favágó szinonimái
főnév
- fejszés (régies), baltás (régies), fahasogató (régies), baltadzsi (régies), fatelepi munkás, rönkvágó
- (régies): harkály, favágómadár
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
feszt
határozószó
- (bizalmas): folyton, mindig, állandóan, szüntelenül, lépten-nyomon, télen-nyáron
- kitartóan, szívósan
- erősen, szilárdan
észrevétel
főnév
- megjegyzés, megállapítás, reflexió, hozzászólás, felszólalás, vélemény, kommentár, meglátás, fölismerés, obszerváció (régies), értelmezés, interpretáció, reklamáció
- adalék
elhuny
ige
- (választékos): meghal, elhalálozik, eltávozik, elhal (régies), halálát leli, elmegy (bizalmas), elpihen (választékos), exitál (szaknyelvi) Sz: jobblétre szenderül; kiadja a lelkét; elköltözik a másvilágra; eltávozik az élők sorából; alulról szagolja az ibolyát
- (tűz) (régies): kihuny, kialszik, elhamvad
dörgedelmes
melléknév
- dörgő, mennydörgésszerű, mennydörgő, fulmináns (idegen), viharos, tomboló, heves, eget verő
- feddő, fenyegető, rosszalló
fajankó
főnév
- fafej, tökfilkó, tökfej, balek, tuskó (bizalmas), suttyó, tahó (bizalmas), surmó, hólyag (bizalmas), bunkó (bizalmas), golyhó (tájnyelvi), mihók (tájnyelvi), fatülök (tájnyelvi), tökkolop (tájnyelvi)
agrármérnök
főnév
- mezőgazdasági mérnök, mezőgazdász, agronómus, mezőgazda (régies), gazdamérnök (régies)
csínja-bínja
főnév
- fortély, fogás, trükk, nyitja (valaminek), kulcsa (valaminek), forsza (valaminek), éle-ügye (tájnyelvi), írja-bírja (tájnyelvi)
feltűnik, föltűnik
ige
- megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
- szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
- (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik
forrás
főnév
- buzogás, pezsgés, habzás, bugyborékolás
- eredet, ősforrás (választékos), származás, keletkezés, forrásvidék, lelőhely, vízfő (régies), forradék (régies), buzgás (szaknyelvi), bugyorgó (tájnyelvi)
- góc, ok
- kútfő, kútforrás (régies), tudósító, hírforrás
- forrásmű, forrásmunka
- alap, anyagi eszközök
fázós
melléknév
- fázékony, fagyos, didergős, borzongós, fázinkós (tájnyelvi), jeges (tájnyelvi), dérütötte (tájnyelvi), dérvett (tájnyelvi) Sz: rossz telelő, mint a szegény ember lova
este II.
főnév
- est, estve (régies), esthajnal (régies), napnyugta, napest (régies), napszállat (régies), napszentület (tájnyelvi)
- alkony, alkonyat, szürkület
- előeste
félhomály
főnév
- szürkület, derengés, alkonyat, homályosság, sötétedés, árnyéklat (régies), clair-obscur (idegen)
hadianyag
főnév
- ostromszer, hadieszköz, muníció (szaknyelvi)
- fegyverzet, arzenál (szaknyelvi), felszerelés
feketézés
főnév
- kávéivás, kávézás
- üzérkedés, nyerészkedés, csencselés (bizalmas), seftelés (bizalmas), kupeckedés (bizalmas), kufárkodás
élő I.
melléknév
- életben lévő, eleven, létező, viruló
- érvényes, működő, aktív, tevékeny, termékeny, ható, hívó (szokás), tartózkodó, tenyésző
- lakó
- élethű, valós, valóságos, reális, életszerű
- (adás): egyenes, helyszíni
felmar, fölmar
ige
- fölsebez, feltép, fölszaggat, megrongál, összemar, szétmar, megtámad, kirág, felesz (tájnyelvi), erodál (idegen), korrodál
hajlás
főnév
- ívelés, görbülés, görbület, kanyarodás, dőlés
- görbeség, ív, kajács (tájnyelvi)
- elhajlás, eltérés
- esés, ereszkedés, lejtés
- lejtő, lanka, rézsű
- kaptató
- (régies): vonzódás, hajlam, hajlandóság, hasonlás
- pártolás