feláll, föláll szinonimái

ige
  • felegyenesedik, felkel, talpra áll, felemelkedik, felserken (régies), kihúzza magát
  • rááll, fellép (valamire)(valamiről)
  • (szaknyelvi): felsorakozik, felfejlődik
  • megszerveződik, kialakul, létrejön
  • (pénisz): felmered, megmerevedik, erigál (szaknyelvi)
  • (haj): égnek áll, felborzad (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

behemót

melléknév, főnév
  • nagy termetű, termetes, megtermett, testes, tagbaszakadt, robusztus, drabális, dromedár, brontes (régies), tenyeres-talpas, nagydarab, jókora, óriási, ormótlan, idomtalan, behemed (tájnyelvi), bosztoróc (tájnyelvi), gebencs (tájnyelvi), mahomet (tájnyelvi), benga (szleng), böhöm (bizalmas), dromi (szleng), melák (bizalmas), lóbaszó (durva)

mániákus

melléknév
  • megszállott, elvakult, vakbuzgó, vakhitű (régies), elvakított, fanatikus, őrült
  • hóbortos, bogaras, mániás, rigolyás, szeszélyes, különc, dilis, dilinós (bizalmas), háklis (bizalmas), raplis (bizalmas), hangyás (szleng), habókos (tájnyelvi), hóborkás (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feláll, föláll szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

faburkolat

főnév
  • faborítás, falemez borítás, fatáblázat, táblázat (régies), lambéria

elöl2

határozószó
  • elül, elölről, elölfelől (tájnyelvi), szemből

ellenőrző I.

melléknév
  • felügyelő, felülvizsgáló, meós (szaknyelvi), vizitáló (régies), szemlész (régies)

eddigi

melléknév
  • előbbi, megelőző, korábbi, régebbi, egykori, hajdani, azelőtti, ezelőtti

fedett

melléknév
  • zárt, védett, letakart, betakart
  • fedeles

felülvizsgál, fölülv

ige
  • revideál, felülbírál, ellenőriz, megvizsgál, átvizsgál, lektorál, inspiciál (régies), konspiciál (választékos), felvizsgál (tájnyelvi), rovancsol (szaknyelvi)

munkaképtelen

melléknév
  • keresőképtelen, szolgálatképtelen (szaknyelvi), dologképtelen (tájnyelvi), dologtehetetlen (tájnyelvi), hasznavehetetlen, beteg, tehetetlen, rokkant, fogyatékos, nyomorék, béna, gyenge

cserfes

melléknév
  • (tájnyelvi): beszédes, bőbeszédű, fecsegő, locsogó, csacsogó, nyelves, cserefendi (régies)
  • (tájnyelvi): csúnya szájú, mocskos szájú, veszekedős, civakodó, zsémbes
  • (tájnyelvi): hirtelen haragú, pulykamérgű, lobbanékony

csáp

főnév
  • tapogató (szaknyelvi), tapogatószerv (szaknyelvi), antenna (szaknyelvi), érzőcsáp, érzőszarv (régies), tapintyú (régies)
  • (szleng): láb, kar

akna1

főnév
  • vágat, üreg, katlan, gödör
  • tárna, aknafolyosó, járat, mina (régies), táró (szaknyelvi)
  • világítóakna

csökkent

ige
  • mérsékel, kisebbít, kicsinyít, csekélyít (régies), elvesz, levon, enged (valamiből), megkurtít, megrövidít, megnyirbál, leépít, megcsonkít, lehúz, szűkít, korlátoz, fogyaszt, apaszt, lohaszt, fékez, lassít, lefojt, lenyom, enyhít, gyengít, tompít, leszállít, lefokoz, leegyszerűsít, redukál, kontrahál (régies), restringál (régies), lesrófol (bizalmas), diminuál (idegen), lefarag (valamiből) (bizalmas)

férfias

melléknév
  • maszkulin (szaknyelvi), virilis (választékos)
  • bátor, határozott, kemény, tetterős, tettre kész

fúl

ige
  • fullad
  • elakad

icipici

melléknév
  • piciny, picike, picuri, picinkó, parányi, pirinyó, csöppnyi, pöttöm, incifinci, pindurka, pinduri, mini (bizalmas), apró, apró-cseprő, apróka, aprócska, kicsi, kicsike, kisded, szikrányi, mákszemnyi, liliputi

hamar II.

melléknév
  • gyors (régies), sietős (régies), összecsapott, sebtében végzett, sebes, iramos (tájnyelvi)

felbecsülhetetlen, f

melléknév
  • nagy, jelentős, óriási, hatalmas, felmérhetetlen, beláthatatlan, felfoghatatlan, elképzelhetetlen, leírhatatlan, kimondhatatlan, megbecsülhetetlen, értékes, becses

ez-az

névmás
  • mindenféle, egyveleg, vegyes felvágott (bizalmas), keverék, kevercs (régies)
  • zagyvalék, mismás, himihumi (tájnyelvi)

felölt, fölölt

ige
  • felvarr, felfércel, felfog (tájnyelvi)
  • felvesz, magára vesz, felhúz, magára ölt, belebújik, felszed, felrángat, felcsatol, felövez (régies)

hála

főnév
  • köszönet, viszonzás
  • lekötelezettség, háládatosság, hálaadás, hálálkodás

felette, fölötte

határozószó
  • fölöttébb, igen, nagyon, igencsak, túlságosan, nagymértékben, rendkívül, szerfelett, erősen, módfelett

elpáhol

ige
  • elagyabugyál, megver, elnáspángol, eltángál, elkalapál (bizalmas), megrak (bizalmas), ellátja a baját, elnadrágol, elfenekel, megruház (bizalmas), megüt, megcsap, megvesszőz, megfenyít, megbotoz, megcsépel (régies), megbunyóz (szleng), megpotyol (tájnyelvi), kiherészel (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), megazsagol (tájnyelvi), elpüföl, elver, helybenhagy, eldönget, összever Sz: kiporolja a nadrágját; szíjat hasít a hátából; laposra ver

felszámít, fölszámít

ige
  • felszámol, felvesz (tételt), megterhel (valakit), ráterhel, számításba tesz (régies), számításba hoz (régies)

halom

főnév
  • domb, dombocska, hant, bucka, emelkedés, földhányás, magaslat, földtúrás, töltés, földrakás, domborulat (választékos), hompok (tájnyelvi), döngöleg (tájnyelvi), ponk (tájnyelvi), laponyag (tájnyelvi)
  • rakás, kupac, garmada, sereg, kazal, boglya, halmaz, csomó, köteg, rahedli (szleng)