erdészeti szinonimái

melléknév
  • erdőgazdasági

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csődít

ige
  • egybehív, összehív, összetrombitál, győgget (tájnyelvi), összeterel

éles

melléknév
  • borotvaéles, kifent, kiélezett, megélezett, megélesített Sz: éles, mint a borotva
  • heves, sajgó, kínzó, égető, maró, szaggató, hasogató, intenzív, akut
  • metsző, csípős, erős, hideg, dermesztő, friss, kemény
  • süvöltő, fülsiketítő, fülsértő, velőtrázó, harsány, rikoltó, visító
  • markáns, határozott
  • vakító, kápráztató
  • kíméletlen, könyörtelen, bántó, epés, pikírt (bizalmas), gúnyos, szarkasztikus (választékos), metsző (gúny)
  • (pillantás): szúrós, átható
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erdészeti szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eltűnik

ige
  • eltávozik, tovatűnik, sudamlik (régies), szétfoszlik, szertefoszlik, elenyészik, belevész (valamibe), nyoma vész, híre-hamva sincs, elvész a szeme elől (valakinek), köddé válik, semmivé válik, elpárolog (szleng), lelécel (bizalmas), felszívódik (szleng), felszivárog (szleng), elszivárog (szleng), kámfort játszik (szleng), kámforrá válik, elkámforog (tájnyelvi), elcsellen (tájnyelvi), földetlenné lesz (tájnyelvi) Sz: bottal üthetik a nyomát; csak hűlt helyét lelték; ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni; egyszeriben oda lett; elenyészett, mint a füst; elment iszli-muszliba; eloszlik, mint a buborék; elpárolog, mint a kámfor; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; eltűnik, mint Petőfi a kukoricásban; huzatot kap; szőrén-lábán elvész; világgá ment, mint a tót asszony pulykája
  • elrejtőzik, elillan, sunnyog (szleng), koltászol (szleng)

elárverez

ige
  • dobra üt, dobra ver, elkótyavetyél, elkótyál (régies), ellicitál (tájnyelvi), elmuntál (tájnyelvi), elárverez (tájnyelvi)

egyetlen I.

melléknév
  • egy, egyetlenegy, egyedüli, egy árva, egy szál
  • (pénzről tagadásban): egy huncut, egy megveszekedett, egy ócska, egy büdös

csorda

főnév
  • marhacsorda, gulya, nyáj, konda, ménes, barom (tájnyelvi), göböly (tájnyelvi), falka, raj
  • csapat
  • tömeg, csőcselék, horda, gyülevész nép, csürhe, banda, bagázs (bizalmas), csődület, sereg, boly, trupp (régies), pereputty (bizalmas), csata (tájnyelvi), közsereg (régies)

enciklopédia

főnév
  • ismerettár, lexikon

favágó

főnév
  • fejszés (régies), baltás (régies), fahasogató (régies), baltadzsi (régies), fatelepi munkás, rönkvágó
  • (régies): harkály, favágómadár

méhkaparás

főnév
  • abortusz, művi vetélés, küret (szaknyelvi), kaparás (bizalmas), terhességmegszakítás, abrázió (szaknyelvi), magzatelhajtás

börtönőr

főnév
  • fogházőr, fegyőr, foglár, hajdú, smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), profosz (régies), börtönész (tájnyelvi)

bombasiker

főnév
  • kasszasiker, bestseller (idegen)

cáfolat

főnév
  • elutasítás, tagadás, ellentmondás, ellenérv, visszautasítás, visszaverés, elvitatás, protestálás (régies), dementálás (idegen, régies), refutálás (régies), ellenvetés

fékező

melléknév
  • visszatartó, visszafogó, lassító, gátló, késleltető, akadályozó, represszív (idegen)

feltesz, föltesz

ige
  • felhelyez (választékos), felrak, felpakol, felerősít, ráerősít
  • felszállít, felültet (járműre)
  • odatesz (ételt)
  • kitesz (ékezetet)
  • elhatároz, tervbe vesz, eltökél, elszánja magát, szándékol, szándékozik, szándékában áll(valamiről)
  • feltételez, vélelmez (szaknyelvi), gyanít, sejt, vél, posztulál (szaknyelvi)

II.

főnév
  • (szleng): rendőr, nyomozó, detektív, zsaru (szleng), hekus (szleng), bobi (bizalmas), közeg (tréfás), szerv (szleng), zsernyák (szleng), zsé (szleng), jard (szleng), szimat (szleng), kopó (szleng), fakabát (szleng), andris (szleng), fagylaltos (szleng), jagelló (szleng), pingvin (szleng), tuskó (bizalmas)

gőgicsél

ige
  • gagyog, gügyög, gagyatol (régies), dödög (tájnyelvi), csácsorog (tájnyelvi)

eredeztet

ige
  • származtat, levezet, derivál (szaknyelvi)

eltérít

ige
  • kitérít, elfordít
  • (szándékától): eltántorít, elállít (tájnyelvi)
  • (figyelmet): elvon, elterel

ezáltal

határozószó
  • ezzel, evvel

gikszer

főnév
  • baklövés, tévedés, ballépés, botlás, melléfogás, hiba, malőr (bizalmas)
  • baki (bizalmas), nyelvbotlás

értesítő

főnév
  • értesítő könyv, ellenőrző könyv, bizonyítvány, évkönyv (régies)
  • értesítés, közlöny, értesítvény, avizó (idegen)

eldugott

melléknév
  • félreeső, Isten háta mögötti

fakul

ige
  • halványodik, halványul, színtelenedik, ereszt (színt), színét hagyja, színét veszti, keshed (tájnyelvi), fakódik (tájnyelvi), hagyul (tájnyelvi), hókul (tájnyelvi)
  • sápad

gonoszság

főnév
  • gazság, aljasság, alávalóság, alantasság, galádság, latorság (régies), elvetemültség, rosszaság, maleficium (régies), rosszindulat, infámia (régies), rosszlelkűség, rosszakarat, álnokság
  • gaztett, gonosztett, bűntett, bűn