elcsal szinonimái

ige
  • elédesget, csalogat, kecsegtet, odacsal, félrevezet, elbolondít
  • elszipkáz (szleng), elzsarol, elcsehel (tájnyelvi), kicsal

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

horgászik

ige
  • pecázik, (halat) fog, picéz (tájnyelvi), cincázik (tájnyelvi)

kártérítés

főnév
  • kárpótlás, kártalanítás, elégtétel, fájdalomdíj, bánatpénz, jóvátétel
  • rekompenzálás, rekompenzáció (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elcsal szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyenesen

határozószó
  • közvetlenül, egyenest, sugáregyenesen, nyílegyenesen, simán, direkt, toronyiránt, légvonalban, árkon-bokron át, tüskön-bokron át, ungon-berken át
  • kiegyenesedve, feszesen, peckesen, katonásan, daliásan, délcegen, cövekesen
  • őszintén, nyíltan, tisztán, kereken, áperte (régies), nyilvánvalóan, becsületesen, félreérthetetlenül, magyarán, kertelés nélkül
  • éppen, éppenséggel, pontosan, apodiktice (idegen)

cserge

főnév
  • (tájnyelvi): takaró, gyapjúpokróc, gyapjútakaró, lazsnak (régies)

családfő

főnév
  • a ház ura, pater familias (idegen), családapa, családatya, háznépatya (régies), családgazda (tájnyelvi)

bizarr

melléknév
  • furcsa, fura, szokatlan, különös, sajátságos, torz, groteszk, meghökkentő, abszurd, szeszélyes, extravagáns (idegen), excentrikus, bogaras, hóbortos, rigolyás, raplis (bizalmas), különcködő

ejtőernyős

főnév
  • deszantos (szaknyelvi), ejés (szleng)

elnök

főnév
  • elölülő (régies), vezető, főnök, vezér (bizalmas), fejes (szleng), góré (szleng), prezidens (régies), séf (szleng)
  • államelnök, államfő

magasság

főnév
  • testmagasság, testhossz, nagyság, termet
  • égbolt, ég, menny, mennybolt, magas, világűr

barbár

melléknév
  • műveletlen, civilizálatlan, primitív, neveletlen, tanulatlan, tudatlan, kulturálatlan, faragatlan, parlagi, közönséges, vulgáris, pallérozatlan, csiszolatlan, bárdolatlan, útszéli
  • erőszakos, vandál, elvadult, vadóc (régies), nyers, zord, érzéstelen, otromba, kőszívű, durva, kíméletlen, embertelen, kegyetlen, brutális, állatias
  • zabolátlan, vad, szertelen

azután

határozószó
  • aztán, utána, majd, utóbb, később, rövidesen, utólag
  • továbbá, hasonlóképpen, dettó, másodszor, pro secundo (idegen)

beint

ige
  • behív, behí (tájnyelvi)
  • (valakinek) (szleng): elutasít Sz: elküld a fenébe (szleng); elküld a francba (szleng); elküld a pokolba; elküld melegebb éghajlatra (szleng)

előrehalad

ige
  • előremegy, előrelép, előrejut, előretör, előrenyomul, előbbre jut
  • (idő): múlik, telik, szalad
  • fejlődik, boldogul, érvényesül

éppenséggel

határozószó
  • éppen
  • tulajdonképpen

gereben

főnév
  • acélfésű, lenfésű, kenderfésű, gyapjúfésű, héhel (tájnyelvi), gyarató (tájnyelvi), kehely (tájnyelvi), héhő (tájnyelvi), ecset (tájnyelvi)

félretesz

ige
  • oldalra rak, félrerak, szögre akaszt, ad acta tesz (idegen), skartba tesz (régies), talonba tesz, elrak, eltesz
  • abbahagy, elfektet, elodáz, levesz, elnapol, elkerül, haladékot ad
  • megőriz, spórol (bizalmas), takarékoskodik, meghagy, megtakarít, fenntart, felhalmoz, elraktároz, tárol, tartalékol, tartogat, rezervál, csuporgat (tájnyelvi), dugacsol (tájnyelvi)
  • félreállít, mellőz, háttérbe szorít, eltávolít, levált, megszabadul, elküld, elbocsát

elcserél

ige
  • kicserél, elcsereberél, átvált
  • összecserél, összetéveszt, összekever

egzaltált

melléknév
  • szertelen, heves, szenvedélyes, lelkesült, elragadtatott, túlfűtött, szélsőséges, feldúlt, zaklatott, túlfeszített, bogaras, hóbortos, fura

elképeszt

ige
  • meglep, megdöbbent, meghökkent, elborzaszt, bámulatba ejt, konsternál (régies), megzavar, megrendít

felmelegedik, fölmel

ige
  • felmelegszik, fölmelegszik, bemelegszik, tüzesedik, felhevül, átforrósodik, fő, forr, izzik
  • elfűlik (tájnyelvi), felenyhül (tájnyelvi)
  • átmelegszik, kimelegszik
  • megbocsát, kiengesztelődik, felenged, megenyhül

élet

főnév
  • emberélet, lét, létezés, életmód, életvitel, életfolyamat, élés, fennállás
  • pályafutás, sors, életút, életpálya
  • világ
  • hatály, érvény, tartam
  • elevenség, derű, életöröm
  • megélhetés
  • (tájnyelvi): gabona, búza

csipeget

ige
  • csipdes, szemelget, csiperész (tájnyelvi), eszeget(szleng)

ellenszer

főnév
  • ellenméreg, antidotum (régies), antitoxin (szaknyelvi)

félrebeszél

ige
  • delirál (szaknyelvi), megiszamodik (tájnyelvi)
  • mellébeszél, eltér (tárgytól), sóderol (szleng)