dekadencia szinonimái

főnév
  • hanyatlás, romlás, visszaesés, bomlás, sorvadás, pusztulás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vértezet

főnév
  • vért, páncélzat, páncélruha

eltökélt

melléknév
  • (szándék): feltett, határozott
  • elszánt, határozott, céltudatos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dekadencia szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csipkéz

ige
  • recéz, cakkoz, rovátkol

bolondít

ige
  • szédít (bizalmas), bódít, maszlagol (bizalmas), kormoz (szleng), etet (szleng), elhitet (valakivel valamit), félrevezet, megtéveszt, kijátszik, megcsal, becsap, rászed, lóvá tesz, beugrat, bepaliz (bizalmas), átejt (bizalmas), átver (bizalmas), átdob (szleng), hülyít (bizalmas), szórakozik (valakivel) (bizalmas), átráz (bizalmas), javátít (tájnyelvi)
  • ámít, áltat, hiteget
  • (magába bolondít): elcsábít, behálóz, befűz (bizalmas), elcsavarja a fejét

billikom

főnév
  • serleg, kupa, ivókupa, kehely, duska (régies), pohár

bárd1

főnév
  • szekerce, fejsze, balta, fokos, topor (régies), pallos, tagló (régies), nyaktiló (régies), tomahawk (idegen), balaska (tájnyelvi), székács (tájnyelvi), hasogató (tájnyelvi)

csukódik

ige
  • záródik, becsapódik
  • kapcsolódik, gombolódik

égiháború

főnév
  • vihar, zivatar, szélvész, förgeteg, égzengés, mennydörgés, villámlás, nagyidő (régies)
  • veszekedés, perpatvar, botrány, csetepaté, cirkusz, civódás, civakodás, ramazúri, zenebona

lám

módosítószó
  • íme, ecce (idegen)
  • ugye

általános

melléknév
  • általános érvényű, egyetemes, univerzális, átfogó, generális, egyetemleges, elvont, általos (tájnyelvi)
  • elterjedt, közkeletű, ismert, szokásos, elfogadott, bevett, uralkodó, gyakori, mindennapos

alkalmaz

ige
  • használ, felhasznál, igénybe vesz, bánik (valamivel), boldogul (valamivel), él (valamivel)
  • gyakorol, űz, folytat
  • foglalkoztat, szerződtet, fogad, felfogad, fölvesz, megbíz, kenyeret ad (valakinek) (régies), fizet, bérel, felbérel, szegődtet (tájnyelvi)
  • vonatkoztat, foganatosít, átvisz, átfordít, lefordít, ráhúz (valamit valamire) (bizalmas)
  • átdolgoz, adaptál, átültet, hangszerel

aranyvessző

főnév
  • aranyosvessző, aranyruta

egyik-másik

névmás
  • egynéhány, egy-egy, némely, némelyik, olyik (választékos)

elillan

ige
  • elpárolog
  • (gáz): eloszlik, eltűnik, szétoszlik, elszökik
  • elmúlik, tovaszáll, eliramlik, elsuhan, szertefoszlik
  • megszökik, elmenekül, továbbáll, eloson, elsompolyog, kereket old, angolosan távozik, meglép (bizalmas), elszelel, elinal, elkotródik, eliszkol, elpucol (szleng), meglóg, eliszkódik (régies), megugrik (bizalmas), olajra lép (szleng), lelécel (szleng), felszívódik (szleng), megpattan (szleng) Sz: eltűnik, mint szürke szamár a ködben (szleng)

fenség

főnév
  • fenségesség, méltóság, ünnepélyesség, nagyszerűség, magasztosság, fennköltség
  • (megszólításként is): felség, uralkodó
  • őfelsége, őfensége

estefelé

határozószó
  • estendőn (tájnyelvi), estendén (tájnyelvi), szürkületkor, alkonyattájt, alkonyatkor, este

dekoratív

melléknév
  • díszítő, ornamentális (szaknyelvi), ornamentikai (szaknyelvi)
  • mutatós, tetszetős, csinos, szemrevaló, szép, helyre
  • festői, pompás

csillagvizsgáló

főnév
  • obszervatórium (szaknyelvi), csillagda (régies)

dörrenés

főnév
  • dörej, durranás, dördülés, pukkanás, robaj, robbanás, csattanás, roppanás, dübörgés, morajlás, harsogás, detonáció
  • lövés, puskalövés

értekezik

ige
  • tanácskozik, tárgyal, ülésezik, gyűlésezik, konferenciázik (régies), megvitat, dévánkodik (régies)
  • fejteget, tárgyal, taglal, előad, disszertál (régies)
  • (régies): tudakozik, tudakol

diákkor

főnév
  • tanulókor, diákévek, tanulóévek, diákság, egyetemi évek

borotva

főnév
  • beretva (tájnyelvi), borbélykés (régies), penge, kés, zsilett, kacor (régies), pofagyalu (szleng), sertebuldózer (szleng)
  • önborotva
  • villanyborotva

dühödt

melléknév
  • dühös, megdühödött, feldühített, dühöngő, bősz, bőszült, felbőszült, indulatos, felindult, ádáz, haragos, mérges, bosszús, felháborodott, nekivadult, eszeveszett, mérgelődő, dúló-fúló
  • tomboló (vihar)
  • szenvedélyes, bősz

eskü

főnév
  • fogadalom, esküvés, hit (régies), juramentum (idegen), fogadás (régies)
  • eskütétel
  • esküszöveg, esküforma