érettségi szinonimái

főnév
  • érettségi vizsga, matúra (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ripők

főnév, melléknév
  • szemtelen, pimasz, kihívó, arcátlan, faragatlan, krakéler (régies), bugris, bunkó

ín

főnév
  • rost
  • mócsing
  • ideg, húr
  • (tájnyelvi): lábikra, lábszár, láb
  • (tájnyelvi): szár, inda
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érettségi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvált1

melléknév
  • különvált, különélő

elborít

ige
  • beborít, belep, ellep, befed, eláraszt, elönt
  • elfed, betakar, eltakar
  • (érzés): eltölt, betölt, eláraszt, hatalmába kerít, elhatalmasodik

egykedvű

melléknév
  • nyugodt, csendes, közömbös, közönyös, szenvedélytelen, szenvtelen, részvétlen, kedvetlen, érzéketlen, zárkózott, halvérű, tompa, eltompult, levert, fásult, kelletlen, érdektelen, magaunt, unott, nemtörődöm, tunya, renyhe, tétlen, erőtlen, lagymatag, fád, flegmatikus, sztoikus, apatikus, indolens (idegen), blazírt, limfatikus (idegen), letargikus, rezignált Sz: se hús, se hal; se hideg, se meleg; káposztalé folyik az ereiben; tej folyik az ereiben

csőrepedés

főnév
  • csőtörés

enyhe

melléknév
  • langyos, tűrhető, mérsékelt, kellemes, üdítő, lanyha, langy, gyenge, könnyű, lenge, gyengéd, lágy, gyér, halovány, fakó, puha, lagymatag
  • csekély, mérsékelt
  • szelíd, elnéző, gyenge

fedeztet

ige
  • pároztat, hágat, megtermékenyít
  • fizettet, biztosíttat (költségeket)

mellékes I.

melléknév
  • mellék-, járulékos, másodlagos, másodrendű, másodrangú, harmadrendű, alárendelt, kiegészítő, lényegtelen, jelentéktelen, elhanyagolható, apró-cseprő, csip-csup, huszadrangú, marginális (idegen), periferikus (idegen), periferiális (idegen), akcidentális (idegen), szekunder (szaknyelvi), irreleváns (szaknyelvi)

bronz

főnév
  • barnaréz (régies)
  • bronzérem

borít

ige
  • dönt, fordít
  • önt, zúdít
  • terít, ráborít
  • fed, burkol, takar, lep, ellep

cella

főnév
  • börtöncella, zárka, fogda, hűvös (bizalmas), kalitka (szleng), egyes (szleng), kaszni (bizalmas), sitt (szleng), áresz (szleng), áristom (régies), kóter (régies)
  • kamra

felbecsül, fölbecsül

ige
  • felmér, megbecsül, értékel, felértékel, feltérképez, kiszámít, taksál, mérlegel, megsaccol (bizalmas), megprisál (régies)
  • appreciál (régies)

felülkerekedik, fölü

ige
  • legyűr, legyőz, lebír, győzedelmeskedik, diadalmaskodik, győzelmet arat, diadalt arat, diadalt ül, leküzd, erőt vesz (valamin), felülhéjal (tájnyelvi)

héj

főnév
  • burok, tok, takaró, külszín, felszín, külső, hártya, bőr, háncs, kéreg, hüvely, köpeny, haj (tájnyelvi)
  • huzat, ágyhuzat, ciha

görögdinnye

főnév
  • dinnye, zölddinnye (régies), tökdinnye (régies)

érintkezik

ige
  • összeér, összefügg, kapcsolódik, határos, szomszédos
  • összejár (valakivel), barátkozik (valakivel), összejön (valakivel), forgolódik (vkik között), találkozik
  • (nemileg): közösül, párosodik, koitál (idegen)

eltöröl

ige
  • eltüntet, megsemmisít, felszámol, visszavon, hatálytalanít, érvénytelenít, deleál, likvidál, nullifikál (idegen), felmorzsol, leradíroz (szleng), elenyészt (régies)

ezzel

határozószó, névmás
  • evvel, ezáltal
  • aztán, azután, ezután, majd

gólyaláb

főnév
  • gázlóláb, cséklye (tájnyelvi), falábtó (régies)

érzelmi

melléknév
  • affektív (idegen), emfatikus, emocionális (idegen), szentimentális, indulati, lelki

elektród

főnév
  • hegesztőpálca (szaknyelvi)

fanyalodik

ige
  • (valamire): ráfanyalodik, rászánja magát, rászorul

göngyöleg

főnév
  • burkolat, burkoló, takaró, csomagolóanyag, csomagolóeszköz
  • csomagolás, tok, héj, burok
  • bála, csomag, köteg, csomó, türedék (régies), tekercs, gombolyag, gomolyag (tájnyelvi), nyaláb, paksaméta