hajthatatlan szinonimái

melléknév
  • kitartó, kérlelhetetlen, könyörtelen, intranzigens (idegen), megátalkodott (választékos), csökönyös, makacs, nyakas, fúrteszű (régies), fúrtfejű (régies)
  • elszánt, önfejű, megrögzött, keményfejű, keményszívű, eltökélt, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, konok, állhatatos, tántoríthatatlan, megingathatatlan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

repít, röpít

ige
  • lendít, röptet, röppent, szárnyára bocsát
  • szállít
  • visz
  • (szél): hajt, lebegtet
  • dob, vet, lő, lódít
  • (levegőbe röpít): felrobbant, szétrobbant, szétvet

hullámzás

főnév
  • hullámverés, hullám
  • fluktuálás (idegen), ingadozás, zajlás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hajthatatlan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyolcs

főnév
  • patyolat, batiszt

fogyatékosság

főnév
  • hiányosság, elégtelenség, pontatlanság, negatívum
  • testi hiba, gyengeelméjűség, tökéletlenség, csökkent képesség, sérülés, defekt (régies), betegség, visszamaradottság, elégtelenség

feudum

főnév
  • hűbérbirtok, birtok, gazdaság

fedőlap

főnév
  • fedél, borító, kötés, tábla
  • előlap, címlap

hadiüzem

főnév
  • hadieszközgyár, hadianyaggyár
  • fegyvergyár

hegy1

főnév
  • magaslat, bérc (régies)

perjel

főnév
  • rendházfőnök, házfőnök, prior, gvárdián (régies)

eltorzít

ige
  • deformál, elnyomorít, elcsúfít, elrútít (választékos), eléktelenít, defigurál (régies)
  • elfordít, kifacsar, kiforgat, félremagyaráz, meghamisít

elragadtatás

főnév
  • gyönyörködés, gyönyörűség, lelkesültség, lelkesedés, eksztázis, örömmámor, rajongás, bálványozás, önkívület, őrjöngés, szédület, mámor, szenvedély, enthuziazmus (idegen), eufória, megrészegülés, bűvölet, igézet, lángolás, hév, üdvözültség, túlfűtöttség, örömujjongás, diadalmámor, csodálat, bámulat, odaadás, izzás, egzaltáció (régies), transz

bódul

ige
  • kábul, szédül, tompul, zsibbad (szleng)
  • (régies): megbolondul, megőrül, megbomlik az elméje

enyelgés

főnév
  • flört, legyeskedés, etyepetye (bizalmas), etyele-petyele, picsi-pacsi, kötekedés, vihánc (szleng), incselkedés, ingerkedés, évődés, tréfálkozás, játszadozás, nyájasság (régies)

hétszámra

határozószó
  • hetekig, hétről hétre, heteken át, heteken keresztül

hülyéskedik

ige
  • tréfálkozik, bolondozik, idétlenkedik, viccelődik, hülyít (bizalmas), blődlizik (szleng)

királyság

főnév
  • regnum (régies), monarchia, ország, birodalom, impérium (idegen), állam

kapós

melléknév
  • kelendő, keresett, kurrens, népszerű, kapatos, kelős (tájnyelvi) Sz: veszik, mint a borsot; viszik, mint a cukrot
  • közkedvelt, becsült, divatos, menő (bizalmas), dívás (régies)

hajvágás

főnév
  • hajnyírás, nyiratkozás, birkanyírás (tréfás)

gyerektelen, gyermek

melléknév
  • meddő, magtalan, magzattalan, családtalan, gyümölcstelen

hát I.

határozószó
  • no, bizony, természetesen, persze, hogyne, elvégre

kálvária

főnév
  • keresztút
  • hányattatás, kínszenvedés, pokoljárás, szenvedés, tortúra

hamis

melléknév
  • ál, fals, hamisított, nem valódi, utánzott, pszeudo-, látszat-, mű-, talmi, apokrif (szaknyelvi), csalóka, hazug, alaptalan, koholt, valótlan, művi, megtévesztő, mesterséges, színlelt, tettetett, fiktív, megjátszott, silány, csinált, mesterkélt, mondvacsinált, álcázott, korcs
  • csalárd, ravasz, álnok, igaztalan, huncut, csaló, ámító, kétkulacsos, körmönfont, kétszínű, hitszegő, szószegő, alattomos, ármányos, álszent, hipokrita, szemforgató, csalafinta, trükkös (bizalmas), perfid (idegen), simlis (szleng), csalavér (tájnyelvi)
  • téves, helytelen, alaptalan
  • kacér, pajzán, csalfa, csapodár, hamiskás, pajkos, csintalan, dévaj
  • (kutya): harapós, vad

forgácsfánk

főnév
  • csöröge, csörögefánk, herőce (tájnyelvi), cserefánk (tájnyelvi), csörge (tájnyelvi), laskafánkó (tájnyelvi)

haza

főnév
  • szülőhaza, szülőföld, szülőhely, hon, anyaföld, pátria, otthon
  • lakóhely, előfordulás, lelőhely

kapcsolatos

melléknév
  • kapcsolódó, összefüggő, fűződő, együtt járó, illető