erre szinonimái

határozószó
  • errefelé, ide
  • itt
  • ekkor, ezután

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kesereg

ige
  • gyötrődik, szomorkodik, szomorog (tájnyelvi), szontyorog (tájnyelvi), bánkódik, búsul, búslakodik, búsong, sí-rí, lamentál (bizalmas), kesergél (tájnyelvi), desperál (idegen)
  • sóhajtozik, siránkozik, jajgat, sopánkodik, panaszkodik
  • (régies): sír, sirat
  • gyászol

meglocsol

ige
  • megöntöz, bevizez, levizez, megnedvesít, áztat, eláztat, locsol, locsolgat, lelocsol, leönt, lespriccel (bizalmas), öntözget (bizalmas), lefröcsköl (bizalmas), bepermetez, megönt (régies), megfröcskendez (választékos), beharmatoz (választékos), meglatyakol (tájnyelvi), meglocsál (tájnyelvi), megloncsoz (tájnyelvi), megparáhol (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erre szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elzálogosít

ige
  • zálogba ad, zálogba tesz, zálogba csap, elzálogol (régies), zaciba ad (bizalmas), zaciba tesz (bizalmas), zaciba csap (bizalmas)

éled

ige
  • éledezik, eszmél, magához tér, permed (régies), erőre kap
  • (természet): frissül, felfrissül, újjászületik
  • (tájnyelvi): megharagszik

együttlét

főnév
  • együttélés, együttlétezés, életközösség, közös háztartás
  • összetartozás, összetartás
  • találkozó, találka, randevú, négyszemközt (tájnyelvi), szemtől szembe (régies), légyott (régies), pásztoróra (régies), szeánsz (bizalmas)

csuszamlás

főnév
  • siklás, csúszás, leesés, lehullás, lezuhanás, omlás, suvadás (szaknyelvi), szlip (szaknyelvi)

érdek

főnév
  • érdekeltség, érdeklet (régies)
  • haszon, nyereség, előny, java (valakinek)
  • haszonlesés, számítás, önzés
  • (régies): érdeklődés, kíváncsiság

fejlemény

főnév
  • következmény, folytatás, folyomány, kihatás, eredmény, kimenetel, végkifejlet, előrehaladás
  • (szaknyelvi): képződmény, változat
  • (régies): fejlődés, evolúció (szaknyelvi)

mélypont

főnév
  • talppont, minimum, nadír (szaknyelvi)
  • depresszió, krízis, hullámvölgy

bukfencezik

ige
  • bucskázik, bukfencet vet, bukfencet hány, hengerbucskázik (tájnyelvi)

borzol

ige
  • összeborzol, felborzol, kócol, összekócol, kuszál, berzel (tájnyelvi), bodraz (tájnyelvi)
  • felborzaszt

cigány

főnév, melléknév
  • roma, sötétbőrű, kreol bőrű, kreol (bizalmas), kormos (bizalmas), füstös (bizalmas), napbarnított (bizalmas), more (bizalmas)
  • zenész, muzsikus, népzenész (választékos)
  • hízelgő
  • kunyeráló, alkudozó
  • csalárd, tünékeny, tünde (választékos)

feldühödik, földühöd

ige
  • megdühödik, felindul, felbőszül, felingerlődik, felhördül, felidegeskedik, feldühödik, dühbe jön, dührohamot kap, dühöng, megharagszik, haragra lobban, haragra gerjed, tűzbe jön, felmérgesedik, elfogja a méreg, elönti a méreg, méregbe gurul, méregbe jön, dühbe gurul, begorombul, begerjed (szleng), megvadul, felháborodik, felbosszankodik, megbolondul, felmérgelődik, megmérgesedik, felhergelődik, felheccelődik (bizalmas), felhúzódik (bizalmas), kiborul (bizalmas), felfortyan, felpaprikázódik, meggubolyodik (tájnyelvi), begőzöl (szleng), bepipul (szleng), bepöccen (szleng), berág (szleng), bezsong (szleng), begurul (szleng), bepörög (szleng) Sz: elveszti a fejét; felmegy a cukra (bizalmas); kijön a béketűréséből; elönti az epe; felforr a vére; felforr az epéje; felforr az agyvize (szleng); felkapja a vizet (szleng); felrottyan, mint a forró kása; meggyullad a szösz a fejiben; felmegy a pumpája (szleng); elönti a vörös köd (szleng); rájön az ötperc (bizalmas); feljön a fejvize; vörös lesz a feje; lila lesz a feje; hülyét kap

fenevad

főnév
  • vadállat, bestia, ragadozó, dúvad (választékos)
  • szörnyeteg
  • (jelzőként): állatias, kegyetlen, vérszomjas, vérengző

henceg

ige
  • dicsekszik, nagyzol, kérkedik, hivalkodik, hetvenkedik, nagyszájúskodik, túloz, háryjánoskodik, pöffeszkedik, veri a mellét, ugrál (szleng), hősködik, szájhősködik, fitogtat (valamit), felvág, hányakodik (tájnyelvi) Sz: befogta mind a hatot; féltéglával veri a mellét; fölcsap, mint a pesti poloska; fönn úszik, mint a tök; hányja-veti magát, mint Magyar Balázs lova; rázza a rongyot; tartja magát, mint az üres zsák; tele van bezzeggel; viszi a ló

gumidefekt

főnév
  • defekt, durrdefekt, kipukkadás

értekezik

ige
  • tanácskozik, tárgyal, ülésezik, gyűlésezik, konferenciázik (régies), megvitat, dévánkodik (régies)
  • fejteget, tárgyal, taglal, előad, disszertál (régies)
  • (régies): tudakozik, tudakol

elvermel

ige
  • elföldel, beás, elás, elkapar (tájnyelvi)

fakéreg

főnév
  • faháncs
  • fahéj, fahaj (tájnyelvi)

gótikus

melléknév
  • csúcsíves, gót
  • (szájpadlás): boltozatos

észbeli

melléknév
  • értelmi, szellemi, mentális (idegen), agybeli, elmebeli, intellektuális

életfelfogás

főnév
  • életszemlélet, életelv, életfilozófia, világnézet, gondolkodásmód, életérzés (választékos), mentalitás

favágó

főnév
  • fejszés (régies), baltás (régies), fahasogató (régies), baltadzsi (régies), fatelepi munkás, rönkvágó
  • (régies): harkály, favágómadár

groteszk I.

melléknév
  • furcsa, idétlen, torz, különös, elképesztő, hátborzongató, visszataszító, abszurd, bizarr, kísérteties, elferdült, idegenszerű, képtelen, meghökkentő