favágó szinonimái

főnév
  • fejszés (régies), baltás (régies), fahasogató (régies), baltadzsi (régies), fatelepi munkás, rönkvágó
  • (régies): harkály, favágómadár

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

esküdt I.

melléknév
  • hites (régies)
  • (ellenség): ádáz, engesztelhetetlen, halálos, kibékíthetetlen

nemlét

főnév
  • nihil (választékos), nirvána (választékos)
  • semmi, megsemmisülés, semmiség, nemlétezés
  • űr
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a favágó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

észrevétel

főnév
  • megjegyzés, megállapítás, reflexió, hozzászólás, felszólalás, vélemény, kommentár, meglátás, fölismerés, obszerváció (régies), értelmezés, interpretáció, reklamáció
  • adalék

elmefuttatás

főnév
  • eszmefuttatás, fejtegetés, elmélkedés

elhuny

ige
  • (választékos): meghal, elhalálozik, eltávozik, elhal (régies), halálát leli, elmegy (bizalmas), elpihen (választékos), exitál (szaknyelvi) Sz: jobblétre szenderül; kiadja a lelkét; elköltözik a másvilágra; eltávozik az élők sorából; alulról szagolja az ibolyát
  • (tűz) (régies): kihuny, kialszik, elhamvad

dörgedelmes

melléknév
  • dörgő, mennydörgésszerű, mennydörgő, fulmináns (idegen), viharos, tomboló, heves, eget verő
  • feddő, fenyegető, rosszalló

fajankó

főnév
  • fafej, tökfilkó, tökfej, balek, tuskó (bizalmas), suttyó, tahó (bizalmas), surmó, hólyag (bizalmas), bunkó (bizalmas), golyhó (tájnyelvi), mihók (tájnyelvi), fatülök (tájnyelvi), tökkolop (tájnyelvi)

félrehív

ige
  • félreszólít, elszólít, elhív, magához kér

monostor

főnév
  • kolostor, rendház, apátság, szerzetház (régies), monasztérium (régies)

csápol

ige
  • hadonászik

cin

főnév
  • ón, bádog

agrármérnök

főnév
  • mezőgazdasági mérnök, mezőgazdász, agronómus, mezőgazda (régies), gazdamérnök (régies)

csínja-bínja

főnév
  • fortély, fogás, trükk, nyitja (valaminek), kulcsa (valaminek), forsza (valaminek), éle-ügye (tájnyelvi), írja-bírja (tájnyelvi)

feltűnik, föltűnik

ige
  • megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
  • szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
  • (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik

forrás

főnév
  • buzogás, pezsgés, habzás, bugyborékolás
  • eredet, ősforrás (választékos), származás, keletkezés, forrásvidék, lelőhely, vízfő (régies), forradék (régies), buzgás (szaknyelvi), bugyorgó (tájnyelvi)
  • góc, ok
  • kútfő, kútforrás (régies), tudósító, hírforrás
  • forrásmű, forrásmunka
  • alap, anyagi eszközök

I.

főnév
  • hőenergia, meleg, melegség, forróság
  • hőség

hajócsavar

főnév
  • hajtócsavar, propeller (szaknyelvi)

fázós

melléknév
  • fázékony, fagyos, didergős, borzongós, fázinkós (tájnyelvi), jeges (tájnyelvi), dérütötte (tájnyelvi), dérvett (tájnyelvi) Sz: rossz telelő, mint a szegény ember lova

este II.

főnév
  • est, estve (régies), esthajnal (régies), napnyugta, napest (régies), napszállat (régies), napszentület (tájnyelvi)
  • alkony, alkonyat, szürkület
  • előeste

félhomály

főnév
  • szürkület, derengés, alkonyat, homályosság, sötétedés, árnyéklat (régies), clair-obscur (idegen)

hadianyag

főnév
  • ostromszer, hadieszköz, muníció (szaknyelvi)
  • fegyverzet, arzenál (szaknyelvi), felszerelés

feketézés

főnév
  • kávéivás, kávézás
  • üzérkedés, nyerészkedés, csencselés (bizalmas), seftelés (bizalmas), kupeckedés (bizalmas), kufárkodás

élő I.

melléknév
  • életben lévő, eleven, létező, viruló
  • érvényes, működő, aktív, tevékeny, termékeny, ható, hívó (szokás), tartózkodó, tenyésző
  • lakó
  • élethű, valós, valóságos, reális, életszerű
  • (adás): egyenes, helyszíni

felmar, fölmar

ige
  • fölsebez, feltép, fölszaggat, megrongál, összemar, szétmar, megtámad, kirág, felesz (tájnyelvi), erodál (idegen), korrodál

hajlás

főnév
  • ívelés, görbülés, görbület, kanyarodás, dőlés
  • görbeség, ív, kajács (tájnyelvi)
  • elhajlás, eltérés
  • esés, ereszkedés, lejtés
  • lejtő, lanka, rézsű
  • kaptató
  • (régies): vonzódás, hajlam, hajlandóság, hasonlás
  • pártolás