elárverez szinonimái

ige
  • dobra üt, dobra ver, elkótyavetyél, elkótyál (régies), ellicitál (tájnyelvi), elmuntál (tájnyelvi), elárverez (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

havas II.

főnév
  • hegy, hegylánc
  • orom

gyenge, gyönge I.

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elárverez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

égető

melléknév
  • perzselő, forró, parázsló, izzó, égő, lángoló, tűző, tüzes, tikkasztó, hevítő, rekkenő, fullasztó, fojtó, sütős (tájnyelvi)
  • égő, sajgó, kínzó, mardosó, maró, csípő, csípős, kausztikus (idegen)
  • sürgős, sürgető, szorongató, határidős, fontos, akut, halasztást nem tűrő, életbe vágó, alapvető, kényszerítő, szükséges, nyomasztó, flagráns (idegen)

csempész1

ige
  • síbol (szleng), smugliz (bizalmas)
  • belecsúsztat, szöktet
  • (valamit valamibe): belecsempész, belelop

cucc

főnév
  • (bizalmas): holmi, dolog, csomag, cókmók, poggyász, cúmó (szleng), ringy-rongy, batyu, motyó (bizalmas), hóbelevanc (bizalmas), limlom, ruha, gönc (szleng), hacuka (bizalmas), ancúg (bizalmas), felszerelés, betyárbútor (régies)

billentyűzet

főnév
  • billentyűsor, tasztatúra (idegen), klaviatúra (szaknyelvi), manuál (szaknyelvi), taszter (idegen)

egyszólamú

melléknév
  • homofon (szaknyelvi), monofonikus (szaknyelvi), unisono (szaknyelvi)

elmefuttatás

főnév
  • eszmefuttatás, fejtegetés, elmélkedés

lyuggat

ige
  • kifurkál, lyukaszt, lyuggat (tájnyelvi), lyukdall (tájnyelvi)

bánásmód

főnév
  • viselkedésmód, elbánás, eljárás, kezelés

autogejzer, autogejz

főnév
  • vízmelegítő, melegvíz-szolgáltató készülék (szaknyelvi), bojler

befűt

ige
  • begyújt, tüzet rak, (kazánt) felfűt, bedurrant (tréfás), betüzel (tájnyelvi), beböffent (tájnyelvi), bedörrent (tájnyelvi), behevít (tájnyelvi), bekongat (tájnyelvi), bepernyeszt (tájnyelvi)
  • (helyiséget): átfűt, bemelegít, felmelegít
  • (valakinek): elintéz (valamit), megtáncoltat, megszorongat, elbánik (valakivel), kitol (valakivel) (bizalmas), betesz (valakinek) (szleng), alátesz (valakinek) (szleng), betart (valakinek) (szleng)

előítélet

főnév
  • elfogultság, prejudícium (szaknyelvi), balítélet (régies), megkülönböztetés, intolerancia, dogmatizmus (idegen)

engedetlenség

főnév
  • szófogadatlanság, ellenszegülés, fegyelemsértés, ellenállás, renitencia (régies), makacskodás, makacsság, önfejűség, akaratosság, nyakasság, nyakaskodás, konokság, dac, dacoskodás, megátalkodottság, durca (régies)

gégészet

főnév
  • laringológia (szaknyelvi)

félő

melléknév
  • félős, félénk

elbájoló

melléknév
  • elragadó, megragadó, elbűvölő, megnyerő, bűbájos, vonzó, lenyűgöző, lebilincselő, varázslatos, megbabonázó, igéző, megejtő, elkápráztató, káprázatos

édesanya

főnév
  • szülőanya, anya, mama, anyika, anyácska, anyuka, anyuska, mamácska, mamóka, mámi, mamuska, mámika, anyuci, szüle (tájnyelvi), édesmama (tájnyelvi), édesszüle (tájnyelvi), édes (tájnyelvi), kedvesanya (tájnyelvi), muter (szleng)

elidegenedik

ige
  • elhidegül, eltávolodik

felkapott, fölkapott

melléknév
  • divatos, népszerű, közkedvelt, időszerű, divatban lévő, keresett, kurrens, felvett (régies), nagymenő (szleng), felkapi (tájnyelvi), en vogue (idegen)

eleje

főnév
  • kezdet, kezdőpont, kiindulópont, origó (szaknyelvi), rajt, start (bizalmas), kezdés
  • (tájnyelvi): színe-java, színe-virága, legjava, elit, krém (bizalmas)

csigavér

módosítószó
  • türelem!, nyugalom!, nyugi!, hidegvér!

elkövetkezik

ige
  • bekövetkezik, eljön, elérkezik, sor kerül (valamire), beteljesedik, megvalósul, realizálódik

felnőtt, fölnőtt

melléknév, főnév
  • nagy, kifejlett, meglett, embernyi, érett, kinőtt (régies), teljes korú, nagykorú, önjogú, dolgozó, pénzkereső
  • emberes, férfias
  • anyányi