elhíresztel szinonimái
ige
- elterjeszt, kikürtöl, szétkürtöl, világgá kürtöl, kihirdet, kikiabál, közhírré tesz, nyilvánosságra hoz, fűnek-fának elmond, kibeszél, kipletykál (bizalmas), széttrombitál (bizalmas), kifecseg, dobra ver, kidobol, kiharangoz (tájnyelvi), kipublikál (régies), kivulgál (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
publicista
főnév
- újságíró, közíró, hírlapíró, riporter, zsurnaliszta (pejoratív), firkász (pejoratív)
immorális
melléknév
- erkölcstelen, erkölcsrontó, erkölcsellenes, tisztességtelen, romlott, züllött, amorális
elbocsátás
főnév
- eleresztés, elengedés, obsit
- leépítés, létszámcsökkentés, elküldés, lapátra tétel (szleng), elmozdítás, kizárás, felmondás, felmentés, racionalizálás, menesztés, kirúgás (bizalmas), kidobás, kicsapás
csuha
főnév
- kámzsa, ruha, gúnya
- habitus
- (régies): szűr, daróc, szokmány (tájnyelvi), zeke (tájnyelvi), dolmány (régies), köntös
csinált
melléknév
- hamis, mesterséges, művi, mű, ál, fals
- mesterkélt, erőszakolt, erőltetett, keresett, kényszeredett, színlelt, tettetett, koholt, őszintétlen, megjátszott
bosszant
ige
- (valakit valami): bánt, piszkál, idegesít, nyugtalanít
- (valakit valaki): zaklat, ingerel, idegesít, molesztál, nyaggat, háborgat, haragít, nyúz, szurkál, piszkál, bökdös, hergel, dühít, mérgesít, gyötör, ugrat, bánt, kellemetlenkedik, macerál (bizalmas), szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), bizgat (tájnyelvi), böllenkedik (tájnyelvi), szurkapiszkál, frocliz (bizalmas), pikíroz (régies), cukkol, húz (szleng), zrikál (szleng), buzerál (szleng) Sz: borsot tör az orra alá; tormát reszel az orra alá; zongorázik az idegein; trambulinnak nézi az idegeit
eleve
határozószó
- eredendően, mindenekelőtt, kezdetben, ab ovo (választékos), eo ipso (régies), eleitől fogva, kezdetektől, előre, a limine (régies)
elsüllyeszt
ige
- meglékel, megfúr, elmerít, alámerít, bemárt, lebuktat, alábuktat, lenyom
- eltüntet, megsemmisít, elnyel, elsikkaszt, eltemet
bénultság
főnév
- bénaság, mozgásképtelenség, mozgássérülés, mozgáskorlátozottság, bénulás, bénulat (régies), inaszakadtság (régies), erélytelenség, képtelenség, tehetetlenség, fásultság
eszméletlen I.
melléknév
- alélt, ájult, kábult, öntudatlan, önkívületi, félholt, kába, bódult, kómás (bizalmas), élettelen
- (szleng): óriási, rossz, kellemetlen
gyaloghintó
főnév
- hordszék, vivőszék, baráthintó, saroglya, lektika (régies), palankin (idegen), riksa (idegen), kólya (tájnyelvi)
elhull
ige
- elszóródik, kiesik, kipotyog, elpereg
- (levél, virág): lehull, lepereg
- (állat): meghal, elesik, elpusztul, kimúlik, megdöglik (durva), felfordul (durva), meggebed (durva)
elámít
ige
- megcsal, elaltat, hiteget, port hint, becsap, maszlagol, rászed, elbolondít, dupíroz (idegen), bolonddá tesz, megtéveszt, félrevezet, lóvá tesz, jégre visz, bevisz az erdőbe
- ámulatba ejt, bámulatba ejt, megszédít (bizalmas), elkápráztat
elkövet
ige
- megtesz, megcsinál, megvalósít, cselekszik, véghezvisz, végrehajt, létrehoz, (hibát) ejt
darab
főnév
- rész, részlet, fragmentum (idegen), töredék, diribdarab, falat, harapás, morzsa, szilánk, cserép, foszlány
- elem, alkotó, alkotóelem, alkotórész, összetevő, tényező, faktor, komponens (szaknyelvi)
- példány, egyed, termék, munkadarab, cikk
- szakasz, táv, távolság
- színdarab, színmű, színjáték, szerzemény
- műalkotás, zenedarab, zeneszám, zenemű
elpáhol
ige
- elagyabugyál, megver, elnáspángol, eltángál, elkalapál (bizalmas), megrak (bizalmas), ellátja a baját, elnadrágol, elfenekel, megruház (bizalmas), megüt, megcsap, megvesszőz, megfenyít, megbotoz, megcsépel (régies), megbunyóz (szleng), megpotyol (tájnyelvi), kiherészel (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), megazsagol (tájnyelvi), elpüföl, elver, helybenhagy, eldönget, összever Sz: kiporolja a nadrágját; szíjat hasít a hátából; laposra ver
fércel
ige
- összeölt, aggat (tájnyelvi), összeaggat (tájnyelvi), áglál (tájnyelvi), baggat (tájnyelvi)