fehérlik szinonimái

ige
  • fénylik, világlik, tündöklik, ragyog, fehérellik (tájnyelvi), fehérszik (tájnyelvi), fehérzik (tájnyelvi), világít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

haza

főnév
  • szülőhaza, szülőföld, szülőhely, hon, anyaföld, pátria, otthon
  • lakóhely, előfordulás, lelőhely

megfejt

ige
  • megold, kibogoz, kihámoz, kihüvelyez, kitalál, felderít, megbirkózik (valamivel), rájön a nyitjára
  • (üzenetet): desifríroz (szaknyelvi), dekódol, kibetűz, felold
  • értelmez, magyaráz, kimagyaráz (tájnyelvi), megmagyaráz, interpretál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fehérlik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

évezred

főnév
  • ezredév, millennium (idegen)

elnyomó

melléknév
  • zsarnoki, önkényuralmi, diktátori, diktatórikus, despotikus, kegyetlen, embertelen, erőszakoskodó, hatalmaskodó, basáskodó, önkényeskedő, önkényes, parancsuralmi, totalitárius (idegen), kényúri

elképzel

ige
  • eltervez, elgondol, kigondol, megálmodik, kitalál, kieszel, kimódol, kiagyal, kifőz (bizalmas), kitervel
  • feltételez, feltesz, vél, gondol

dugipénz

főnév
  • dugpénz, dugesz (bizalmas), dugasz (bizalmas)

fapapucs

főnév
  • facipő, klumpa, cókó (tájnyelvi), facsizma (tréfás)
  • gyógypapucs

félszeg

melléknév
  • ügyetlen, gátlásos, félénk, bátortalan, visszahúzódó, esetlen, idétlen, bumfordi, suta, gyámoltalan, zavart, timid (idegen)
  • kényelmetlen, visszás, zavaró, zavarba ejtő
  • (tájnyelvi): ferde, egyoldalú, rézsútos, féloldalas, csálé, kajla (tájnyelvi)

motívum

főnév
  • indíték, indítóok, indok, indíttatás, hajtóerő, motiváció, rugó
  • alapelem, elem, figura (táncban), dallam (zenében), melódia
  • mintázat, rajzolat, díszítmény, díszítés, dísz, minta

csekélység

főnév
  • apróság, semmiség, katonadolog (bizalmas), bagatell, kicsinység, kicsiség, potomság, bliktri (régies), lappalia (választékos), firlefánc, vacakság, haszontalanság, bizbasz (durva) Sz: több is veszett Mohácsnál

cucc

főnév
  • (bizalmas): holmi, dolog, csomag, cókmók, poggyász, cúmó (szleng), ringy-rongy, batyu, motyó (bizalmas), hóbelevanc (bizalmas), limlom, ruha, gönc (szleng), hacuka (bizalmas), ancúg (bizalmas), felszerelés, betyárbútor (régies)

ajánlás

főnév
  • javaslat, javallat (választékos), indikáció (szaknyelvi)
  • pártfogás, pártolás, beajánlás, protezsálás (bizalmas)
  • dedikáció, dedikálás
  • ajánlólevél, referencia (választékos)

csodabogár

főnév
  • különc, csodapofa, csodapók (bizalmas)

felzúdulás, fölzúdul

főnév
  • felkelés, méltatlankodás, zajongás, ribillió, zsivaj

földrész

főnév
  • kontinens, világrész, földség (régies)
  • telek, szántó, szántóföld

humusz

főnév
  • televény (szaknyelvi), televényföld, termőföld, termőtalaj

halálozás

főnév
  • haláleset, meghalás, halandóság

fejedelmi

melléknév
  • uralkodói, hercegi, kegyúri, vezéri, fővezéri, nagyúri, szuverén, monarchikus
  • fenséges, felséges, pompás, fényűző, nagyszerű, kiváló, előkelő, pazar, értékes, busás

etet

ige
  • táplál, étet (tájnyelvi), ellát, kosztol, élelmez, jóltart
  • szoptat
  • (állatot): takarmányoz, abrakol, legeltet, tart, hizlal
  • (szleng): félrevezet, becsap, áltat, ámít, hiteget, szédít (bizalmas), bolondít

felkészültség, fölké

főnév
  • készenlét, előrelátás, óvatosság
  • képzettség, tudás, szakértelem, kompetencia, hozzáértés, műveltség, tanultság, erudíció (idegen)

hajfonat

főnév
  • copf, fonadék, varkocs, csimbók (tájnyelvi), cica (tájnyelvi), cucorka (tájnyelvi), csurka (tájnyelvi)

felbukkan, fölbukkan

ige
  • előtűnik, felmerül, előbukkan, feltör, feltetszik (tájnyelvi), felszínre jön, kiemelkedik, kibuggyan (tájnyelvi)
  • előkerül, előjön
  • nyilvánosságra kerül, napfényre kerül, napvilágra kerül, kibontakozik
  • feltűnik, láthatóvá válik, előlép, ott terem, megjelenik

élőlény

főnév
  • teremtmény, ember, állat, növény, kreatúra (pejoratív), lény, pára

felperzsel, fölperzs

ige
  • feléget, feltüzel (valamit), felgyújt, lángba borít, földig éget, porig éget, elhamvaszt, elpusztít
  • kiszárít, elfonnyaszt, kiéget, kiszikkaszt

hajvágás

főnév
  • hajnyírás, nyiratkozás, birkanyírás (tréfás)