engedmény szinonimái

főnév
  • kedvezmény, árkedvezmény, árleszállítás, ármérséklés, árengedmény, árcsökkentés, akció

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szó

főnév
  • címszó
  • kijelentés, mondanivaló
  • mondás, mondat
  • beszéd
  • beszélés
  • élőszó
  • beszélgetés, társalgás, tárgyalás, vita, megbeszélés
  • felszólalás, hozzászólás
  • beleszólás, befolyás, tekintély
  • ígéret, becsületszó
  • kifejezés, szókapcsolat, szóalak, szóhasználat
  • (tájnyelvi): hang, beszédhang, énekhang

lemond

ige
  • (valamiről): megtagad magától, tartózkodik (valamitől), megvon magától, eláll, letesz (valamiről), átenged, átruház, beletörődik, visszalép, elenged, felad, renunciál (régies)(valamihez)
  • leköszön, lelép (bizalmas), távozik, visszavonul, abdikál (idegen), rezignál (idegen)
  • abbahagy, leszokik, felhagy
  • visszamond, lerendel (bizalmas), letelefonál (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a engedmény szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elszegődik

ige
  • elszerződik, fölcsap, szolgálatba áll, munkát vállal, alkalmazásba lép, elígérkezik, megszegődik (tájnyelvi)

éhbér

főnév
  • kegyelemkenyér, alamizsna

eget verő

melléknév
  • (siker, taps): kitörő, frenetikus, eszeveszett, falrengető, harsogó, fülsiketítő, fülhasogató, dörgő, mennydörgő, dörgedelmes (választékos), viharos, viharzó, bömbölő, tomboló, vad, zabolátlan, orkánszerű
  • óriási, emberfölötti, szédületes, szerfeletti, rendkívüli, gigantikus, monumentális, gigászi, kolosszális (bizalmas), óriás, mamut

csipkéz

ige
  • recéz, cakkoz, rovátkol

élvonalbeli

melléknév
  • élenjáró, elsőrangú, kitűnő, szuperklasszis

fakír

főnév
  • aszkéta, dervis, jógi
  • (jelzőként): érzéketlen, igénytelen
  • türelmes, tűrő

megtorpan

ige
  • megáll, megakad, leáll, megreked
  • meghőköl, visszahőköl, visszadöbben, megtoppan (tájnyelvi), hátrahőköl, visszaborzad, visszaretten, visszariad, megijed, meginog, megrendül

borsos

melléknév
  • fűszeres, erős, csípős
  • (ár): drága, jókora, magas, tetemes
  • sikamlós, pikáns, szaftos (bizalmas), pajzán, trágár, kétértelmű, malac (bizalmas)

bodros

melléknév
  • (tájnyelvi): fodros, fodrozott
  • göndör, bondor (tájnyelvi), bodréjos (tájnyelvi), bongyor (tájnyelvi)

burok

főnév
  • héj, hüvely, hártya, kéreg, bőr, háncs
  • magzatburok

fedél, födél

főnév
  • tető, tetőzet, háztető, födém
  • menedék, védelem, oltalom, lakás, hajlék, otthon
  • fedő, zárókupak, kupak, sapka, tető
  • tábla, borító, kötés, fedőlap, fátyol (régies)

félrevezet

ige
  • megtéveszt, rászed, felültet (bizalmas), kijátszik, beugrat, becsap, megcsal, átráz (bizalmas), átejt, átver, bebolondít, bepaliz (bizalmas), lóvá tesz, csúffá tesz, lépre csal, bolondját járatja (valakivel), csőbe húz (szleng), tévútra visz, tévútra vezet, vakerál (szleng), hamukál (szleng), falhoz állít (szleng), becsábít (tájnyelvi), beőrjít (tájnyelvi), elragad (régies)
  • áltat, ámít, szédít (bizalmas), tévedésbe ejt Sz: az orránál fogva vezet

hátulról

határozószó
  • visszafelé, a tergo (választékos)
  • orvul, alattomosan, titkosan, kerülő úton, mellékúton, ahrem (szleng), cselesen (szleng), unfrankón (szleng)

gilice

főnév
  • vadgalamb, vadgerle, gerle, gerlice, gili (tájnyelvi), iglice (tájnyelvi), gelice (tájnyelvi)

enyelgés

főnév
  • flört, legyeskedés, etyepetye (bizalmas), etyele-petyele, picsi-pacsi, kötekedés, vihánc (szleng), incselkedés, ingerkedés, évődés, tréfálkozás, játszadozás, nyájasság (régies)

elsőéves

főnév
  • elsős (bizalmas), gólya (bizalmas), róka (régies)

esztelen

melléknév
  • bomlott, megzavarodott, megháborodott, eszeveszett, dőre, kelekótya, őrült, bolond, oktalan, tökéletlen, balga, balgatag, együgyű, botor, féleszű, eszelős, eszement, elmebajos, hibbant, ütődött (bizalmas), félkegyelmű, tébolyodott, idióta, dilis, hülye, korlátolt, buta, bakegya (tájnyelvi)
  • féktelen, meggondolatlan, hebehurgya
  • értelmetlen, abszurd, képtelen, ostoba, ésszerűtlen, észellenes, irracionális, groteszk, lehetetlen, túlzó

gazság

főnév
  • gonoszság, rosszaság, hitványság, silányság, romlottság, aljasság, bitangság, gaztett, gazemberség, galádság, huliganizmus, alávalóság, istentelenség, perfídia (régies), imposztúra (idegen), cink (régies)
  • (tájnyelvi): bozót

erélyes

melléknév
  • energikus, határozott, szigorú, kemény, katonás, erőskezű, keménykezű, vaskezű, kitartó, szilárd, állhatatos, férfias, drákói, hajthatatlan, kérlelhetetlen, ellentmondást nem tűrő, parancsoló, tetterős, dinamikus, hathatós, ellenállhatatlan

elámít

ige
  • megcsal, elaltat, hiteget, port hint, becsap, maszlagol, rászed, elbolondít, dupíroz (idegen), bolonddá tesz, megtéveszt, félrevezet, lóvá tesz, jégre visz, bevisz az erdőbe
  • ámulatba ejt, bámulatba ejt, megszédít (bizalmas), elkápráztat

ez-az

névmás
  • mindenféle, egyveleg, vegyes felvágott (bizalmas), keverék, kevercs (régies)
  • zagyvalék, mismás, himihumi (tájnyelvi)

gerle, gerlice

főnév
  • vadgalamb, vadgerle, görlice (tájnyelvi), gilice (tájnyelvi), gili (tájnyelvi), gilicemadár (tájnyelvi), kukuró (tájnyelvi)