gubó szinonimái

főnév
  • báb, selyemgubó
  • gubacs, suska (tájnyelvi)
  • dudor, daganat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

időtálló

melléknév
  • maradandó, örök, örökös, halhatatlan, múlhatatlan, sírig tartó, örök érvényű, örök életű, feledhetetlen
  • tartós, elnyűhetetlen, elkoptathatatlan, elpusztíthatatlan, kopásálló, strapabíró (bizalmas), erős

lacikonyha

főnév
  • piaci konyha, virslistand, étekpiac (régies), duttyán (idegen), devernya (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gubó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gazdagít

ige
  • gyarapít, jobbít, javít, fejleszt, nemesít
  • vagyonosít, pénzel

felsorolás, fölsorol

főnév
  • előszámlálás, számbavétel, felsorakoztatás, seregszemle, enumeráció (szaknyelvi), részletezés
  • jegyzék, gyűjtemény, lajstrom, lista, katalógus, litánia (idegen)

felismerés, fölismer

főnév
  • azonosítás, ráismerés, megismerés, agnoszkálás (idegen), identifikálás (idegen), identifikáció (idegen)
  • percepció (idegen)
  • érzékelés, észlelés
  • észrevétel, meglátás, megállapítás
  • megoldás, felfedezés

erősködik

ige
  • bizonykodik, bizonygat, fogadkozik, kardoskodik, köti magát (valamihez)
  • (régies): fáradozik, erőlködik
  • huzakodik

gondolkodás, gondolk

főnév
  • elmélkedés, kontempláció (régies), töprengés, mérlegelés, megfontolás, meditáció, fejtörés, gondolatfűzés, számítgatás, tervezgetés, spekuláció, okoskodás, rágódás
  • észjárás, gondolkodásmód, eszmerendszer

halászlé

főnév
  • halleves, halpaprikás, hallé (tájnyelvi)

ötvöz

ige
  • összeolvaszt, eggyé olvaszt, elegyít
  • kombinál
  • szerkeszt, fogalmaz, javítgat

ellenjelölt

főnév
  • vetélytárs, ellenfél

elhasználódik

ige
  • elkopik, elvásik, tönkremegy, elromlik, elöregedik

bemocskol

ige
  • bepiszkol, összepiszkol, bekoszol, összekoszol, beszennyez, besároz
  • meggyaláz, megbecstelenít, megszeplősít (választékos), megszentségtelenít, befeketít, lábbal tipor, sárba ránt, profanizál (választékos)

előnytelen

melléknév
  • hátrányos, kedvezőtlen, káros, haszontalan, eredménytelen, meddő, sikertelen, hiábavaló, fölösleges, alkalmatlan
  • improduktív, ráfizetéses, veszteséges, gazdaságtalan, deficites
  • kellemetlen, taszító

hangszer

főnév
  • zeneszerszám, zeneeszköz (régies), instrumentum (régies), muzsika (tájnyelvi)

hiányos

melléknév
  • fogyatékos, hibás, töredékes, foghíjas, híja van, sérült, megrongálódott, csonka, csorba, tökéletlen, elégtelen, fogyatkozott, fogyatkozásos (régies), szegényes, kifogásolandó, ínséges, kihagyásos, fragmentális (idegen), lakunários (idegen), inkomplett (idegen) Sz: se eleje, se hátulja; se eleje, se veleje; sem eleje, sem utolja

kiadós

melléknév
  • bőséges, gazdaságos, jókora, gazdag, dús, laktató, bővelkedő, tápláló, pazar, bőven elég, szapora (tájnyelvi), hastömő (tájnyelvi)
  • szigorú, kemény, alapos, fárasztó

jajgat

ige
  • jajveszékel, jajong, kesereg, sír, kiabál, nyöszörög, nyög, kiáltozik, óbégat, ájvékol (tájnyelvi), jajvékol (tájnyelvi), jajkál (tájnyelvi), javánkodik (tájnyelvi), vájlogat (tájnyelvi), vajlégat (tájnyelvi), bedákol (tájnyelvi), dúgat (tájnyelvi)
  • siránkozik, sopánkodik, sápítozik, panaszkodik, panaszolkodik (régies), bánkódik, lamentál (bizalmas), bozsékol (tájnyelvi)

gumidefekt

főnév
  • defekt, durrdefekt, kipukkadás

gáncs

főnév
  • akadály, akadék (régies), gángócs (tájnyelvi)
  • botlás, vétek, hiba, tévedés, fogyatkozás (választékos), bötönet (tájnyelvi), megesés (régies)
  • kifogás, szemrehányás, letolás (bizalmas), pirongatás, ledorongolás (bizalmas), szidás, feddés (választékos), megrovás, intés (választékos)
  • fault (szaknyelvi), dancs (szaknyelvi)

hadakozik

ige
  • háborúskodik, háborúzik, hadat visel, küzd, harcol, viaskodik, tusakodik, csatáz, verekszik
  • viszálykodik, birkózik, dulakodik, vitézkedik (régies)
  • perlekedik, vitázik, veszekedik, veszekszik

istenség

főnév
  • a legfőbb lény, abszolút létező
  • Isten, Úr, Úristen, Teremtő, Alkotó, Örökkévaló, Mindenható, a Seregek Ura
  • Atya, Atyaisten, Atyaúristen, a Mennyei Atya
  • Fiú, Fiúisten
  • Szentlélek, Szentlélekúristen
  • Hadúr
  • Allah
  • Jehova
  • a felséges, a magasságos, a magasságbeli, a gondviselés
  • (durva): vacak, szemét, limlom

gyászos

melléknév
  • síri, fájdalmas, bánatos, siralmas, gyászba borult, funestus (idegen), szomorú, komor, halálos, tragikus, végzetes
  • sikertelen, szerencsétlen
  • keserves, nyomorúságos

feltöröl, föltöröl

ige
  • feltisztít, felmos, eljár (tájnyelvi)

hajmeresztő

melléknév
  • rémületes, hátborzongató, borzalmas, borzasztó, megrázó, vérfagyasztó, hallatlan, hihetetlen, szörnyű, irtózatos, félelmetes, rettenetes, rémes, megdöbbentő, elképesztő, ijesztő, iszonyatos

izmosodik

ige
  • erősödik, acélosodik, izmosul, köpcösödik (régies)
  • (kapcsolat): elmélyül, megszilárdul
  • erősödik, fejlődik, gazdagodik, gazdagszik