felbőszül, fölbőszül szinonimái

ige
  • feldühödik, tűzbe jön, méregbe gurul, dühbe gurul, megvadul, fölmérgesedik, elfogja a méreg, dührohamot kap, dühöng, felháborodik, begerjed, begurul, fölindul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bogár

főnév
  • (bizalmas): rovar
  • (tájnyelvi): légy
  • (tájnyelvi): méh
  • hóbort, mánia, rigolya, rögeszme, szeszély, vesszőparipa, dili, rapli (bizalmas), hepp (szleng)

szegről-végről

határozószó
  • távolról, éppen csak, alig-alig
  • szegről-végre, aprólékosan, töviről hegyire
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felbőszül, fölbőszül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fájdalmas

melléknév
  • fájó, fájós, érzékeny, sajgó, nyilalló, hasogató, szúró, égő, maró, fájdalmatos (tájnyelvi), fájlalatos (régies), jajos (régies)
  • kínzó, gyötrelmes, fájdalomteli
  • szomorú, gyászos, keserves, bús, szívet tépő, szívbe markoló, szívszaggató, csüggesztő, lehangoló, elszomorító
  • megkínzott, szenvedő, vigasztalan, megtört, lesújtott, gyötrődő, keserű, senyvedő

előrehalad

ige
  • előremegy, előrelép, előrejut, előretör, előrenyomul, előbbre jut
  • (idő): múlik, telik, szalad
  • fejlődik, boldogul, érvényesül

ellik

ige
  • fiadzik, fajzik (régies), kölykezik, szül, vemhedzik, vemhezik, világra hoz

egér

főnév
  • házi egér, mezei egér, pocik (tájnyelvi), gözü (tájnyelvi)
  • (lovon): gümő, daganat, duzzanat
  • (szleng): csaló, szélhámos
  • (szleng): gyáva
  • kurzormozgató (szaknyelvi)
  • (noteszgépen) pöcök, pocok (tréfás)
  • (szleng): újonc, kopasz (szleng)

fehéredik

ige
  • világosodik, tisztul, fehéreszik (tájnyelvi)
  • kopik, fakul, színét veszti
  • sápad, halványodik, elszíntelenedik, kifut a vér az arcából
  • őszül, deresedik (választékos), őszbe csavarodik (választékos)

felvisz, fölvisz

ige
  • felhord, felcipel, felcűgöl (tájnyelvi), felvonszol, (járművel) felszállít
  • felvezet, felkísér
  • (út, lépcső): felvezet, felmegy
  • (árat): felemel, felver
  • (régies): fellebbez
  • ráken, rávisz

muris

melléknév
  • (bizalmas): mulatságos, nevetséges, szórakoztató, mókás, bolondos, vicces, komikus, humoros, tréfás, habókos (tájnyelvi)
  • furcsa, szokatlan, különös, sajátságos, fura, bizarr

csigaház

főnév
  • csigahéj, csigateknő (régies)

császárgalóca

főnév
  • császárgomba, úrgomba

alacsony

melléknév
  • kis, kicsi, kicsiny, pöttöm, apró termetű, csipisz, kurta, dugó, töpszli, törpe, kerti törpe (szleng), babszem, Babszem Jankó, vakarcs, vakarék, mélynövésű, porbafingó (durva), seggdugasz (durva), alátermett (régies), csököti (tájnyelvi), kisszerű (tájnyelvi), szélébe szabott (tájnyelvi) Sz: ki se látszik a földből; alig látszik ki a földből; nem állt az esőre; akkora, mint a kutya ülve; hosszú, mint a karalábé kétrét; létráról szedi a földiepret; kettéfűrészelt óriás; megállt a növésben; összement a mosásban
  • csekély, sekély, jelentéktelen, elhanyagolható, kevés
  • (választékos): hitvány, alantas, silány, alpári, parlagi, nemtelen (régies), triviális (régies)

csúcsérték

főnév
  • maximum, amplitúdó (idegen), top, tetőzés, kulmináció (szaknyelvi)

festő

főnév
  • festőművész, képíró (régies), piktor (régies), pingász (tájnyelvi)
  • szobafestő, mázoló

fúródik

ige
  • (valamibe): behatol, beleáll
  • tolakodik (tájnyelvi), furakodik (régies), furakszik (régies)

ideggyógyintézet

főnév
  • elmegyógyintézet, őrültekháza, diliház (bizalmas), bolondokháza, bolondház (régies), tébolyda (régies), zárt intézet (bizalmas), vigyorgó (szleng), mosolygó (szleng), Hárs-hegy (bizalmas)

hangadó II.

főnév
  • vezér, fővezér, főkolompos (pejoratív), előcsahos (tréfás), korifeus (régies), bandavezér

felcseperedik, fölcs

ige
  • felnő, fölserdül, felgindárodik (tájnyelvi), felteperedik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): megvagyonosodik, feltör, kiemelkedik

ezüstös

melléknév
  • ezüstözött, ezüstszínű, ezüstfehér, szürkés, ólomfehér
  • deres, ősz
  • sápadt (holdfény)

félreállít

ige
  • félretesz, sarokba tesz, szögre akaszt
  • levált, mellőz, kitesz, meneszt, kirúg (bizalmas), kivág, kiszorít, kitúr, kisemmiz, talonba rak (bizalmas), skartba tesz (bizalmas), hidegre tesz (bizalmas)

halaszt

ige
  • elhalaszt, elodáz, odáz, elnapol, eltol, haladékot ad, későbbre hagy, felfüggeszt, halogat, kitol, hátráltat, késleltet, áttesz (időpontot)
  • húz-halaszt, elnyújt, húz

felforral, fölforral

ige
  • felfőz, felhevít, fellobbant (tájnyelvi), meglobbaszt (tájnyelvi), megrottyant (tájnyelvi), lobbint (tájnyelvi), permeszt (tájnyelvi)

elraktároz

ige
  • eltesz, felhalmoz, tartalékol, tárol, félretesz, félrerak, összehalmoz, összegyűjt, összehord, meghagy, megspórol (bizalmas)

feltálal, föltálal

ige
  • felszolgál, tálal, szervíroz, betálal (tájnyelvi), felad (bizalmas), felhord, körülhord, körülkínál
  • (pejoratív): elmond, előad, kibeszél, kifecseg

hámor

főnév
  • kovácsműhely, verőte (régies)