fékező szinonimái

melléknév
  • visszatartó, visszafogó, lassító, gátló, késleltető, akadályozó, represszív (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felindult, fölindult

melléknév
  • bosszús, zaklatott, nyugtalan, felkavart, izgatott, ingerült, felháborodott, ideges, háborgó, haragos, dühös, dühödt, mérges, feldúlt, bősz, hisztérikus (idegen)
  • felajzott, felélénkült, felvillanyozott, eksztatikus (idegen)

felvilágosít, fölvil

ige
  • tájékoztat, informál, megmagyaráz, megvilágít, megértet (valakivel valamit), felokosít (tájnyelvi), kiokosít, megokosít (tájnyelvi), kitanít (bizalmas), útbaigazít, feleszel (tájnyelvi), felnyitja a szemét (valakinek), beavat (valamibe), felhomályosít (tréfás)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fékező szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ezred3

főnév
  • regiment, regement (tájnyelvi)
  • (régies): hadsereg, sereg
  • sokaság, tömeg

előítélet

főnév
  • elfogultság, prejudícium (szaknyelvi), balítélet (régies), megkülönböztetés, intolerancia, dogmatizmus (idegen)

ellenálló

melléknév
  • tartós, időtálló
  • ellenállóképes, edzett, szívós, erős, immúnis (szaknyelvi)
  • ellenszegülő, makacs, konok, nyakas, dacos, önfejű, csökönyös, akaratos, makrancos, fegyelmezetlen, engedetlen, szófogadatlan, felkelő, lázadó, kuruc, zendülő, rebellis (régies), inszurgens (régies), forradalmár

dzsungel

főnév
  • őserdő, esőerdő, rengeteg
  • zűrzavar, kuszaság, összevisszaság, tömkeleg, dzsumbuj (bizalmas)

fazekas

főnév
  • agyagműves, cserepes, edényesmester (tájnyelvi), tálasmester (tájnyelvi), csupros (tájnyelvi), fazokas (tájnyelvi), gerencsér (tájnyelvi), gölöncsér (tájnyelvi), boda (régies), sárvarga (tájnyelvi)

feltűnik, föltűnik

ige
  • megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
  • szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
  • (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik

múlik

ige
  • szűnik, tűnik, csökken, csillapodik, enyhül, oszlik
  • kimúlik, meghal, elpusztul
  • (idő): telik, megy, repül, rohan, halad, fut, szalad, pereg, elszáll, eljár, elillan, tovaröppen (választékos)
  • (évet): betölt, túlhalad
  • (valakin, valamin): függ (valakitől, valamitől), áll (valakin, valamin)

cseppent, csöppent

ige
  • csepegtet, csurrant
  • (tájnyelvi): (tehenet) fej

családtag

főnév
  • hozzátartozó, rokon, retyerutya (tájnyelvi)

akasztó

főnév
  • ruhaakasztó, vállfa, fogas
  • hurok, fül, karika, kampó, horog, fülecs (régies)

csordás

főnév
  • tehénpásztor, marhapásztor, barompásztor, baromőr (régies), csordapásztor (régies), ökörhajcsár, ökörpásztor, tehenészlegény, gulyás

fenyőerdő

főnév
  • fenyves, fenyves erdő, tűlevelű erdő, bojtos (tájnyelvi)

frigy

főnév
  • szövetség, szerződés, kötelék, kötés (régies), egyezmény
  • (választékos): házasság, nász
  • (régies): fegyverszünet, békekötés

hülyéskedik

ige
  • tréfálkozik, bolondozik, idétlenkedik, viccelődik, hülyít (bizalmas), blődlizik (szleng)

halogat

ige
  • halaszt, húz-halaszt, háringál (tájnyelvi), szöszörészik, elodáz, elnapol, kitol, haladékot ad, elnyújt, későbbre tesz, későbbre hagy, patópáloskodik (választékos), késleltet, lassít, hátráltat Sz: húzza-halasztja, mint cigány az akasztást

fel, föl

határozószó
  • felfelé, magasra, magasba, ég felé, felfele (tájnyelvi)

évzáró

melléknév
  • évbúcsúztató

felnő, fölnő

ige
  • megnő, felnövekszik, felserdül, felcseperedik, felnőtté válik, cseperezik (tájnyelvi), felgingárodik (tájnyelvi), megiperedik (tájnyelvi), felsúdul (tájnyelvi), felterem (tájnyelvi), kifejlődik
  • kivirul, kivirágzik
  • felnevelkedik Sz: veri az anyja tolla; kinőtt az Isten markából; benőtt a feje lágya; nem lehet már az ágy alá dugni; liba volt, most lúd; nem játszik már dióst

hajszálrugó

főnév
  • órarugó

felemás

melléknév
  • különböző, eltérő, kétnemű
  • hibrid, abajdóc (tájnyelvi)
  • határozatlan, visszás

előteremt

ige
  • előkerít, megkerít, kerít, megkeres, kikeres, elővarázsol (tréfás), létrehoz, kiizzad (bizalmas), produkál, előállít, felhajt (bizalmas), felhajszol (bizalmas), beszerez, megszerez, gondoskodik (valamiről), szert tesz, előpenderít (tájnyelvi), előszerez (tájnyelvi), beteremt (tájnyelvi), kisikerít (tájnyelvi)

felsorakoztat, fölso

ige
  • sorba állít, sorba rak, glédába állít, felállít, elrendez
  • felvonultat, összetoboroz, mozgósít, összevon, gyülekeztet, egybehív, összehív, összecsődít
  • felsorol, összeír, számba vesz, részletez

hallgató I.

melléknév
  • néma, fülelő, figyelő, csendes
  • szótlan, hangtalan