erős szinonimái
melléknév
- izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
- (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
- szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
- méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
- (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
- nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
- határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
- (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
növényevő
melléknév
- vegetáriánus, vegetárius (régies), vega (bizalmas), vedzsi (bizalmas), kecske (tréfás)
- fűevő, fitofág (szaknyelvi)
elcsügged
ige
- reményét veszti, kedvét veszti, letör (bizalmas), elhagyja magát, elkedvetlenedik, elkeseredik, elszontyolodik, kétségbeesik, lehangolódik, elanyátlanodik, elkámpicsorodik, elkeskenyedik (bizalmas), lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), lelankad Sz: fülét-farkát elereszti; letörik, mint a bili füle
egyszerűsít
ige
- ésszerűsít, célszerűsít, összevon, leszorít, (szöveget) megrövidít, megkönnyít, redukál, racionalizál, szimplifikál (idegen)
csuklik1
ige
- csukik (tájnyelvi), csukol (tájnyelvi), hikkeg (tájnyelvi) Sz: emlegetik a verebek; ellopta a papné kutyáját
fejedelmi
melléknév
- uralkodói, hercegi, kegyúri, vezéri, fővezéri, nagyúri, szuverén, monarchikus
- fenséges, felséges, pompás, fényűző, nagyszerű, kiváló, előkelő, pazar, értékes, busás
méltóság
főnév
- tartás, tekintély, tisztelet, erő, magasztosság, emelkedettség, fenség
- cím, titulus, tisztség, beosztás, állás, rang, rendfokozat, státusz, hatalom, társadalmi helyzet
cibál
ige
- húzgál, rángat, ráncigál, huzigál, megtépáz, tépáz, tépdes, húz, vonszol, szaggat, cibáz (tájnyelvi), cincál (tájnyelvi), csupáz (tájnyelvi), gyámbál (tájnyelvi), gyámbász (tájnyelvi), gyepál (tájnyelvi)
felderít, földerít
ige
- kiderít, kifürkész, megállapít, értesülést szerez, kikutat, kinyomoz, kikémlel, felkutat, megvilágít, tisztáz, napfényre hoz, feltár, kivizsgál, megfejt, érthetővé tesz, rájön, kibazsint (tájnyelvi)
- felvidít, mulattat, szórakoztat, derűssé tesz (választékos), felfrissít, felpezsdít, felvillanyoz, felélénkít, felüdít
guba2
főnév
- gubacs
- bobajka (tájnyelvi)
- (szleng): pénz, zsozsó (szleng), zsozsetta (szleng), lóvé (szleng), lovetta (szleng), suska (szleng), bagó (szleng), dohány (szleng)
erőszakoskodik
ige
- követelődzik, nyaggat, nyúz, abajgat (tájnyelvi), zaklat, nyakára jár, ostromol, molesztál, buzerál (szleng)
- kényszerít, hatalmaskodik, basáskodik, terrorizál, zsarnokoskodik, violál (régies), garázdálkodik
gonosz I.
melléknév
- rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
- aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
- pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös