erényes szinonimái

melléknév
  • erkölcsös, tisztességes, bűntelen, becsületes, derék, feddhetetlen, romlatlan, makulátlan, tartózkodó, szemérmes, jámbor
  • (régies): ártatlan, szeplőtlen (régies), tiszta, szűzies

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hiszekegy

főnév
  • (szaknyelvi): krédó, hitvallás, apostoli hitvallás, hitvallomás (választékos)

közel

határozószó
  • közelben, egy ugrásra, egy köpésre (szleng), dobtányira (tájnyelvi), hajításnyira (tájnyelvi)
  • közelre, közelébe
  • majdnem, mintegy, csaknem, kis híján, szinte, már-már, cirka (bizalmas), nagyjából, megközelítőleg, durván, gorombán, nyersen, többé-kevésbé, meglehetősen, közelesen (tájnyelvi), közelest (tájnyelvi), itt-ott
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erényes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvágyik

ige
  • elvágyódik, elkívánkozik

elbírálás

főnév
  • mérlegelés, megítélés, döntés, méltatás, kritika, értékelés

egyidejű

melléknév
  • együttes, párhuzamos, egybeeső, szimultán, szinkrón (idegen), paralel (idegen), izokrón (idegen), egykorú, kortárs, korabeli

csökkenő

melléknév
  • mérséklődő, kisebbedő, süllyedő, leereszkedő, leszálló, hanyatló, fogyó, lohadó, csillapodó, enyhülő, múló, szűnő, apadó, sorvadó, ritkuló, satnyuló, korcsosuló, gyengülő, romló, deszcendens (idegen), regresszív (idegen)

engesztelhetetlen

melléknév
  • kiengesztelhetetlen, kérlelhetetlen, hajthatatlan, merev, kőszívű, hajlíthatatlan, bosszúvágyó, bosszúszomjas, gyűlölködő, ellenséges, antagonisztikus, halálos, esküdt (ellenség), kibékíthetetlen, megbékíthetetlen
  • csillapíthatatlan, vad, ádáz, könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, bősz, ordas (választékos), szilaj, fékezhetetlen

feddés

főnév
  • dorgálás, korholás, szidás, megrovás, szapulás, leckéztetés, lecke, intés, intelem, pirongatás, figyelmeztetés, szemrehányás, fejmosás (bizalmas), regnálás (tájnyelvi), letolás (bizalmas), dörgedelem, lehurrogás (pejoratív), porítás (régies), dorgatórium (régies)

mellé

névutó
  • közelébe, szomszédságába, hozzá, köréje
  • elé
  • pártjára, oldalára, támogatására, segítségére

brigadéros

főnév
  • dandárparancsnok (régies), dandártábornok
  • (tréfás): brigádvezető

borbély

főnév
  • fodrász, férfifodrász, hajvágó, hajnyíró, borotvás (tájnyelvi), szakállverő (tréfás), frizőr (idegen), tonsor (idegen), figaró (régies)
  • (régies): sebész, felcser, seborvos, sebgyógyító

cégvezető

főnév
  • igazgató, főnök, ügyvezető, menedzser

feláll, föláll

ige
  • felegyenesedik, felkel, talpra áll, felemelkedik, felserken (régies), kihúzza magát
  • rááll, fellép (valamire)(valamiről)
  • (szaknyelvi): felsorakozik, felfejlődik
  • megszerveződik, kialakul, létrejön
  • (pénisz): felmered, megmerevedik, erigál (szaknyelvi)
  • (haj): égnek áll, felborzad (tájnyelvi)

felügyel

ige
  • vigyáz, ügyel, őrködik, felvigyáz, őriz, strázsál, csőszködik, elügyel (tájnyelvi)
  • ellenőriz, kontrollál, inspiciál (régies), szemmel tart, felülvizsgál, átnéz

hegyi

melléknév
  • hegyvidéki, montán (idegen), alpesi, havasi

gördül

ige
  • gurul, hengerkedik, hempereg, átfordul, pörög, görög, perdül, megfordul, elfordul

érettségizik

ige
  • maturál (régies), érik (bizalmas)

eltorzul

ige
  • deformálódik, elferdül, elformátlanodik, eléktelenedik (régies), elcsúful, elfacsarodik (tájnyelvi), elfintul (tájnyelvi), defigurálódik (régies)

ezután

határozószó
  • ezentúl, mostantól, mostantól fogva, mostantól kezdve, ezt követően, a későbbiekben, ettől kezdve, a jövőben, a továbbiakban, eztán (bizalmas), ennekutána (régies)

gobelin

főnév
  • faliszőnyeg, falikárpit, falikép
  • gobelinhímzés

érzékeny

melléknév
  • érző, kifinomult, finom, ideges (régies), szenzibilis (szaknyelvi)
  • fogékony, hajlamos
  • sérülékeny, beteges, kényes, gyenge, szuszceptíbilis (szaknyelvi)(idegen)
  • finom, gyengéd, jóérzésű
  • sértődékeny, sértődős, sebezhető, mimóza, mimózalelkű, nebáncsvirág, ingerlékeny
  • kényes (valamire)
  • érzelmes, szentimentális, megható, meghatódott
  • érzelgős, szenvelgő
  • fájdalmas, súlyos, húsbavágó, kényes
  • precíziós, pontos

elégtelen II.

főnév
  • egyes, szekunda (régies), daci (szleng), karó (szleng), peca (szleng), léc (szleng), bunkó (szleng), kampó (szleng), egy egész, egyenes ötös (tréfás), ötös részletre (tréfás), szeka (szleng), dákó (szleng), dugó (szleng), fa (szleng), facsemete (szleng), gyufa (szleng), aprófa (szleng), alágyújtós (szleng), venyige (szleng), karcsú (szleng), number one (idegen), fúró (szleng), gerenda (szleng), horog (szleng), tök (szleng), szék (szleng)

fametszet

főnév
  • fametszés, xilográfia (idegen), fanyomat

gömbölyded

melléknév
  • gömbölyű, kerek, kerekded
  • telt, pufók, molett, dundi, kövérkés, telt idomú, begyes (tájnyelvi), párnás, nagy hasú, bögyők (tájnyelvi) Sz: kerek, mint a pogácsaalma