, beköszönt
  • jóra fordul

földigiliszta

főnév
  • kukac, barázdaféreg (tájnyelvi), földipióca (tájnyelvi), esőkukac (tájnyelvi)

hulldogál

ige
  • szállingózik, harmatozik, szitál, permetez, pilinkézik (tájnyelvi), pilinkél (tájnyelvi), pelyhedzik (tájnyelvi), havazkál (tájnyelvi)

haladék

főnév
  • halasztás, hosszabbítás, halogatás, késedelem, moratórium (szaknyelvi), prolongálás

fehérlik

ige
  • fénylik, világlik, tündöklik, ragyog, fehérellik (tájnyelvi), fehérszik (tájnyelvi), fehérzik (tájnyelvi), világít

esztergályoz

ige
  • esztergál, megmunkál

felkelt, fölkelt

ige
  • felébreszt, felriaszt, felver, felzavar, fellármáz, álmából kelt, felráz, kiugraszt (ágyból)
  • előidéz, létrehoz, feltámaszt, megindít, megmozgat, felkavar, felgerjeszt

hajbókol

ige
  • hajlong, hízeleg, csúszik-mászik, megalázkodik, hason csúszik (valaki előtt), nyalizik (szleng), gazsulál (szleng)

felboncol, fölboncol

ige
  • felbont, kibont, kinyit, szétdarabol
  • elemez, analizál, ízekre szed, szétszed

előkerít

ige
  • elővesz, előhoz, előkeres, előkapar, előkotor, előszed, megkeres, felkutat, előráncigál (bizalmas), előteremt, megszerez, megtalál, szert tesz, megkerít, felhajt (bizalmas)

felönt, fölönt

ige
  • felhígít, felereszt, vizez, meghamisít
  • (bizalmas): berúg, becsíp, becsiccsent, beszív (bizalmas), beitókál, betütükél (tájnyelvi), becsodálkozik, bekávézik (szleng), van egy kis nyomása (szleng), megittasodik, lerészegedik, felkap (régies), beszeszel (bizalmas)

hajthatatlan

melléknév
  • kitartó, kérlelhetetlen, könyörtelen, intranzigens (idegen), megátalkodott (választékos), csökönyös, makacs, nyakas, fúrteszű (régies), fúrtfejű (régies)
  • elszánt, önfejű, megrögzött, keményfejű, keményszívű, eltökélt, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, konok, állhatatos, tántoríthatatlan, megingathatatlan