csukódik szinonimái

ige
  • záródik, becsapódik
  • kapcsolódik, gombolódik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megvakul

ige
  • megvilágtalanodik (tájnyelvi), elveszti a szeme világát

vadóc

főnév
  • (jelzőként): idegenkedő, bizalmatlan, barátságtalan, ijedős, félénk, bátortalan
  • zabolátlan, rakoncátlan, féktelenkedő, vásott, komisz, nyughatatlan
  • (tájnyelvi): vadonc (szaknyelvi), magról kelt facsemete
  • angolperje
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csukódik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cserdít

ige
  • pattant, kondít (tájnyelvi), kongat (tájnyelvi), suhint, csesszintget (tájnyelvi)
  • (közibük): odavág, közbelép, beavatkozik, rendet teremt

biztat

ige
  • bátorít, buzdít, lelkesít, lelket önt (valakibe), nógat, noszogat, ösztökél, ösztönöz, sarkall, serkent, stimulál, tüzel, sarkantyúz, bizgat (tájnyelvi)(bizalmas)
  • késztet, rábeszél, rávesz, unszol
  • (tájnyelvi): ingerel, uszít, bujtogat
  • kecsegtet (valamivel), kilátásba helyez, ígér
  • hiteget

betöltetlen

melléknév
  • kitöltetlen, szabad, üres, lakatlan, tiszta, fehér
  • (állás): megüresedett, ellátatlan, megürült, vákáns (idegen)

bajvívás

főnév
  • vívás, lovagi torna, párviadal (régies), öklelés (régies), baj (régies)

csomag

főnév
  • poggyász, pakk (régies), málha, batyu, motyó (bizalmas), cókmók, cucc (bizalmas), cucólék (tájnyelvi), cőkmő (tájnyelvi), colis (idegen)
  • (jelzőként is): köteg, csomó, nyaláb, bála, készlet, doboz, pakli (bizalmas), skatulya, paksaméta

dumál

ige
  • beszél, locsog, fecseg, pofázik (durva), szövegel (szleng), süketel (szleng)
  • linkel (szleng), halandzsázik (bizalmas)
  • szónokol, papol Sz: nyomja a sódert (szleng), veri a nyálát (szleng)
  • beszélget, társalog, cseveg, diskurál, tereferél, dumcsizik (bizalmas)

különbözik, különböz

ige
  • eltér, elüt, differál, divergál (szaknyelvi), megoszlik, elformásul (tájnyelvi)(szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): civódik, veszekszik, torzsalkodik, összekülönbözik

államforma

főnév
  • kormányzási forma

alant II.

melléknév
  • (régies): alantas, közönséges, alpári, pórias

antik

melléknév
  • ókori, klasszikus
  • régi, ódon, ó (régies), ősrégi, régimódi, régies

egres

főnév
  • (tájnyelvi): köszméte (tájnyelvi), pöszméte (tájnyelvi), piszke (tájnyelvi), biszke (tájnyelvi), tüskeszőlő (tájnyelvi), csipkeszőlő (tájnyelvi), füge (tájnyelvi), bickéce (tájnyelvi), bucsok (tájnyelvi), függöly (tájnyelvi), godona (tájnyelvi)

elfoglalt

melléknév
  • foglalkoztatott, aktív, tevékeny, dolgozó, be van táblázva Sz: ezer a dolga, meg kettő; annyi a dolga, hogy azt se tudja, ki lábára hágjon; meghalni sem ér rá
  • bevett, meghódított, megszállt, leigázott
  • betöltött

félteke

főnév
  • félgömb, hemiszféra (szaknyelvi), hemiglóbusz (idegen), félgolyó (régies)

erősködik

ige
  • bizonykodik, bizonygat, fogadkozik, kardoskodik, köti magát (valamihez)
  • (régies): fáradozik, erőlködik
  • huzakodik

csuszamlás

főnév
  • siklás, csúszás, leesés, lehullás, lezuhanás, omlás, suvadás (szaknyelvi), szlip (szaknyelvi)

csempe1

főnév
  • kályhacserép, cserép, kályhaszem (régies), cseréptábla, kahli (szaknyelvi)

divatékszer

főnév
  • bizsu, csecsebecse, zsuzsu (régies)

érdeklődik

ige
  • tudakol, tudakozódik, kíváncsiskodik, kérdezősködik, faggatózik, puhatolózik, feszeget, informálódik, kérdezget, faggat, firtat, utánajár, végére jár, búvárkodik, beleássa magát, kutat, tapogatózik
  • vonzódik (valami, valaki iránt)

dekadencia

főnév
  • hanyatlás, romlás, visszaesés, bomlás, sorvadás, pusztulás

bokasüllyedés

főnév
  • harántsüllyedés, lúdtalp (bizalmas), rucatalp (tájnyelvi)

döngöl

ige
  • egyenget
  • bunkóz, megtapos, tapos, tömörít, présel, sulykol, megsulykol, dömöcköl (tájnyelvi), csömöszöl (tájnyelvi), dupóz (tájnyelvi)
  • (tréfás): ver, páhol

ernyedt

melléknév
  • lankadt, fáradt, elerőtlenedett, erőtlen, erejét vesztett, elcsigázott, kimerült, enervált, bágyadt, gyenge, lagymatag, pilledt (tájnyelvi), tikkadt, tottyadt (tájnyelvi)
  • petyhüdt, megereszkedett, lottyadt
  • (tájnyelvi): elnyűtt, kopott, vásott, foszladozó