mindenáron szinonimái

határozószó
  • mindenképpen, ha törik, ha szakad, okvetlenül, föltétlenül, tűzzel-vassal, inde-unde (tájnyelvi) Sz: ha mindjárt az agya hajtja is; ha a fene fenét eszik is

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

minősít

ige
  • kvalifikál, értékel, klasszifikál (régies), feltüntet, nevez, bélyegez, rangsorol, megbírál, megítél, véleményez
  • szortíroz (bizalmas), kategorizál, osztályoz, kiválogat, csoportosít, besorol, rendez

fülhallgató

főnév
  • fejhallgató
  • telefonkagyló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mindenáron szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

méltóság

főnév
  • tartás, tekintély, tisztelet, erő, magasztosság, emelkedettség, fenség
  • cím, titulus, tisztség, beosztás, állás, rang, rendfokozat, státusz, hatalom, társadalmi helyzet

megakaszt

ige
  • megállít, feltartóztat, feltart, visszatart, removeál (idegen), intertál (tájnyelvi), elakaszt
  • eltorlaszol, megbénít
  • félbeszakít, közbevág, szavába vág, letorkol, közbeszól, közbelép
  • (szaknyelvi): megfog, kifog, kihalász

manikűr

főnév
  • körömápolás, kézápolás, manikűrözés (idegen)

ledolgoz

ige
  • lerobotol (bizalmas), pótol, bepótol, behoz, lecsúsztat (bizalmas), törleszt (munkával), leszolgál

mesterkéletlen

melléknév
  • keresetlen, cikornyátlan, egyszerű, természetes, ösztönös, naiv, fesztelen, világos, szerény, könnyed, őszinte, hamisítatlan, hétköznapi, közvetlen, nyílt, ártatlan, leplezetlen, valódi, szókimondó, tiszta, gyermeki, spontán

nagyüzemi

melléknév
  • nagyipari, gyáripari, gyári, ipari, nagybani

kószál

ige
  • kóborol, csatangol, csavarog, kódorog, kóvályog, kóricál, kujtorog, csámborog, lézeng, bolyong, cselleng, lődörög, ődöng, ténfereg, flangál (bizalmas), őgyeleg, mászkál, cserkészik, kajtat (tájnyelvi), kalézol (tájnyelvi)

konfirmáció

főnév
  • jóváhagyás, megerősítés
  • (szaknyelvi): konfirmációlevél, megerősítő okirat
  • (szaknyelvi): befogadás (egyházközségbe)

hogyisne II.

határozószó
  • hogyne

kötőjel

főnév
  • elválasztójel, diviz (szaknyelvi), kiskötőjel
  • nagykötőjel

nekiesik

ige
  • nekiütődik, nekitántorodik, nekibukik (tájnyelvi), rápottyan, rázuhan
  • nekitámad, nekimegy, rátámad, rámászik (bizalmas), ráront, letaglóz, ráveti magát, nekirohan
  • belegyalogol (szleng), leszid, ledorongol (bizalmas)
  • hozzáfog, hozzálát, nekikezd, munkához lát, nekifekszik, nekiveselkedik, belevág, nekigyürkőzik

odafelé

határozószó
  • arrafelé, odaúton

derűs

melléknév
  • derült, felhőtlen, tiszta, napsugaras, napfényes, napos, napsütéses, verőfényes, ragyogó, sugárzó
  • kedélyes, optimista, gondtalan, derűlátó, elégedett, hangulatos, békés, joviális (régies), nyájas, vidám, jókedvű, jókedélyű, víg, élénk, pajzán, bizakodó, lágy (hang), felvidító, felpezsdítő, csillogó (szem), ragyogó (arc), megelégedett, boldog, idillikus, idilli, zavartalan, meghitt, barátságos, nyílt, szívderítő, szívvidító, tréfás, mókás, vicces, komikus, muris (bizalmas), rózsás (kedv, hangulat)

rege

főnév
  • mese, monda, mítosz, hitrege, legenda, história, beszély (régies)
  • elbeszélés

passzent

melléknév
  • pontos, megfelelő
  • szoros, testhez simuló, feszes, passzentos, passzos (bizalmas)

mindenképpen

határozószó
  • mindenképpen, mindenhogyan, minden módon, akármiképp
  • okvetlenül, feltétlenül, mindenáron, hatra-vakra, nyakra-főre

mellékes I.

melléknév
  • mellék-, járulékos, másodlagos, másodrendű, másodrangú, harmadrendű, alárendelt, kiegészítő, lényegtelen, jelentéktelen, elhanyagolható, apró-cseprő, csip-csup, huszadrangú, marginális (idegen), periferikus (idegen), periferiális (idegen), akcidentális (idegen), szekunder (szaknyelvi), irreleváns (szaknyelvi)

muskétás

főnév
  • lövész, puskás, fegyveres, testőr, muskatéros (régies)

paraván

főnév
  • spanyolfal, térelválasztó
  • ellenző, kályhaellenző

módosul

ige
  • változik, alakul, modifikálódik (szaknyelvi), átalakul, transzformálódik, megváltozik, megmásul (régies), áthasonul (régies), átidomul (régies), elmozdul, eltolódik

megbotránkoztat

ige
  • visszatetszést kelt, sokkol, megütközést kelt, felháborít, megdöbbent, kihoz a sodrából

nád

főnév
  • bognárnád, fedőnád, lengenád
  • nádas
  • gyékény, káka, sás
  • (jelzőként): nádfonatú, vessző, fonott

pártos

melléknév
  • (régies): pártütő, zendülő, lázadó, összeesküvő
  • részrehajló, elfogult
  • elkötelezett