erős szinonimái

melléknév
  • izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
  • (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
  • szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
  • méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
  • (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
  • nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
  • határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
  • (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gémkapocs, gemkapocs

főnév
  • iratkapocs, klammer (idegen), kapocs

autonómia

főnév
  • önkormányzat, önigazgatás, önrendelkezés, önállóság, önrendelkezési jog
  • öntörvényűség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erős szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvitat

ige
  • kétségbe von, tagad, cáfol, megkérdőjelez

elcsügged

ige
  • reményét veszti, kedvét veszti, letör (bizalmas), elhagyja magát, elkedvetlenedik, elkeseredik, elszontyolodik, kétségbeesik, lehangolódik, elanyátlanodik, elkámpicsorodik, elkeskenyedik (bizalmas), lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), lelankad Sz: fülét-farkát elereszti; letörik, mint a bili füle

egyszerűsít

ige
  • ésszerűsít, célszerűsít, összevon, leszorít, (szöveget) megrövidít, megkönnyít, redukál, racionalizál, szimplifikál (idegen)

csuklik1

ige
  • csukik (tájnyelvi), csukol (tájnyelvi), hikkeg (tájnyelvi) Sz: emlegetik a verebek; ellopta a papné kutyáját

éppoly, éppolyan

melléknév
  • ugyanoly, ugyanolyan, csakolyan (tájnyelvi), egyolyan (tájnyelvi)

fejedelmi

melléknév
  • uralkodói, hercegi, kegyúri, vezéri, fővezéri, nagyúri, szuverén, monarchikus
  • fenséges, felséges, pompás, fényűző, nagyszerű, kiváló, előkelő, pazar, értékes, busás

méltóság

főnév
  • tartás, tekintély, tisztelet, erő, magasztosság, emelkedettség, fenség
  • cím, titulus, tisztség, beosztás, állás, rang, rendfokozat, státusz, hatalom, társadalmi helyzet

bujdokol

ige
  • (választékos): bujdosik, bujkál, rejtőzik, lappang

ború

főnév
  • borulat, árnyék, félhomály
  • felleg
  • szomorúság, bánat, búsongás

cibál

ige
  • húzgál, rángat, ráncigál, huzigál, megtépáz, tépáz, tépdes, húz, vonszol, szaggat, cibáz (tájnyelvi), cincál (tájnyelvi), csupáz (tájnyelvi), gyámbál (tájnyelvi), gyámbász (tájnyelvi), gyepál (tájnyelvi)

felderít, földerít

ige
  • kiderít, kifürkész, megállapít, értesülést szerez, kikutat, kinyomoz, kikémlel, felkutat, megvilágít, tisztáz, napfényre hoz, feltár, kivizsgál, megfejt, érthetővé tesz, rájön, kibazsint (tájnyelvi)
  • felvidít, mulattat, szórakoztat, derűssé tesz (választékos), felfrissít, felpezsdít, felvillanyoz, felélénkít, felüdít

felzárkózik, fölzárk

ige
  • felfejlődik, csatlakozik (valakihez)
  • beér, utolér

helység

főnév
  • település, lakott hely, falu, község, város

guba2

főnév
  • gubacs
  • bobajka (tájnyelvi)
  • (szleng): pénz, zsozsó (szleng), zsozsetta (szleng), lóvé (szleng), lovetta (szleng), suska (szleng), bagó (szleng), dohány (szleng)

erőszakoskodik

ige
  • követelődzik, nyaggat, nyúz, abajgat (tájnyelvi), zaklat, nyakára jár, ostromol, molesztál, buzerál (szleng)
  • kényszerít, hatalmaskodik, basáskodik, terrorizál, zsarnokoskodik, violál (régies), garázdálkodik

elvált1

melléknév
  • különvált, különélő

fájdalomcsillapító II.

főnév
  • analgetikum (szaknyelvi), narkotikum (szaknyelvi), érzéstelenítőszer

gonosz I.

melléknév
  • rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
  • aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
  • pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös

esős

melléknév
  • csapadékos, lucskos, nedves, licspocsos (tájnyelvi)

élesedik

ige
  • éleződik, fokozódik, erősödik, durvul

fasor

főnév
  • sétány, sétaút, korzó, allé (régies, választékos), sétasor (régies), fasikátor (régies)

gramofonlemez

főnév
  • hanglemez, lemez