felkelt, fölkelt szinonimái

ige
  • felébreszt, felriaszt, felver, felzavar, fellármáz, álmából kelt, felráz, kiugraszt (ágyból)
  • előidéz, létrehoz, feltámaszt, megindít, megmozgat, felkavar, felgerjeszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kavics

főnév
  • sóder, kő, kövecs (választékos), murva, kőtörmelék, kőzúzalék, zúzottkő, zúzalék (szaknyelvi), morzsalék, kőszar (tájnyelvi)

huzavona

főnév
  • halogatás, húzás-halasztás, tologatás, késedelem, tétovázás, habozás, hezitálás, teketória, gatyázás (bizalmas), ingadozás
  • hercehurca, szócséplés, bürokrácia, körülményeskedés
  • széthúzás, civódás, nézeteltérés, súrlódás, összetűzés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felkelt, fölkelt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fejvadász

főnév
  • embervadász, bérgyilkos

eltelik

ige
  • jóllakik, belakik, eltöltőzik (tájnyelvi), elege van, megelégel, megcsömörlik
  • (idő): elmúlik, elröppen (választékos), elrepül, elfut, elszalad, lefolyik, eljár, leforog (régies)

élősködő

főnév
  • élősdi, ingyenélő, kenyérpusztító, parazita, pióca

éhgyomor

főnév
  • éhom, éhkopp

felfegyverkezik, föl

ige
  • páncélt ölt, felvértezi magát, fegyverbe öltözik
  • felszereli magát

firkász

főnév
  • skribler (régies), zugíró, zugírász, zugfirkász, újságfirkász, zughírlapíró, zsurnálfirkanc (régies)
  • tintanyaló (pejoratív), aktakukac, irodista (régies), tollnok, hivatalnok, tintanyúl (szleng), tintamityu (szleng), tintafosó (durva)

napközben

főnév
  • nappal, egész nap, a nap folyamán, reggeltől estig

csövez, csövezik

ige
  • (szleng): csavarog

csíp

ige
  • csippent, fog, csikkent (tájnyelvi), csubbant (tájnyelvi)
  • szúr, bök, döf
  • mar, éget, (szél) metsz
  • (fülön, galléron): kap, ér, fog, ragad
  • (szleng): kedvel, szeret, bír (bizalmas), komál (szleng), kamel (szleng)

államtanács

főnév
  • tanács
  • díván (régies)

derűre-borúra

határozószó
  • gyakran, minduntalan, állandóan, egyre-másra, nyakra-főre, unos-untalan

fogyatékos

melléknév
  • hiányos, hézagos, elégtelen, hibás, téves, pontatlan, helytelen, selejtes, ingatag (érvelés)
  • hibás, testi hibás, nyomorék, rokkant, ütődött (bizalmas), kóros, gyengeelméjű, sérült, defektes (régies), beteg, hibbant, erőtlen, visszamaradt

gégész

főnév
  • gégespecialista, gégeszakorvos, laringológus (szaknyelvi), fül-orr-gégész

impozáns

melléknév
  • lenyűgöző, lebilincselő, lélegzetelállító, grandiózus (választékos), nagyszabású, nagyszerű, hatásos, monumentális, fényes
  • tekintélyes, tiszteletet keltő, vonzó, megnyerő, szuggesztív, rendkívüli, figyelemre méltó, remek

határozatlanság

főnév
  • tétovaság, tétovázás, bizonytalanság, bizonytalankodás, tanácstalanság, ingadozás, habozás, döntésképtelenség, vacillálás (régies), vacilláció (régies), hezitálás, tehetetlenség

felkészültség, fölké

főnév
  • készenlét, előrelátás, óvatosság
  • képzettség, tudás, szakértelem, kompetencia, hozzáértés, műveltség, tanultság, erudíció (idegen)

fehérjetartalmú

melléknév
  • proteintartalmú, proteines, fehérjedús, testépítő, sejtépítő

fennhéjázó

melléknév
  • dölyfös, gőgös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), kevély, hetyke, kérkedő, hivalkodó, felfuvalkodott, fennsőbbséges, pökhendi, pöffeszkedő, elbízott (régies), elbizakodott, önhitt, öntelt, elhitt (régies), magahitt (régies), tollaskalapos (tájnyelvi), nagyképű, beképzelt, felvágós (bizalmas), megjátszós (bizalmas), pakolós (szleng), fölényes, fölényeskedő

harmadikos

melléknév, főnév
  • harmadik osztályos, harmadéves

felragyog, fölragyog

ige
  • feltündöklik, felfénylik, kifényesedik, kigyúl, kisüt, fellobban, felvillan, felcsillan, megcsillan, kiraggyant (tájnyelvi)

elváltoztat

ige
  • megváltoztat, átváltoztat, átalakít, deformál

feszeget

ige
  • firtat, bolygat, piszkál, bizgat (tájnyelvi), birizgál (bizalmas)

hát I.

határozószó
  • no, bizony, természetesen, persze, hogyne, elvégre