mely szinonimái

névmás
  • melyik
  • mi
  • (választékos): mennyire, milyen
  • amely

mély I. szinonimái

melléknév
  • feneketlen, bemélyedő, mélységes
  • alt
  • basszus
  • veláris (szaknyelvi)
  • elmélyült, alapos, mélyenszántó, mélyreható, okszerű, lényeges, állandó, átfogó, beható, átható, intenzív, erős
  • (hang): öblös, dörmögő
  • sötét, árnyékos, telített

mély II. szinonimái

főnév
  • mélység, mélyedés, fenék, mélypont

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

durranás

főnév
  • dörrenés, dörej, dördülés, pukkanás, puffanás, robaj, robbanás, csattanás, roppanás, dübörgés, morajlás, harsogás, detonáció (idegen)
  • lövés
  • (szleng): szenzáció (bizalmas), teljesítmény, siker

kabaré

főnév
  • kabarészínház, revüszínház, revü
  • mulató, orfeum (régies), varieté (szaknyelvi)
  • hűhó, felhajtás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mely szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megszáll

ige
  • elfoglal, bevesz, bekerít, birtokba vesz, meghódít, leigáz, okkupál (régies)
  • elözönöl, ellep
  • hatalmába ejt, hatalmába kerít, beleköltözik(valamiről)
  • elhelyezkedik, meghál, megalszik, megállapodik (régies), megtelepedik, megtelepszik, felüti tanyáját, tábort üt, tartózkodik, dekkol (szleng), meghúzódik, bevackol (bizalmas), befészkeli magát, időzik, tanyázik, hajlékra talál, meghúzza magát, betér (valahova)
  • (tájnyelvi): alászáll, megülepedik, megülepszik, leapad

magtalan

melléknév
  • meddő, terméketlen, gyümölcstelen, gyerektelen, gyermektelen
  • nemzésképtelen, steril
  • hiábavaló, tartalmatlan

litván

melléknév, főnév
  • litvániai, litváni (régies)

különbözik, különböz

ige
  • eltér, elüt, differál, divergál (szaknyelvi), megoszlik, elformásul (tájnyelvi)(szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): civódik, veszekszik, torzsalkodik, összekülönbözik

megver

ige
  • bánt, bántalmaz, elver, összever, agyba-főbe ver, megrak (bizalmas), elnadrágol, elrak (bizalmas), helybenhagy, elcsépel, ellátja a baját (valakinek), meggyapál (bizalmas), megnyakal (tájnyelvi), megdögönyöz, eldönget, meggyomroz, kiporol, elporol, megbunyóz (szleng), megruház (bizalmas), elfenekel, fenekére ver, eltángál, elpáhol, elnáspángol, elegyenget, elpüföl, megkalapál (bizalmas), elagyabugyál, meghirigel (szleng), elhúzza a nótáját, elhegedüli a nótáját, megagyal (tájnyelvi), megabriktol (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), eldéklinál (tájnyelvi), elfinakol (tájnyelvi), ellapogat (tájnyelvi), megaprogat (tájnyelvi), megdádáz (bizalmas) Sz: kiporolja a nadrágját; lekapja a tíz körméről; úgy elveri, hogy az eget is nagybőgőnek nézi; letöri a derekát; szíjat hasít a hátából; elveri, mint szódás a lovát; eljáratja vele a kállai kettőst; ráhúzza a cigánynadrágot; bottal méri végig a farát; eljáratja vele az ebek táncát; megvágja, mint béres a dohányt; megadja a bélését a posztónak; kiadja neki az apait-anyait; alfelére üti a nemesi pecsétet; megvendégeli az ajtó mögül; ott is csípi, ahol nem viszket; elhegedüli rajta a Szent Dávid nótáját; hupikék nadrágot szab neki jajvörös posztóból; somfahájjal kenegeti; jóllakatja somfakolbásszal; laposra veri; átalakítja a fazonját; megváltoztatja a személyleírását; összekócolja a fogsorát
  • legyőz, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), felülkerekedik (valakin), erőt vesz (valakin) (régies)
  • (tájnyelvi): megbabonáz, szemmel ver
  • (eső): megáztat, átáztat

mozdonyvezető

főnév
  • masiniszta (régies), gépkezelő, gépész, vezér (bizalmas), vasutas (bizalmas)

kocka

főnév
  • (szaknyelvi): hexaéder (szaknyelvi), hatlap (régies)
  • dobókocka
  • négyzet, mező, négyzetrács

kiterít

ige
  • széthajt, kihajt, kibont
  • kitár, széttár, kiterjeszt, kifeszít
  • szétszór, szétterít
  • kiakaszt, kiaggat, kitereget
  • felravataloz, ravatalra tesz, elnyújtóztat (tájnyelvi), kinyújtóztat (tájnyelvi)

helyreigazít

ige
  • visszahelyez, visszaállít, visszatesz, visszarak, helyrerak, reponál (szaknyelvi)
  • helyesbít, kijavít, kiigazít, korrigál, rektifikál (régies), restituál (szaknyelvi), emendál (régies)

korhű

melléknév
  • stílszerű, stílusos
  • korabeli, egyidejű

muzsik

főnév
  • paraszt, földműves, földművelő, pór (régies), gazdálkodó, gazda, farmer, szántóvető (régies), falusi, vidéki, csorvasz (tájnyelvi), csahúr (tájnyelvi), bögőcs (tájnyelvi)

növeszt

ige
  • terem, hoz, hajt, nevel, ereszt
  • nagyít, növel, fejleszt

csontváz

főnév
  • tetemváz (régies), szkeleton (idegen)
  • csontrendszer, csontozat
  • (pejoratív): csontkollekció, gebe, madárijesztő, csont és bőr, saját maga árnyéka, egyszálbél, piszkafa, paszulykaró (tájnyelvi), konyhagyalázó (tájnyelvi)
  • halál, kaszás

rabol

ige
  • lop, haramiáskodik (régies), fosztogat, zsákmányol, dézsmál, prédál (régies), ragadoz (régies)
  • eltulajdonít, elvesz, elszed, kirámol (szleng), kicsontoz (szleng), kipucol (szleng), kifoszt, kirabol
  • elrabol, elragad (választékos), eloroz (választékos), elhurcol
  • harácsol, szerez, összelop, lopkod, happol (bizalmas), zabrál (pejoratív)
  • (szaknyelvi): benyúl, cserél (kártyában)

ötvöz

ige
  • összeolvaszt, eggyé olvaszt, elegyít
  • kombinál
  • szerkeszt, fogalmaz, javítgat

mélypont

főnév
  • talppont, minimum, nadír (szaknyelvi)
  • depresszió, krízis, hullámvölgy

megrovás

főnév
  • dorgálás, feddés, korholás, szapulás, lehordás (bizalmas), pirongatás, fejmosás (bizalmas), helytelenítés, szidás, letolás (bizalmas)
  • büntetés, fenyítés, intés, fegyelem

mintakép

főnév
  • minta, eszmény, eszménykép, ideál, példa, példakép

összeroppan

ige
  • összetörik, széttörik, elhasad, megreped
  • megsemmisül
  • megtörik, tönkremegy, lerobban (szleng), kiborul (bizalmas), kikészül (szleng), kipurcan (szleng), szétesik

mérges

melléknév
  • mérgező, toxikus (szaknyelvi), pusztító, káros, egészségtelen, halálos, maszlagos (tájnyelvi), mételyező (tájnyelvi)
  • gyulladásos, fertőzött, gennyes
  • dühös, dühödt, haragos, bosszús, ingerült, felháborodott, felbőszült, bősz, mérgeskedő, felindult, haragvó, veszekedő, harapós, morózus, zabos, kötekedő, viperafajzat (választékos), ergellős (tájnyelvi) Sz: aligha meg nem eszi a méreg; bömböl, mint a bika; dühben van, mint a pap szamara a korpától; elfutotta a méreg; eszi a lúg a nyakát; feni az agyarát (valakire); kijött a sodrából, mint a vásárhelyi madzag; nagy mája van; olyan mérges, mint a vérkelés; olyan, mint a láncos kutya; olyan, mint az ért kelés; szikrát hány a szeme; úgy néz rá, mintha meg akarná enni; véres a szeme

mandzsetta

főnév
  • kézelő, kisgallér (tájnyelvi)
  • karvédő
  • (szaknyelvi): csőkarmantyú
  • (szaknyelvi): gumipárna

mondvacsinált

melléknév
  • (pejoratív): látszólagos, keresett, színlelt, mesterkélt, erőltetett, hamis, hajánál fogva előrángatott, kiagyalt, kitalált
  • (tájnyelvi): megrendelt, megrendelésre készült
  • törvénytelen (gyermek)

ösztökél

ige
  • ösztönöz, biztat, buzdít, nógat, noszogat, bátorít, sürget, siettet, sarkall, sarkantyúz, serkent, kapacitál, unszol, tüzel, hajt, doppingol (bizalmas), stimulál, inspirál, motivál, szuttyongat (tájnyelvi), kénytet (tájnyelvi)