erkölcsös szinonimái
melléknév
- erényes, tisztességes, feddhetetlen, becsületes, jámbor, igaz, makulátlan, morális, etikus
- szeplőtlen, ártatlan
- (tájnyelvi): csökönyös (ló), önfejű, makacs, veszekedős (személy)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
lenéz
ige
- letekint, lepillant, alánéz, alátekint, lesandít, lebukkant (bizalmas)
- lemásol, leles, elles, lelop, lepuskáz (bizalmas), indigózik (szleng), kancsalít (szleng), lekopíroz, lekoppint (szleng), lekottáz (szleng), kukkerol (szleng), kuksizik (szleng)
- lebecsül, alábecsül, ócsárol, lefitymál, megvet, leköp, lekicsinyel, lekezel, lemosolyog, kiröhög, lesajnál (szleng), fütyül (valakire), fumigál Sz: a csizmáját se törölné bele; a sáros cipőjét se törülné belé; annyiba se veszi, mint a köpését; annyira becsül, mint a téli agárt; fölényesen kezel; huszonnyolcra vesz (szleng); kutyába se veszi; leereszkedően bánik (valakivel); levegőnek néz; magas lóról beszél; magasról szarik rá (durva); pillantásra se méltat; semmibe vesz; úgy néz rá, mint a lúd a piros kukoricára
- lelátogat, leutazik, leruccan (bizalmas), leugrik (bizalmas)
effektív
melléknév
- valóságos, meglevő, tényleges
- hatásos, hathatós, hatékony
- (régies): jelenlegi, mostani
elvet
ige
- eldob, elhajít, elrepít, ellódít, ellök (tájnyelvi)
- sutba dob, félrevet, megtagad
- elutasít, visszautasít, ellenez, visszadob, leszavaz
- elhint, elveteményez (tájnyelvi), elültet, eltesz (tájnyelvi), elszór (tájnyelvi)
elcsal
ige
- elédesget, csalogat, kecsegtet, odacsal, félrevezet, elbolondít
- elszipkáz (szleng), elzsarol, elcsehel (tájnyelvi), kicsal
egyre
határozószó
- szüntelenül, egyre-másra, nyakra-főre, folyvást, folytonosan, folyton, mindegyre, állandóan, egyfolytában, mindig, minduntalan, örökké, évről évre, szakadatlan, furtonfurt (régies), váltig, untig, éjjel-nappal, lépten-nyomon, vég nélkül, megszakítás nélkül, végeérhetetlenül, szakadatlanul, zavartalanul, mindétre (tájnyelvi)
- mindinkább, egyre tovább, hovatovább, mind jobban, egyre inkább, egyre jobban, fokozatosan
felbőszül, fölbőszül
ige
- feldühödik, tűzbe jön, méregbe gurul, dühbe gurul, megvadul, fölmérgesedik, elfogja a méreg, dührohamot kap, dühöng, felháborodik, begerjed, begurul, fölindul
felvetődik, fölvetőd
ige
- felszínre kerül, felszínre bukkan, felveszi magát (tájnyelvi)
- felmerül, szóba kerül, szóba jön, előkerül, előjön, megemlítődik
elül
ige
- átül
- elüldögél, megül, eltanyázik (tájnyelvi)
- elcsendesedik, lecsillapodik, enyhül, alábbhagy, csitul, elpihen (választékos), elnyugszik (választékos), abbamarad, elhallgat, (zaj) elhal, (szél) eláll
esetenként
határozószó
- ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, kivételesen, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)
elenged
ige
- elereszt, kienged, kiereszt
- (elengedi magát): kienged, lazít
- szabadon enged, szabadon bocsát, szabadjára enged, elold, elköt
- útnak indít, útra bocsát
- elbocsát
- elmulaszt, elszalaszt
- (régies): megbocsát, elnéz, megenged (régies)
fárasztó
melléknév
- fáradságos, kimerítő, idegfeszítő, hajszás, idegőrlő, megerőltető, gyötrelmes, verejtékes, kemény, vesződséges, nehéz, izzasztó, keserves, zsibbasztó, strapás (bizalmas), körömszakasztó (régies), döglesztő (durva)
- (pejoratív): unalmas, egyhangú, nyűgös, bosszantó, idegesítő