életbe vágó szinonimái
melléknév
- létfontosságú, lényeges, lényegbevágó, alapvető, fontos, jelentős, döntő, sorsdöntő, vitális
- (tájnyelvi): súlyos, főbenjáró
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
vidám
melléknév
- jókedvű, derűs, vidor (régies), víg, örömteli, vígságos, kedélyes, derült, jókedélyű, jóvágású (tájnyelvi), feldobódott (szleng), jópofa, mókás, játékos, bohókás, tréfás, mulatságos, vicces, mulattató, joviális (régies), piknikus, boldog, derűlátó, örvendező Sz: nyulat lehet fogatni vele
- élénk, eleven, lendületes
- (szín): világos, derűs
egyszerűsít
ige
- ésszerűsít, célszerűsít, összevon, leszorít, (szöveget) megrövidít, megkönnyít, redukál, racionalizál, szimplifikál (idegen)
csiszol
ige
- dörzsöl, fényesít, fényez, súrol, gyalul, políroz, reszel, smirgliz, tisztáz, koptat, köszörül, csuszol (tájnyelvi), gyeszöl (tájnyelvi), csiszorál (tájnyelvi), váslal (tájnyelvi), fen
- palléroz (választékos), kiművel, farag, finomít, tökéletesít, javít, cizellál, fejleszt
cselédlány
főnév
- szolgáló, szolgálólány, mindenes lány, mindenes, háztartási alkalmazott, csecsi (pejoratív), dézsatündér (tréfás)
elcsap
ige
- (régies): elvág, levág
- elsuhan, elzúg
- kidob, elbocsát, destituál (idegen), meneszt, elküld, elmozdít, letesz, felment, fölmond, kirúg, szélnek ereszt
- (régies): elűz, elkerget, elzavar
- (tájnyelvi): (jószágot) szabadjára enged, legelőre terel, kicsap
- (gyomrot): elront
- (pénzt): elver, elkölt
becsvágyó
melléknév
- dicsőségvágyó, dicsvágyó, dicsszomjas (régies), nagyravágyó, igyekvő, iparkodó, buzgó, törekvő, nagyra törő, nagyralátó (régies), ambiciózus
bandukol
ige
- ballag, baktat, kullog, mendegél, andalog, poroszkál, lépeget, lépdel, cammog, csoszog, csángál (tájnyelvi), laftat (tájnyelvi), bukdácsol (tájnyelvi)
elsinkófál
ige
- ellop, elcsen, elemel, elsikkaszt, elcsíp, magához vesz, elvisz, eldug, zsebre tesz, zsebre dug (bizalmas), megdézsmál, elcsór (szleng), elmismásol (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), megcsap (szleng), rajzol (szleng), elidegenít (szaknyelvi), eltulajdonít, zabrál (szleng), megfúj (szleng), zsebel (szleng)
- (régies): elherdál, elpazarol, elpocsékol
erős
melléknév
- izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
- (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
- szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
- méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
- (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
- nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
- határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
- (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba
góré1
főnév
- kukoricatartó, kukoricagóré, kukoricatároló, szár (tájnyelvi)
- kunyhó, kaliba, viskó, csőszkunyhó, őrvityilló, gulyástanya
felújít, fölújít
ige
- tataroz, renovál, újjáépít, korszerűsít, modernizál, restaurál, rendbe hoz, helyreállít, helyrehoz, rekonstruál (idegen)
- felelevenít, feléleszt, újjáéleszt, felfrissít, megújít, regenerál
egykedvű
melléknév
- nyugodt, csendes, közömbös, közönyös, szenvedélytelen, szenvtelen, részvétlen, kedvetlen, érzéketlen, zárkózott, halvérű, tompa, eltompult, levert, fásult, kelletlen, érdektelen, magaunt, unott, nemtörődöm, tunya, renyhe, tétlen, erőtlen, lagymatag, fád, flegmatikus, sztoikus, apatikus, indolens (idegen), blazírt, limfatikus (idegen), letargikus, rezignált Sz: se hús, se hal; se hideg, se meleg; káposztalé folyik az ereiben; tej folyik az ereiben
elhamarkodik
ige
- elsiet, elkapkod, elhirtelenkedik, elhebehurgyál (tájnyelvi), összecsap, összeüt, összevág Sz: füstre harangoz
csóró II.
főnév
- (szleng): koldus, hajléktalan, csavargó
- (szleng): fiú, férfi, ember, pasi (bizalmas), hapsi (szleng), tag (szleng)
eloszlat
ige
- szétoszlat, feloszlat, szétkerget, elszéleszt, elűz, szétver, szétszór, szétrebbent, elzavar
- megszüntet, eltüntet, megsemmisít
feltesz, föltesz
ige
- felhelyez (választékos), felrak, felpakol, felerősít, ráerősít
- felszállít, felültet (járműre)
- odatesz (ételt)
- kitesz (ékezetet)
- elhatároz, tervbe vesz, eltökél, elszánja magát, szándékol, szándékozik, szándékában áll(valamiről)
- feltételez, vélelmez (szaknyelvi), gyanít, sejt, vél, posztulál (szaknyelvi)