erősítő szinonimái

főnév
  • roboráns (szaknyelvi), erősítőszer
  • (tréfás): rövidital, tömény, szíverősítő (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

margó

főnév
  • lapszél, szegély, perem

kisemmiz

ige
  • megfoszt, kiforgat, kitúr, kiszorít, elüt (valamitől), kifoszt, megkopaszt, kinulláz (bizalmas), kifírundcvancigol (bizalmas), kitud (tájnyelvi), kiciberéz (tájnyelvi), kifigliz (tájnyelvi), kipergel (tájnyelvi) Sz: cigánysorra vet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erősítő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

élvonalbeli

melléknév
  • élenjáró, elsőrangú, kitűnő, szuperklasszis

eldob

ige
  • elhajít, elvet, ellök, eltaszít, ellódít, elrepít, elpasszol (bizalmas), (labdát) átad, zamekol (szleng), elgór (tájnyelvi)
  • kidob, szemétre dob, kiselejtez, félredob, félrelök, kimustrál (bizalmas), kiszuperál (bizalmas), megszabadul (valamitől)
  • (valakit): otthagy, faképnél hagy, magára hagy, elpártol, kikosaraz, elutasít, megtagad(valaki mellett)

egyszóval

határozószó
  • tehát, szóval, eszerint, vagyis, azaz, következésképpen, röviden szólva, rövidre fogva, röviden, magyarán szólva, összefoglalva, dióhéjban Sz: egy szó, mint száz; száz szónak is egy a vége; elég az hozzá; summa summarum (idegen); kurz und gut (idegen)

csukódik

ige
  • záródik, becsapódik
  • kapcsolódik, gombolódik

épület

főnév
  • építmény, objektum, ház, létesítmény

fejetlen

melléknév
  • fej nélküli
  • ésszerűtlen, esztelen, kapkodó, fejvesztett
  • zűrzavaros, kaotikus

mely

névmás
  • melyik
  • mi
  • (választékos): mennyire, milyen
  • amely

bujkál

ige
  • menekül, bujdosik, bujdokol (választékos), rejtőzködik, bolyong, kóborol, rejtőzik, lapul, dekkol (szleng), ligetel (tájnyelvi)
  • (valaki, valami elől): bújik, kerül (valakit)
  • (betegség): készülődik, lappang, közeleg
  • játszadozik, enyeleg, bújócskázik
  • ólálkodik

borult, borús

melléknév
  • felhős, felleges (választékos), borongós, esős, szürke, ködös, esőre hajló, viharos, sötét, homályos, bogdányos (tájnyelvi)
  • mélabús, melankolikus, lehangolt, szomorú, bánatos, bús, búskomor, komor, levert, nyomott, deprimált, morózus, gyászos

cicamosdás

főnév
  • arcmosás
  • macskamosdás

feldíszít, földíszít

ige
  • dekorál, feldekorál, kidíszít, felcifráz, felcicomáz (pejoratív), felpiperéz, kicifráz, felékesít, felsallangoz (régies), kicsinosít, kidekorál, ékesít, kirittyent (szleng), kicsicsáz (szleng), fölbizsuz (szleng), felpiktúráz (tájnyelvi)

fémes

melléknév
  • fémfényű
  • fémszerű
  • fémtartalmú

helytálló

melléknév
  • igaz, helyes, megfelelő, érvényes, kétségtelen, bizonyos, kifogástalan, ésszerű, logikus, értelmes, alapos, megbízható, elfogadható

gubó

főnév
  • báb, selyemgubó
  • gubacs, suska (tájnyelvi)
  • dudor, daganat

erre

határozószó
  • errefelé, ide
  • itt
  • ekkor, ezután

elváltoztat

ige
  • megváltoztat, átváltoztat, átalakít, deformál

faji

melléknév
  • nemi, generikus (idegen)
  • speciális, specifikus
  • törzsi, etnikai

gonosztett

főnév
  • gaztett, bűntett, bűn, bűntény, bűncselekmény, jogtiprás, gazemberség, gonoszság

este I.

határozószó
  • esténként, estefelé, estidőben, napnyugtakor, naplementekor, napszállatkor (régies), alkonyatkor, szürkületkor, esthajnalkor, napestekor (régies), estenden (régies), sötétedéskor, sötétedés után

elesett II.

főnév
  • halott, áldozat

fatális

melléknév
  • végzetes, végzetszerű, sorsszerű, fátumszerű, bekövetkező, elkerülhetetlen, kivédhetetlen, kikerülhetetlen, megelőzhetetlen, halálos, katasztrofális, tragikus, ominózus
  • kellemetlen, sajnálatos, kínos, szerencsétlen, átkos, gyászos, jóvátehetetlen, javíthatatlan

gratuláció

főnév
  • jókívánság, szerencsekívánat, üdvözlés, elismerés