ezután szinonimái
határozószó
- ezentúl, mostantól, mostantól fogva, mostantól kezdve, ezt követően, a későbbiekben, ettől kezdve, a jövőben, a továbbiakban, eztán (bizalmas), ennekutána (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
erős
melléknév
- izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
- (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
- szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
- méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
- (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
- nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
- határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
- (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba
elítélt
főnév
- rab, fogoly, fegyenc, őrizetes (szaknyelvi), sittes (szleng), cinkelt (szleng)
- halálra ítélt
életbe vágó
melléknév
- létfontosságú, lényeges, lényegbevágó, alapvető, fontos, jelentős, döntő, sorsdöntő, vitális
- (tájnyelvi): súlyos, főbenjáró
diplomás
melléknév, főnév
- egyetemi végzettségű, főiskolai végzettségű, okleveles, tanult, értelmiségi
felirat, fölirat
főnév
- felírás, írás, szöveg
- képaláírás, képszöveg
- kiírás, cédula, címke, árujegy
- fölterjesztés, kérvény
mindenáron
határozószó
- mindenképpen, ha törik, ha szakad, okvetlenül, föltétlenül, tűzzel-vassal, inde-unde (tájnyelvi) Sz: ha mindjárt az agya hajtja is; ha a fene fenét eszik is
cinege
főnév
- széncinege, cinke, párismadár (régies), cicitár (tájnyelvi), csincsarara (tájnyelvi), kimpics (tájnyelvi), cince (tájnyelvi), kimpicskó (tájnyelvi), kimpicsmadár (tájnyelvi), nyitnikék (tájnyelvi)
- őszapóka, kékcinke
- (jelzőként): cingár, nyápic, vékony
bűntett
főnév
- bűncselekmény, bűn, bűntény, törvényszegés, törvénytelenség, törvénysértés, vétség, vétek, jogsértés, büntetendő cselekmény (szaknyelvi), deliktum (régies), törvénytiprás, jogtiprás, bűnvádi (szleng)
felölt, fölölt
ige
- felvarr, felfércel, felfog (tájnyelvi)
- felvesz, magára vesz, felhúz, magára ölt, belebújik, felszed, felrángat, felcsatol, felövez (régies)
hóhér
főnév
- bakó, ítélet-végrehajtó, pribék, poroszló (régies), vesztő (régies), hengér (tájnyelvi), csigázó (régies), fejvevő (régies)
- gyilkos, kínzó, vérengző, briganti
fa
főnév
- élőfa, csemete, facsemete, fácska, sudár (régies)
- karácsonyfa, májusfa
- faanyag, faáru, deszka, lignin (szaknyelvi), lignum (szaknyelvi)
- tűzifa, tüzelőfa
- fadarab, bot, pálca, karó, celőke (tájnyelvi)
- (szleng): egyes, elégtelen, karó (bizalmas), cuka (bizalmas), pejkó (tréfás), tök (szleng), dákó (szleng), dugó (szleng), fúró (szleng), horog (szleng), kampó (szleng), gerenda (szleng)
gyógyulás
főnév
- javulás, jobbulás, lábadozás, felépülés, rehabilitálódás, rehabilitáció
- enyhülés, vigasztalódás, megnyugvás
fáradozás
főnév
- fáradság, fáradalom, munkálkodás, munka, igyekezet, erőfeszítés, vesződség, küszködés, törődés, gond (bizalmas), utánjárás, iparkodás, buzgólkodás, erőbedobás, gürcölés, robotolás (bizalmas), meló (szleng)
- munkásság, szolgálat, érdem
ellen1
névutó
- szemközt, szemben, ellenében, iránt, kontra (választékos), dacára
- terhére (valakinek), kárára (valakinek)
gyúr
ige
- dagaszt, tömörít, gyömöszöl, mancsol (tájnyelvi), gyomászol (tájnyelvi)
- nyomkod, dögönyöz, masszíroz, dömöcköl (tájnyelvi)
- birkózik, kondizik
- gyötör, kínoz
- rábír, megfőz (bizalmas), meggyőz, rávesz
- (valakiből valamit): nevel, alakít, formál, farag