mely szinonimái
névmás
- melyik
- mi
- (választékos): mennyire, milyen
- amely
mély I. szinonimái
melléknév
- feneketlen, bemélyedő, mélységes
- alt
- basszus
- veláris (szaknyelvi)
- elmélyült, alapos, mélyenszántó, mélyreható, okszerű, lényeges, állandó, átfogó, beható, átható, intenzív, erős
- (hang): öblös, dörmögő
- sötét, árnyékos, telített
mély II. szinonimái
főnév
- mélység, mélyedés, fenék, mélypont
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
megszáll
ige
- elfoglal, bevesz, bekerít, birtokba vesz, meghódít, leigáz, okkupál (régies)
- elözönöl, ellep
- hatalmába ejt, hatalmába kerít, beleköltözik(valamiről)
- elhelyezkedik, meghál, megalszik, megállapodik (régies), megtelepedik, megtelepszik, felüti tanyáját, tábort üt, tartózkodik, dekkol (szleng), meghúzódik, bevackol (bizalmas), befészkeli magát, időzik, tanyázik, hajlékra talál, meghúzza magát, betér (valahova)
- (tájnyelvi): alászáll, megülepedik, megülepszik, leapad
magtalan
melléknév
- meddő, terméketlen, gyümölcstelen, gyerektelen, gyermektelen
- nemzésképtelen, steril
- hiábavaló, tartalmatlan
különbözik, különböz
ige
- eltér, elüt, differál, divergál (szaknyelvi), megoszlik, elformásul (tájnyelvi)(szaknyelvi)
- (tájnyelvi): civódik, veszekszik, torzsalkodik, összekülönbözik
megver
ige
- bánt, bántalmaz, elver, összever, agyba-főbe ver, megrak (bizalmas), elnadrágol, elrak (bizalmas), helybenhagy, elcsépel, ellátja a baját (valakinek), meggyapál (bizalmas), megnyakal (tájnyelvi), megdögönyöz, eldönget, meggyomroz, kiporol, elporol, megbunyóz (szleng), megruház (bizalmas), elfenekel, fenekére ver, eltángál, elpáhol, elnáspángol, elegyenget, elpüföl, megkalapál (bizalmas), elagyabugyál, meghirigel (szleng), elhúzza a nótáját, elhegedüli a nótáját, megagyal (tájnyelvi), megabriktol (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), eldéklinál (tájnyelvi), elfinakol (tájnyelvi), ellapogat (tájnyelvi), megaprogat (tájnyelvi), megdádáz (bizalmas) Sz: kiporolja a nadrágját; lekapja a tíz körméről; úgy elveri, hogy az eget is nagybőgőnek nézi; letöri a derekát; szíjat hasít a hátából; elveri, mint szódás a lovát; eljáratja vele a kállai kettőst; ráhúzza a cigánynadrágot; bottal méri végig a farát; eljáratja vele az ebek táncát; megvágja, mint béres a dohányt; megadja a bélését a posztónak; kiadja neki az apait-anyait; alfelére üti a nemesi pecsétet; megvendégeli az ajtó mögül; ott is csípi, ahol nem viszket; elhegedüli rajta a Szent Dávid nótáját; hupikék nadrágot szab neki jajvörös posztóból; somfahájjal kenegeti; jóllakatja somfakolbásszal; laposra veri; átalakítja a fazonját; megváltoztatja a személyleírását; összekócolja a fogsorát
- legyőz, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), felülkerekedik (valakin), erőt vesz (valakin) (régies)
- (tájnyelvi): megbabonáz, szemmel ver
- (eső): megáztat, átáztat
kocka
főnév
- (szaknyelvi): hexaéder (szaknyelvi), hatlap (régies)
- dobókocka
- négyzet, mező, négyzetrács
kiterít
ige
- széthajt, kihajt, kibont
- kitár, széttár, kiterjeszt, kifeszít
- szétszór, szétterít
- kiakaszt, kiaggat, kitereget
- felravataloz, ravatalra tesz, elnyújtóztat (tájnyelvi), kinyújtóztat (tájnyelvi)
helyreigazít
ige
- visszahelyez, visszaállít, visszatesz, visszarak, helyrerak, reponál (szaknyelvi)
- helyesbít, kijavít, kiigazít, korrigál, rektifikál (régies), restituál (szaknyelvi), emendál (régies)
muzsik
főnév
- paraszt, földműves, földművelő, pór (régies), gazdálkodó, gazda, farmer, szántóvető (régies), falusi, vidéki, csorvasz (tájnyelvi), csahúr (tájnyelvi), bögőcs (tájnyelvi)
csontváz
főnév
- tetemváz (régies), szkeleton (idegen)
- csontrendszer, csontozat
- (pejoratív): csontkollekció, gebe, madárijesztő, csont és bőr, saját maga árnyéka, egyszálbél, piszkafa, paszulykaró (tájnyelvi), konyhagyalázó (tájnyelvi)
- halál, kaszás
rabol
ige
- lop, haramiáskodik (régies), fosztogat, zsákmányol, dézsmál, prédál (régies), ragadoz (régies)
- eltulajdonít, elvesz, elszed, kirámol (szleng), kicsontoz (szleng), kipucol (szleng), kifoszt, kirabol
- elrabol, elragad (választékos), eloroz (választékos), elhurcol
- harácsol, szerez, összelop, lopkod, happol (bizalmas), zabrál (pejoratív)
- (szaknyelvi): benyúl, cserél (kártyában)
megrovás
főnév
- dorgálás, feddés, korholás, szapulás, lehordás (bizalmas), pirongatás, fejmosás (bizalmas), helytelenítés, szidás, letolás (bizalmas)
- büntetés, fenyítés, intés, fegyelem
összeroppan
ige
- összetörik, széttörik, elhasad, megreped
- megsemmisül
- megtörik, tönkremegy, lerobban (szleng), kiborul (bizalmas), kikészül (szleng), kipurcan (szleng), szétesik
mérges
melléknév
- mérgező, toxikus (szaknyelvi), pusztító, káros, egészségtelen, halálos, maszlagos (tájnyelvi), mételyező (tájnyelvi)
- gyulladásos, fertőzött, gennyes
- dühös, dühödt, haragos, bosszús, ingerült, felháborodott, felbőszült, bősz, mérgeskedő, felindult, haragvó, veszekedő, harapós, morózus, zabos, kötekedő, viperafajzat (választékos), ergellős (tájnyelvi) Sz: aligha meg nem eszi a méreg; bömböl, mint a bika; dühben van, mint a pap szamara a korpától; elfutotta a méreg; eszi a lúg a nyakát; feni az agyarát (valakire); kijött a sodrából, mint a vásárhelyi madzag; nagy mája van; olyan mérges, mint a vérkelés; olyan, mint a láncos kutya; olyan, mint az ért kelés; szikrát hány a szeme; úgy néz rá, mintha meg akarná enni; véres a szeme
mandzsetta
főnév
- kézelő, kisgallér (tájnyelvi)
- karvédő
- (szaknyelvi): csőkarmantyú
- (szaknyelvi): gumipárna
mondvacsinált
melléknév
- (pejoratív): látszólagos, keresett, színlelt, mesterkélt, erőltetett, hamis, hajánál fogva előrángatott, kiagyalt, kitalált
- (tájnyelvi): megrendelt, megrendelésre készült
- törvénytelen (gyermek)
ösztökél
ige
- ösztönöz, biztat, buzdít, nógat, noszogat, bátorít, sürget, siettet, sarkall, sarkantyúz, serkent, kapacitál, unszol, tüzel, hajt, doppingol (bizalmas), stimulál, inspirál, motivál, szuttyongat (tájnyelvi), kénytet (tájnyelvi)