feltesz, föltesz szinonimái
ige
- felhelyez (választékos), felrak, felpakol, felerősít, ráerősít
- felszállít, felültet (járműre)
- odatesz (ételt)
- kitesz (ékezetet)
- elhatároz, tervbe vesz, eltökél, elszánja magát, szándékol, szándékozik, szándékában áll(valamiről)
- feltételez, vélelmez (szaknyelvi), gyanít, sejt, vél, posztulál (szaknyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
felhoz, fölhoz
ige
- felhúz, felhord, felcipel, felvonszol, felcűgöl (tájnyelvi), felszállít, felemel, kiemel
- (labdát) felvezet
- előhoz, felidéz, felelevenít, hivatkozik, idéz, említ, szóba hoz, szóvá tesz, előáll (valamivel), említést tesz, utal, céloz, felvet, érint, előáll, előhozakodik, felhozakodik (tájnyelvi)
engedetlenség
főnév
- szófogadatlanság, ellenszegülés, fegyelemsértés, ellenállás, renitencia (régies), makacskodás, makacsság, önfejűség, akaratosság, nyakasság, nyakaskodás, konokság, dac, dacoskodás, megátalkodottság, durca (régies)
eltűnik
ige
- eltávozik, tovatűnik, sudamlik (régies), szétfoszlik, szertefoszlik, elenyészik, belevész (valamibe), nyoma vész, híre-hamva sincs, elvész a szeme elől (valakinek), köddé válik, semmivé válik, elpárolog (szleng), lelécel (bizalmas), felszívódik (szleng), felszivárog (szleng), elszivárog (szleng), kámfort játszik (szleng), kámforrá válik, elkámforog (tájnyelvi), elcsellen (tájnyelvi), földetlenné lesz (tájnyelvi) Sz: bottal üthetik a nyomát; csak hűlt helyét lelték; ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni; egyszeriben oda lett; elenyészett, mint a füst; elment iszli-muszliba; eloszlik, mint a buborék; elpárolog, mint a kámfor; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; eltűnik, mint Petőfi a kukoricásban; huzatot kap; szőrén-lábán elvész; világgá ment, mint a tót asszony pulykája
- elrejtőzik, elillan, sunnyog (szleng), koltászol (szleng)
elernyed
ige
- elerőtlenedik, elgyöngül, ellazul, ellankad, eltikkad, elbágyad, elpilled, elkókad, elzsibbad, ellanyhul
- belohad, elsenyved, elsorvad
- (tájnyelvi): szétfoszlik, szétfeslik, szétszakadozik, elmállik, lettyed (tájnyelvi), elritkul (tájnyelvi)
forrás
főnév
- buzogás, pezsgés, habzás, bugyborékolás
- eredet, ősforrás (választékos), származás, keletkezés, forrásvidék, lelőhely, vízfő (régies), forradék (régies), buzgás (szaknyelvi), bugyorgó (tájnyelvi)
- góc, ok
- kútfő, kútforrás (régies), tudósító, hírforrás
- forrásmű, forrásmunka
- alap, anyagi eszközök
frigy
főnév
- szövetség, szerződés, kötelék, kötés (régies), egyezmény
- (választékos): házasság, nász
- (régies): fegyverszünet, békekötés
ismétlés
főnév
- szajkózás (bizalmas)
- gyakorlás
- újrázás, visszajátszás, repetíció (idegen), reprodukálás
- osztályismétlés, bukás
hemzseg
ige
- nyüzsög, tolong, özönlik, rajzik, zsibong, bizseg (tájnyelvi), bozsog (tájnyelvi), pezseg (régies), pizseg (tájnyelvi)
- bővelkedik, tele van (valamivel)(valaminek)
feltör, föltör
ige
- széttör, megtör
- (talajt): felszánt
- (zárat): felfeszít, kifeszít
- kidörzsöl, feldörzsöl, felhorzsol, felsebez, felsért, kisebesít
- előbuggyan, felbuggyan, előtör, feltör, felfakad, előjön, feljön, felbuzog, kilövell, felszökik, felforrik (tájnyelvi)
- felszakad (választékos), kitör (valakiből)
- felküzdi magát, beérkezik, befut (bizalmas), előretör, az élre tör, feljön
- meggazdagodik
helyre
melléknév
- ügyes, derék, talpraesett, fürge (régies)
- helyes, jóképű, szemrevaló, csinos, nyalka, fess